A FŐTÁV folytatni kívánja a belváros távhőellátására és a hőkörzetek összekapcsolására irányuló projekteket. Vannak csatlakozók is, és a társaság szerint örvendetes, hogy többségük magánfejlesztés, ahol látják a távhő nyújtotta előnyöket.
A múlt héten mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben meglehetősen drasztikus átalakítások szerepelnek, többek között a benzines és dízel autók betiltása, a fűtés és a közúti közlekedés bevonása a kibocsátáskereskedelem rendszerébe, illetve a karbonvámok bevezetése. Alig telt el azonban néhány nap a bejelentés óta, de már több tagállam is jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja a javaslatcsomagot, köztük hazánk is, de Lengyelország és Franciaország sem elégedett. Leginkább azt ellenzik a politikusok, hogy a kvótakereskedelmet kiterjesszék az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is, ugyanis félő, hogy ebben az esetben a szolgáltatók a lakosságra hárítanák át a költségeket, ami így a szegényebb rétegeket sújtaná aránytalanul. Az ezzel kapcsolatos viták pedig várhatóan hosszú hónapokig is elhúzódhatnak majd.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy új tanulmánya több mint 400 javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lenne elérhető a 2050-es klímasemlegesség. Ezek között számos radikális ajánlás is található, többek között az, hogy ne lehessen gázkazánokat értékesíteni 2025-től.
Az illegális háztartásihulladék-égetés az eddig feltételezettnél akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent - írta a Népszava csütörtökön.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ értékelése alapján a tegnapi napon hat településen volt veszélyes a levegőminőség, Magyarország észak-keleti részén vezsélyes a légszennyezettség - derül ki az NNK közleményéből.
Múlt héten az Európai Unió Bírósága kimondta: Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat, ezért pénzbírságot is fizethetünk a későbbiekben. A mérgező szmog hosszú évek óta fojtogat egyes térségekben élőket, a helyzetről a Bloomberg készített beszámolót.
Jelentősen korszerűsödött a Főtáv műszaki infrastruktúrája az összesen 1,46 milliárd forintos projektje megvalósulásával, amely a primer energia megtakarításon és üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésen túl az ellátásbiztonság javítását is eredményezi - ismertette a Főtáv Zrt. stratégiai igazgatója kedden a projektet záró online rendezvényen.
Legutóbb tíz éve kezdett be jobban a fűtési szezon Magyarországon, mint 2020-ban, legalábbis a földgáz-felhasználási adatok tanúsága szerint. Ennek hatására valamivel az egy évvel ezelőtti szint alá süllyedt a gáztárolói készlet mennyisége, amely azonban még mindig bőségesen elegendő lenne arra is, hogy kizárólag ebből fedezzük az ország téli gázigényét, de a források között az import és a hazai termelés is rendelkezésre áll.
Növelheti a lakossági földgázfelhasználást, így a fűtési számlák értékét is a járványhelyzet miatti otthoni munkavégzés, illetve az otthonmaradás. A járványhatás mellett az óvatosan kezelendő hosszú távú időjárási előrejelzés is arra utal, hogy az idei tél magasabb fűtési igényt hozhat.
Nyolcadik éve minden hónapban láthatjuk a számlákon narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági energiaárakra, a kormány pedig hosszú távon is fenntartaná a rezsicsökkentést. A 2013–2014-es kormányzati kampány már a múlté, a program azonban továbbra is hangsúlyos helyet foglal el a politikai diskurzusban. Érdemes ezért mérleget vonni: a program indokoltságától a szakpolitikai kontextuson át a pozitív és negatív hatásokig.
Továbbra is a fa tüzelésű ingatlanok átlagos négyzetméterára a legalacsonyabb a piacon, míg a legmodernebb, megújuló energiát felhasználó fűtéssel szereltek akár hatszor többe is kerülhetnek. Az Otthon Centrum, legfrissebb adatokat feldolgozó elemzése szerint a legnépszerűbb továbbra is a hagyományos gáz cirkó fűtésű építmény, ami árban a fatüzelésű és a megújuló energiát felhasználó ingatlanok között helyezkedik el.
A magyar háztartások 11,1 százaléka nem tudta időben befizetni a közütemi díjakat 2018-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat. Ezzel a nyolcadik legrosszabb helyre kerültünk az EU-ban.
Az Európai Unióban a fűtésre és hűtésre felhasznált energia átlagosan 19,5 százaléka, Magyarországon 19,6 százaléka származott megújuló energiaforrásból 2017-ben.
Az új gázkazánok telepítésének 2030-tól történő betiltását javasolja az Európai Unióban Brian vad Mathiesen, az EU lakossági hűtési-fűtési ágazatának dekarbonizációs stratégiáján vezető koordinátorként dolgozó dán akadémikus kutató.
A Kéménymentes Belváros programjának részeként a FŐTÁV Zrt. átvezeti a távhőt Budáról Pestre. Az Erzsébet hídon átívelő távhővezeték-rendszer része a 2022-re egységes hálózattá épülő budapesti hőgyűrűnek, amely összeköti majd a jelenleg szigetszerűen működő hőkörzeteket. Egyebek között ez is része a cég hosszú távú stratégiájának, melynek célja egy tisztább, élhetőbb levegőjű főváros megteremtése.
Ma már a fűtési rendszerekkel szemben támasztott követelmények között első helyen szerepel az energiahatékonyság. Mindez akkor kelti fel igazán a felhasználók és a szerelők érdeklődését, ha a rendszer egyben költségkímélő is. Az Uponor Minitec rendszer alacsony hőmérsékletű felületfűtés, amely köztudottan energiahatékony, felújításoknál és új építéseknél egyaránt alkalmazható, nem igényel bontást, gyorsan telepíthető, ezért költséghatékony.
Magyar fejlesztésű lakásfűtő falfesték prototípusát mutatta be a Poli-Farbe Vegyipari Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel közösen. A szabadalmaztatási és engedélyeztetési eljárásoktól függően várhatóan egy éven belül kereskedelmi forgalomba kerülő hazai innováció lényege, hogy jól szigetelt szerkezeten, a megfelelően előkészített és alkalmazott festékfűtés lényeges idő- és hőveszteség nélkül, közvetlenül melegíti a kijelölt területet.
A kormány folyamatosan dolgozik a további intézkedéséken és újabb lépések megtételén a kötelezettségszegési eljárás lezárása, illetve az eljárás bírósági szakaszának elkerülése érdekében - reagált az Agrárminisztérium arra, hogy az Európai Bizottság (EB) hat uniós tagállam, köztük Magyarország esetében is a bírósághoz fordul a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt.