A magyar infláció több mint háromszor magasabb volt márciusban, mint az EU átlagos inflációja, toronymagasan a hazai áremelkedés a legmagasabb az egész EU-ban. Az éves inflációban már van olyan ország, ahol már 3%-ra mérséklődött az éves infláció, ehhez képest idehaza 25% felett van az áremelkedés mértéke.
Lefelé módosította a jövő évre vonatkozó GDP-előrejelzéseit a Nemzetközi Valutaalap, az idei előrejelzéseket jórészt változatlanul hagyta. Az összkép így sem rossz: alacsony mértékű növekedés várható a fejlett gazdaságokban idén, ami jövőre némileg magasabb lehet. Recessziót csak egy nyugati gazdaságban várnak, de az is gyors lesz és átmeneti.
Noha az éves inflációs mutatóban jelentős csökkenést látunk az eurózónában márciusban, a havi bázison mért maginfláció jelentős gyorsulást mutat. A főmutató éves csökkenése a magas bázis és a kínálati problémák visszaszorulása miatt várható volt, de a maginfláció gyorsulása kifejezetten aggasztó. A ma közölt adatok indokolnának újabb szigorítást az EKB részéről, a jegybanknak viszont tekintettel kell lennie a bankrendszer nehézségeire is.
A némethez hasonlóan jelentősen csökkent a francia infláció márciusban az előzetes adatok szerint, ami javarészt a tavalyi magas bázisnak köszönhető. Az árnyomás továbbra is jelentős a francia gazdaságban, ez látszik a havi bázisú áremelkedésen.
Az EKB friss adatai szerint a betétesek az elmúlt 5 hónapban összesen 214 milliárd eurót vontak ki a bankszektorból, a betétkiáramlás februárban rekordszintet ért el – írja a Financial Times.
Zsinórban a negyedik hónapban lassult az eurózóna vállalatainak nyújtott hitelezés a recesszió és a pénzintézetek óvatossága miatt – derül ki az Európai Központi Bank hétfőn közzétett adataiból.
A komoly piaci aggodalmak ellenére vélhetően nem fajul a jelenlegi bankválság egy szélesebb körű pénzügyi válsággá – válaszolták a Portfolio által megkérdezett közgazdászok, akik szerint a hatóságok megfelelő és határozott választ adtak a felmerülő problémákra. A bankrendszer sokkal ellenállóbb, mint 2008-ban volt, az Silicon Valley Bank és a Credit Suisse helyzete is egyedi volt, egyelőre nincsenek jelei a rendszerszintű problémáknak. A jegybankoknak az infláció elleni harcra kell fókuszálniuk továbbra is, de figyelembe kell venni a pénzügyi rendszer kockázati mutatóit is, a bankrendszer problémáinak továbbterjedése ugyanis mély gazdasági hatásokkal járna.
Százmillió dollárnál is nagyobb veszteséget okozott az egyes befektetési alapoknak az, hogy a Credit Suisse a UBS-szel való egyesülésének részeként nullára írta a kiegészítő Tier 1 (AT1) típusú kötvényeinek értékét – írja a CNBC.
A svájci szabályozó hatóság, a FINMA megvédte azt a döntését, amelyben nullára írták a Credit Suisse kiegészítő Tier 1 (AT1) típusú kötvényeinek értékét – írja a CNBC. A kötvényesek felháborodtak, az amerikai befektetők perre készülnek a svájci kormánnyal szemben - írja a Financial Times.
Az európai bankrészvények szerdán ismét nyomás alá kerültek, a Credit Suisse új történelmi mélypontra zuhant, mivel a befektetők a Silicon Valley Bank összeomlását követően továbbra is aggódnak a szektoron belüli feszültségek miatt.
Miközben a tengerentúli részvény- és kötvénypiacon jókora felfordulást okoztak az Egyesült Államok bankcsődjei, a dollár-euró árfolyam meglepően stabil maradt. Egy kis dollárgyengülés láttunk ugyan, de ennek mértéke alig volt nagyobb, mint a szokásos napi volatilitás. AZ ING szakértői szerint az árfolyam a kockázatkerülő hangulat miatt nem kúszott magasabbra, a csökkenő kamatvárakozások és a "safe-haven" hatás kioltják egymást.
Ahogy arról a Portfolio hasábjain beszámoltunk, péntektől a Prémium Euró Magyar Állampapírt felváltja az Euró Magyar Állampapír, az eurózóna inflációját lekövető PEMÁP március 16-ig vásárolható még.
Nagyon valószínűtlen, hogy az európai gazdaság idén recesszióba süllyed, de a növekedés még jövőre is kifejezetten alacsony lehet - árulták el a Portfolio által megkérdezett európai közgazdászok. Az elemzők válaszukban a pozitív kockázatok között kiemelték a kínai újranyitást, a monetáris szigorítás ugyanakkor erősen visszafogja majd a növekedést. Az a monetáris szigorítás, amellyel szemben egyébként még mindig nagy a bizonytalanság, az eurózóna inflációjának alakulását és az amerikai folyamatokat ugyanis még nagyon nehéz előre látni. Ugyanez igaz az euró árfolyamára és a kötvényhozamokra is.
Az inflációs várakozások jelentősen lassultak az eurózónában, viszont a béremelkedéssel kapcsolatos várakozások továbbra is erősek – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) kedden megjelent felméréséből.
Philip R. Lane, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza úgy véli, hogy az euróövezetben március után is folytatódni fog a kamatemelés.
A vártnál magasabb lett az éves infláció februárban az eurózónában, az infláció éves mértéke januárhoz képest alig csökkent. Az Európai Központi Bank számára ez rossz hír, amely kamatemelésekkel igyekszik visszafogni az árak emelkedését. A mai adatközlés után erősödhetnek a várakozások, amelyek szigorú EKB-t, magasabb kamatokat áraznak.
A bankok váltak az eurózóna tagállamok kötvényeinek legfőbb vásárlóivá, mivel az Európai Központi Bank kötvényállományának csökkentésével mérsékli jelenlétét a kötvénypiacon – írja a Reuters. A banki vásárlásokat jórészt az emelkedő hozamszintek motiválják.
A tavalyi negyedik negyedévben 0,3 százalékra lassult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) szereplő országok GDP-növekedése a harmadik negyedévhez képest, amikor 0,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.
Az EKB egyre nagyobb nyomást gyakorol az eurózóna bankjaira annak kapcsán, hogy minél hamarabb szabaduljanak meg minden orosz érdekeltségtől, még úgyis, hogy egyébként egyre nehezebb az orosz piacról való kilépés – számol be a hírről a Financial Times.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egy 300 milliárd jüan összegű hitelprogramot is elindítanak.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
A rubelfizetés miatt fordulnak választott bírósághoz.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
