Jó hírek érkeztek az Egyesült Államokból
Áprilisban 296 ezer új munkahelyet teremtett az USA gazdasága az ADP friss jelentése szerint. Elemzők fele ennyi új álláshellyel számoltak.
Áprilisban 296 ezer új munkahelyet teremtett az USA gazdasága az ADP friss jelentése szerint. Elemzők fele ennyi új álláshellyel számoltak.
A gyártó cégek az energiaszámláik jelentős emelkedése ellenére meg tudták tartani munkavállalóikat - derült ki az MTI által az energiadrágulás hatásáról, idei foglalkoztatási terveikről megkérdezett vállalatok válaszaiból.
Áprilisban a feldolgozóipari teljesítmény váratlan csökkenésével január óta a legalacsonyabb szintre húzódott vissza az előző havi rekordról a kínai gazdaság teljesítménye a nemzeti statisztikai hivatal (NBS) adataiból összeállított és vasárnap publikált kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) alapján.
A recesszió közepette is erős maradt a hazai munkaerőpiac, a foglalkoztatottak száma tartósan magas, miközben a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott növekedése megállt. Mindeközben a külföldön dolgozó magyarok száma mostanra újra a Covid-válság előtti időkhöz közelít.
A KSH egy ideje a havi munkanélküliségi adatot emeli ki a gyorstájékoztatók címében és első mondatában, ezt követi a 3 havi átlagadat. Ugyanakkor a hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a 3 havi mutató a fő adat, és nem a havi. Megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy a nemzetközi összevetésben sem szokványos adatközlés (a headline, vagyis fő adat nincs a tájékoztatók kiemelt részeiben) minek köszönhető.
Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.
Tavaly december és idén február között 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami már nemcsak az előző hónapokhoz képest jelent magasabb munkanélküliséget (tavaly év közben még közel volt a 3%-os ráta), hanem az előző év azonos időszakához képet is. Mindeközben a foglalkoztatás csökkent a megelőző hónapokhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacot is elérte a gazdasági recesszió hatása. Igaz, a foglalkoztatás visszaesése és a munkanélküliség növekedése még nem kiugró, de a folyamatok romlása érzékelhető.
Érdemben csökkent az üres álláshelyek száma a tavalyi év utolsó három hónapjában az első félévben látott rekordhoz képest. A munkaerőhiány még április és június között ért történelmi csúcsra, megközelítve a 100 ezer betöltetlen álláshelyet, a recesszió beköszöntével azonban az év végére már „csak” 83 ezer nyitott pozíció volt. Ez továbbra is feszes munkaerőpiacot jelez, ugyanakkor a munkanélküliség már emelkedett a mélyponthoz képest. A következő hónapokban várhatóan tovább csökkennek a nyitott pozíciók, miközben emelkedhet a munkanélküliség. A fordulatot a gazdasági növekedés beindulása hozhatja meg.
Tavaly november és idén január között 4%-os munkanélküliségi rátát mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első felében látott 3,2-3,3%-os munkanélküliséghez képest tehát érdemi emelkedést láthatunk.
Jelentősen javultak az európai gazdaság kilátásai, miután a korábban csillagászati magasságba emelkedő energiaárak óriásit zuhantak. Ennek hatására az energiaválság kezelhető mederben maradhat, az európai gyáripart pedig nem veszélyezteti a leállás (egy potenciális gázhiány miatt). Mindez Magyarország szempontjából is jó hírnek mondható, hiszen exportpiacaink a vártnál kevésbé lassulnak, és az energiaárak a legtöbb cégnek megfizethetőek vagy áremeléssel kompenzálhatóak maradnak; persze az energiaintenzív szektorok továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Az EU-val szemben Magyarország azonban nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével párosul, így a következő hónapok még nehéznek bizonyulhatnak.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
Miközben a világban minden a magas inflációról szól, szép csendben egészen extrém munkaerőpiaci rekordok sora születik: 20 éve nem látott szintre süllyedtek a munkanélküliségi mutatók, miközben nem ritkák a 70% körüli foglalkoztatottsági ráták sem.
Az Egyesült Államok feldolgozóipari ágazatának januári beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 47,4 pontra, 2020. május óta a legalacsonyabb szintre gyengült a decemberi 48,4 pontról az Ellátásilánc-menedzsment Intézet (Institute for Supply Management - ISM) szerdai közlése szerint.
Az elemzői várakozásoknál jóval kevésbé bővült a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban januárban - közölte az ADP munkaügyi adatfeldolgozó intézet szerdán.
Csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség Magyarországon tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. Miután számos vállalat működését nehezíti meg az energiaválság, és a magyar gazdaság minden bizonnyal belecsúszott a recesszióba, a cégek már nem tudják tartani a korábbi létszámot, ám a leépítések egyelőre visszafogottnak mondhatók.
Tavaly októberben jelentették be, hogy több száz alkalmazottól válik meg a Magyar Posta, most kiderült, hogy a csoportos létszámleépítést az eredetileg tervezett formájában nem hajtják végre.
Novemberben összességében kedvező munkaerőpiaci adatok érkeztek, a foglalkoztatás magas szinten alakul, miközben a munkanélküliség hajszálnyit növekszik.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Felpörögtek az események az elmúlt 24 órában az ISD Dunaferr ügyében. A legújabb fejlemény pedig az, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium érdeklődésünkre megerősítette, hogy a Liberty Steel ismét vevőjelöltként jelent meg a történetben.
Duplájára emelkedik az apanapok száma, az érintettek a gyermekük születése után tíz munkanappal rendelkezhetnek. Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. Érdemes megjegyezni, hogy a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. A döntést 136 igen szavazattal, 27 nem szavazat és 30 tartózkodó voks mellett hozta meg az Országgyűlés. A gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság is megilleti a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
