A 2019-es 6,63 pontról 6,56 pontra esett vissza Magyarország pontszáma az Economic Intelligence Unit (EIU) demokrácia indexében – közölte a cég szerdán. Ezzel hazánk változatlanul az 55. helyen áll globálisan holtversenyben, a régióban pedig egy helyet visszaestünk.
A magyarok relatív többsége szerint csak nyáron fognak véget érni a járványügyi korlátozások. A többség hátrébb sorolná az oltási sorrendben a 60 évnél idősebbeket - derül ki egy friss felmérésből. A Portfolio számításai szerint ennél jóval hamarabb is eljuthatunk oda, hogy az országos korlátozások feloldását lehessen mérlegelni.
A magyar munkavállalók ahhoz, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön és elkötelezettek legyenek a munkáltató iránt, elvárják, hogy rendszeres legyen a kommunikáció a főnökkel, hogy jó legyen a személyes kapcsolatuk a kollégákkal, és hogy rugalmas legyen a munkaidő – derül ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) közös, friss, reprezentatív felméréséből, mely azt vizsgálta, milyen változásokat hozhat a koronavírus-járvány a munka világában.
A pedagógusok 43%-a beadatná magának a koronavírus elleni oltást, 36% bizonytalan, 21% pedig teljesen elutasítja azt – derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont friss felméréséből. A megkérdezettek többsége tavasszal szívesebben oktatna személyesen.
A magyar lakosság az egyik leginkább oltásellenes az egész EU-ban és hiteles információkra várna a környezetétől, illetve a hatóságoktól, de közben az emberek kétharmada nem tekinti transzparensnek a hatóságok kommunikációját a vakcinák ügyében – derül ki az Európai Bizottság által megrendelt, most közzétett oltási közvélemény-kutatásából. Idehaza a gyors átoltottságot mindezek mellett az is hátráltathatja, hogy az emberek közel háromnegyede szerint túl gyorsan fejlesztették ki a vakcinákat és az is nagyon érdekes, hogy miközben relatív magas a magyar lakosságon belül az igazolt koronavírus-fertőzöttek és elhunytak aránya, aközben éppen az egyik legkevésbé a magyarok félnek attól, hogy elkapják a fertőzést. A felmérés eredményei azt is üzenik, hogy a magyarok többsége szeretne több hiteles információt kapni a vakcinák biztonságosságáról, ez pedig segíthetne enyhíteni az oltásokkal kapcsolatos szkepticizmust is és így végülis hozzájárulhatna a járvány mielőbbi legyőzéséhez.
Az, hogy egy hivatást milyen társadalmi megbecsülés övez, nem feltétlenül áll összhangban azzal, hogy az adott szakmában mekkora az átlagbér. Egy ápoló, vagy tanár munkájának társadalmi értéke lehet magasabb, mint egy banki szakemberé, a bére viszont jóval alacsonyabb. Viszont lehet egy hivatás presztízse és díjazása is magas, azonban az azt betöltő személy gazdasági haszna az országnak elenyésző. A Pénzcentrum annak jár utána, hogy a magyarok körében mely szakmák élveznek nagyobb társadalmi megbecsültséget, és ez hogyan jelenik meg a bérezésben.
Az utóbbi időben rengeteget lehet olvasni a különböző oltóanyagokról, rengeteg információt találni az interneten. Kíváncsiak vagyunk, olvasóink mit gondolnak: tervezik, hogy beoltatják magukat? Ha igen, melyik vakcinát választanák legszívesebben? Egyetértenek a jelenleg érvényes oltási tervvel?
Egy nemzetközi szinten elvégzett felmérés szerint az emberek többsége hajlandó igent mondani a koronavírus elleni vakcinára, de sokkal bizalmatlanabbak a Kínában és Oroszországban fejlesztett vakcinákkal szemben, mint az amerikai és német oltóanyagokkal szemben – írja a Reuters.
Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta. A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra spórolnak, de sokan gyűjtenek lakásra, valamint a nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe is nagyot nőtt tavalyhoz képest. A kockázatvállalási hajlandóság továbbra is alacsony, a többség inkább a biztonságra törekszik, a legtöbben bankszámlán vagy készpénzben parkoltatják a megtakarításukat. A kockázatkerülés Kelet-Közép-Európában általános jelenség - állapította meg az Erste egy friss felmérés alapján.
Nőtt a német vállalatok részvétele a német kormány rövidített munkaidőtámogatás (kurzarbeit) programjában októberről novemberre - jelentette az Ifo intézet. A második hullám ellen hozott járványvédelmi intézkedések tehát megtették a hatásukat a gazdaságban.
A lengyelek több mint 80 százaléka továbbra is támogatja országuk európai uniós tagságát, az évek óta magas támogatottságra nem volt hatással az uniós források feltételrendszere miatt emelt lengyel vétó sem - derül ki a hétfőn közölt felmérésből.
A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben tudatosan hamis termékeket, egyre kevesebben értékelik viszont bűncselekményként a hamisítványok terjesztését – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Tárki legfrissebb fogyasztói felméréséből.
1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a Portfolio Budapest fejlesztéséről, amelyből az derült ki, hogy a kórházi, tömegközlekedési és lakóingatlanos fejlesztéseket tartják a három legfontosabbnak a fővárosiak az előttünk álló időszakban, és a legnagyobb, közel 90%-os támogatottsággal a közlekedési fejlesztések közül az átlagosan 44 éves HÉV-kocsik cseréje rendelkezik. Még ennél is magasabb, 95% körüli a támogatottsága azoknak a kérdéseinknek, amelyekben azt firtattuk, hogy a pártpolitikai ellentétek mellett is együtt kell-e működnie Budapest Főváros Önkormányzatának és a kormánynak, illetve annak az állításnak, hogy lehetőleg adóemelés nélkül kell fejleszteni Budapestet. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 81%-a nem támogatja azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat nagy összegű hitelt vegyen fel a koronavírus gazdasági következményei miatt. A felmérésben a kerékpársávokra is rákérdeztünk, és meglepő konszenzus alakult ki ebben az ügyben: a fővárosiak több mint háromnegyede csak az autósforgalom védelme mellett támogatja a kerékpárutak létesítését.
Elemzők szerint tovább csökkenő inflációról számolhat be kedd reggel a KSH. A szeptemberi 3,4%-ról akár 3% közelébe is csökkenhetett a pénzromlás üteme a múlt hónapban, ezzel pedig a forinton is enyhülhet a nyomás, hiszen egyre kevésbé lóg ki a hazai reálkamat a versenytársak közül.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics vasárnap ismertetett negyedik negyedévi globális vizsgálatában 142 nagyvállalat és befektetési társaság várakozásait mérte fel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatként kezeli a koronavírus-járvány okozta válság makrogazdasági hatásainak elemzését és a gazdaság újraindulásának támogatását. Az aktuális helyzetkép, valamint célzott és hatékony intézkedések kialakítása érdekében a jegybank 2020-ban mindeddig három alkalommal végzett online kérdőíves felmérést a hazai vállalatok körében. A márciusban végzett első felmérés eredményei rámutattak, hogy a válság a magyar vállalati szektort rövid távú extrém sokkhatásként érte, melynek hatásai jelentősen mérséklődtek a júniusi felmérés eredményei szerint. Szeptember végi eredményeink arra utalnak, hogy a járvány őszi hulláma a nyáron megkezdődött kilábalási folyamatot várhatóan lassítani fogja. Továbbra is az látszik, hogy a Növekedési Hitelprogramban (NHP) résztvevő vállalkozások ellenállóbbak a válságnak.
Nem szegte a magyarok utazási kedvét a járvány: egy friss kutatás szerint tízből heten tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre belföldi szállodában töltődnek fel.
Az európai szintű recessziót tartják a legnagyobb, bevételre leselkedő veszélynek a magyar cégek, derült ki az Intrum felméréséből. A kintlévőségek egyre nagyobb problémát jelentenek a vállalatoknak, jó hír viszont, hogy a visszaesésre válaszul a magyar cégek nem a kiadáscsökkentést tartják a legfontosabbnak.
Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet miatt kezdett takarékoskodni, miközben 44 százalék már korábban is spórolt, és ezt a szokását továbbra is fenntartja, a takarékoskodók így a magyar népesség háromnegyedét teszik ki - közölte az MTI-vel a takarékossági világnap alkalmából közzétett kutatásának eredményét a CIB Bank.