Ma reggel 9 órától újra megnyílt a közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye lakosai számára a másfél éve felfüggesztett EU-pályázat, amely 0%-os kamat mellett kínál akár 20 évre hitelt a természetes személyek ingatlanjain energiahatékonysági, vagy megújuló energiás beruházásokra, így például napelem telepítésére, szigetelésre, vagy nyílászáró cseréjére.
Ma három, csütörtökön pedig további egy uniós pályázat nyílik meg összességében 29,15 milliárd forintos keretösszeggel, amelyekből 24,15 milliárd forintnyi keret (feltételesen) visszatérítési kötelezettséggel terhelt pályázat. A pályázatok megjelenésére Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-videóban hívta fel a figyelmet, de abból nem derült ki, hogy ezek EU-s pályázatok, csak az, hogy a kormány a Gazdaság-újraindítási Akcióterv részének tekinti ezeket.
Szűk, mindössze 5 napos határidővel hirdettek társadalmi egyeztetést egy olyan 23 milliárdos EU-pályázatban, amely a koronavírus-járvány elleni egészségipari védekezési képességet és ellátásbiztonságot igyekszik javítani gyors projektek lebonyolítása segítségével. A pályázat majd április során lesz nyitva három hétre, de ezt megelőzően részt kell vennie minden tervezett projektnek egy előminősítési fázison.
Miután hétfőn reggel megjelent a hivatalos pályázati oldalon az „Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása” című (GINOP-1.2.12-21 kódszámú) uniós felhívás, az 5,149 milliárd forintos keretösszegű pályázatot népszerűsítő Facebook-videóval jelentkezett Varga Mihály pénzügyminiszter. A pályázatra a támogatási kérelmek benyújtása 2021. február 15. 9:00 órától 2021. március 30. 12:00 óráig lehetséges.
Utólag lényeges pontokon módosult az az uniós lakossági energiahatékonysági (praktikusan napelemes, szigeteléses, ablakcserés) pályázat, amelyet tavaly november elején függesztettek fel keretkimerülés miatt és az utolsó napokban nagy pályázati rohamot generált. Így a ma bejelentett változások akár több ezres pályázói kört is érinthetnek.
Kiderült, hogy konkrétan milyen célokra akarja elkölteni a kormány a 2021-2027-es uniós ciklusban a közlekedési és a vidékfejlesztési EU-pénzek fele-fele részét, hiszen a Népszava a birtokába jutott kormányzati anyagokból összesen 2052 milliárd forintnyi támogatási terv részleteit ismertette. Közben mi is végeztünk néhány számítást, hogy rávilágítsunk, milyen hatalmas pénzekről beszélünk az előttünk álló időszakban és összefoglaltuk azt is, hogy most mi tudható a vállalkozásokat leginkább érdeklő pályázatok terén.
A hétfői figyelmeztetés után csütörtökön éjfélkor zárult a vidéki magyarországi régióknak szóló lakossági energiahatékonysági uniós 0%-os hitelprogram (GINOP-8.4.1/A-17) és pénteken délelőtt kiadta az első összesítését a program eddigi eredményeiről a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A közlemény címéből („Nagy sikerrel zárul az MFB lakossági energiahatékonysági hitelprogramja”) és tartalmából arra következtetünk, hogy ezt a pályázatot már nem fogják újranyitni, azaz nem csak ideiglenes felfüggesztésről, hanem végleges bezárásról van szó.
Bár a már megismert fejlesztési tervek alapján a 2021-2027-es uniós ciklusban is lesznek tömegpályázatok, a fő csapásirány ugyanakkor egyértelműen az, hogy a legkiválóbb cégek a támogatások felhasználásával még versenyképesebbek legyenek, ezáltal a nemzetközi térben is minőséget képviselő terméket, szolgáltatást hozzanak létre.
Elindult a Pénzügyminisztérium első mobiltelefonra kifejlesztett alkalmazása, a GINAPP, amellyel a vállalkozások gyorsan és egyszerűen értesülhetnek az aktuális pályázatokról - jelentette be a pénzügyminiszter csütörtökön a Facebookra feltöltött videójában.
Miután a napokban megjelent a Magyar Multi Program III. felvonása, amely a kiemelt növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások komplex fejlesztéseit támogatja 12 milliárd forintos keretösszeggel és augusztus 31-től lehet beadni a kérelmeket, ma reggel arról tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy egy másik, 7,3 milliárd forintos pályázat is megjelent a hazai zöld gazdaság kapacitásainak fejlesztésére, amelyre a támogatási kérelmeket szintén a hónap utolsó napjától lehet beadni.
2020 júniusában meghaladták a kifizetések az uniós társfinanszírozású Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszegét - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán.
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.
A minap lazított EU-s pénzfelhasználási szabályokat láthatóan beépítették annak az új uniós pályázatnak a tervezetébe, amelyet ma tesz ki társadalmi egyeztetésre az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A vírusválság mellett is vonzó feltételekkel ad akár 70%-os vissza nem térítendő támogatást a cégeknek a hatékonyságjavításra, igaz valójában egy feltételesen visszatérítendő uniós forrásról van szó, azaz először visszatérítendőként indul, majd a viszonylag könnyű feltételek teljesítésével ez teljes mértékben vissza nem térítendő támogatássá válhat. A nyertes cég foglalkoztatotti létszámától függ az, hogy dolgozónként mennyi támogatást vehet igénybe és az is jól látszik, hogy a kisebb cégeknél igyekeznek arányaiban jóval többet segíteni.
A fizikai találkozást igénylő képzési pályázatok azonnal ellehetetlenültek, és egyébként is akkorát üt a mostani válság a legtöbb EU-s fejlesztés megvalósíthatóságán, hogy ki kell tolni a megvalósítási határidőket, közben pedig nagyon gyors döntés kell a legtöbb fejlesztéspolitikai területen – ez volt az a három főbb üzenet, ami a Portfolio koronavírus miatti szakértői körképében a legtöbbször visszaköszönt. A választ küldők sok problémás területet azonosítottak a létszámtartási és árbevétel növelési vállalásoktól kezdve az euróárfolyam elszállásán át a cégek likviditását nehezítő utófinanszírozási és fedezeti követelményekig. Egyúttal azonban nagyon sok szakmai javaslatot is megfogalmaztak, hogy mely problémákat hogyan lehetne enyhíteni, illetve orvosolni. Az alábbiakban a három kérdésünkre válaszokat küldő szakértők nevének abc-sorrendje alapján közöljük a visszajelzésket.
Fontos gyakorlati tanácsokat osztott meg ügyfeleivel pénteki hírlevelében az OTP Hungaro-Projekt Kft. a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején javasolt lépésekről az EU-pályázatok terén. Mivel a helyzet most tényleg rendkívüli a gazdaság minden területén, és a tanácsok mindenkinek jól jöhetnek, ezért az alábbiakban megosztjuk ezeket olvasóinkkal is, hogy ezzel is segítsük a sokféle, most felmerült dilemma és nehézség enyhítését.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
