Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
Felemásan indult a tőzsdék szempontjából az idei év, januárban kaptak hideget és meleget is a befektetők. Ennek ellenére voltak olyan alapok, amelyek egy hónap alatt is 5% feletti hozamot értek el, de voltak olyanok is, amelyeknek nem sikerült még talpra állniuk a tavalyi koronavírus-sokkból. A legnagyobb lapok közül például az OTP Supra idén eddig még mínuszban van.
Új csúcsra, 6900 milliárd forint közelébe emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon december végére, a márciusi koronavírus-válság már csak egy távoli emléknek tűnik. Az alapkategóriák többsége profitálni tudott a tőkepiacok felíveléséből tavaly, a friss tőkebeáramlások és a szép hozamok is megdobták a vagyonukat. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet azonban nem állt helyre, de ha kivesszük az egyenletből az OTP Suprát, akkor a kategória nagyjából le tudta dolgozni az év közbeni veszteségeit.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Visszatért a magyarok bizalma az ingatlanalapok iránt, miután 2019-ben a MÁP+ megjelenése, majd a szigorúbb visszaváltási szabályok és a koronavírus-pánik okozott nagyobb tőkekivonásokat. Megérte ingatlanalapban tartania a pénzét annak, aki kiszámíthatóbb befektetést keresett tavaly, sok forintos sorozattal még a szuperállampapírénál is magasabb hozamot lehetett elérni. A szektor egésze is kiemelkedőt ment, egy olyan alapkategória sem volt, amely több hozamot ért volna el tavaly, mint az ingatlanok.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Egyre élesebb az árverseny az európai alapkezelői piacon, a szolgáltatók egymásra licitálva csökkentenek díjaikon, a versenyben még az aktívan kezelt alapokat szolgáltatók is részt vesznek – számol be a hírről a Financial Times.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
Az ingatlanpiac teljesítményével a legnagyobb befektetők összességében elégedettek, vannak olyan eszközosztályok, amelyek jobban, mások kevésbé jól teljesítettek az elmúlt egy évben. A Property Investment Forum befektetésekről szóló kerekasztal-beszélgetésében a résztvevők elmondták, hogy ők melyik szegmensben látnak potenciált, vagy éppen mi az amit várnak a következő időszakban az iroda, a hotel, vagy a logisztikai ingatlanok piacán.
Hatalmas adósságot halmoztak fel Donald Trump cégei az elmúlt évek alatt, emellett minden jel arra mutat, hogy az elnök újraválasztási kampányának költségvetése is jelentős mínuszba fordult, az elhúzódó jogi csatározás miatt pedig folyamatosan nő a tartozásuk mértéke. Trump milliárdos, de vagyonának nagy része egy évek óta veszteséget termelő ingatlanbirodalomban hever, melyet nem lehet egyik pillanatról a másikra likvidálni. Pedig valamilyen megoldást ki kell majd találnia, hogy gyorsan pénzhez jusson, hiszen 1,1 milliárd dolláros vállalati adósságából mintegy 400 millió dollárt pár éven belül vissza kell törlesztenie. A januárban leköszönő elnöknek állítólag van már néhány új üzleti ötlete, de hosszabb távon nehezeítheti a helyzetét, hogy egy régi, bizalmas üzleti partnere, a Deutsche Bank szakítani akar vele.
Nyolc hónap kellett hozzá, de sikerült felállniuk a magyar befektetési alapoknak a koronavírus okozta gödörből: október végére a szektor kezelt vagyona visszakúszott a február végi szinthez.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) egy új jelentésében úgy látja, hogy kedvezőtlen likviditási környezetre és eszközértékelési nehézségekre számíthatnak a főként a vállalati kötvényekbe és ingatlanokba fektető alapok, így érdemes erre már most felkészülni.
Egyre biztosabban rajzolódik ki, hogy hiába tesznek havi szinten több tízmilliárdot a magyar háztartások részvényekbe, többségében nem tudják elkapni az irányt: az MNB friss adatai szerint június óta nem nyert részvénybefektetésein a magyar lakosság, sőt, az egész évet tekintve már több mint 200 milliárd a mínusz.
Új tulajdonosa van a kecskeméti Target Center bevásárlóparknak. Egy magyarországi ingatlanalap vásárolta meg a megyeszékhely kiskereskedelmi központját. A befektetési tranzakciót a VLK Cresa ingatlantanácsadó bonyolította le, a cég idén több jelentős adásvételnél játszott főszerepet és továbbiak előkészítését végzi.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
A víruspánik a befektetési alapokat sem hagyta érintetlenül, azonban a legnagyobb alapok szépen átvészelték az időszakot, és ütésállónak bizonyultak a krízis alatt. Pap Ivánnal, a Diófa Alapkezelő Zrt. üzletfejlesztési vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan teljesítettek az alapjaik az elmúlt időszakban, mennyire viselte meg a koronavírus-válság a kereskedelmi ingatlanok piacát és vajon mennyire nőtt az igény a zöld befektetések iránt. A szakember elárulta azt is, milyen digitális fejlesztésekre számíthatnak a befektetők.
Már lassan hét hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár a befektetők nagy része azért még nem bonthat pezsgőt, a jó hír az, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, október elejéig közel 15%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de az év egészére nézve még mindig csúnya mínuszban van.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
