Egy 115 ezer négyzetméteres fejlesztési területet vásárolt a XIII. kerületben, közvetlenül a Duna-parton a Cordia – derül ki Budapesti Értéktőzsde közleményéből. Bár a fejlesztési tervekről egyelőre nem lehet tudni, a hasonló léptékű lakópark-építéseket elnézve, minimum 1000 lakás beépítésére lehet alkalmas a terület.
Elképesztőt mentek az állampapírok tavaly: az MNB friss statisztikái szerint december végére több mint 8000 milliárd forintot tartott a magyar lakosság állampapírokban, egy év alatt tízszer nagyobbat nőtt az állomány, mint a többi értékpapírnál összesen. A befektetési alapok a jól teljesítő piacoknak köszönhetően megmenekültek, és úgy tűnik, újra erőre kaptak az ingatlanalapok is.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
Lezárult az Advance Tower irodaház második ütemének értékesítése, így már a teljes épületegyüttest birtokba veheti az Erste Ingatlan Alap a Futureal-csoporttól. A Váci úti irodafolyóson álló komplexum összesen több mint 20 000 négyzetméter bérbeadható területtel bővíti az ingatlanalap portfólióját - szerepel a Futureal közleményében.
Elképesztő hajrát nyomtak decemberben a befektetési alapok, összesen több mint 150 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a szektorba. Ennyi pénzt egy hónap alatt utoljára 2014 januárjában láttak az alapok, ezzel pedig a kezelt vagyon is megközelítette a 6500 milliárd forintot. Tavaly több szabályozói változás is érintette a piacot, ami miatt jelentős vagyoni átrendeződések voltak, de összességében kijelenthető: nem sokan voltak, akik tavaly buktak volna befektetési alappal. Beszédes adat, hogy a teljes szektor vagyiarányosan közel 7%-os hozamot ért el 2019-ben.
Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.
Idén nyáron vezették be a MÁP Pluszt, ami igencsak felkavarta a lakossági befektetések piacát, félő volt, hogy a közel 5 százalékos biztos hozamot ígérő állampapír nagy összegeket szívhat majd el az ingatlanalapok befektetett tőkéjéből. Az alapok vásárlási éhsége talán csökkent is valamelyest, illetve több hónap elteltével már a keresletre gyakorolt hatások is jobban láthatóak. Többek között ezekről kérdeztük Pázmány Balázst, az Erste Alapkezelő Zrt. igazgatósági elnökét.
Megállapodást kötött a Diófa Alapkezelő Zrt. többségi tulajdonának megvásárlásáról az Indotek Group. A társaság célja, hogy - hosszú távon gondolkodó szakmai befektetőként – biztosítsa a jövőben azt a tulajdonosi hátteret, amelyre támaszkodva a Diófa Alapkezelő tovább tudja erősíteni piaci pozícióit, fejleszteni szolgáltatásportfólióját, mind a vagyonkezelés, mind a befektetési termékek piacán. A Takarékbank a Portfolio megkeresésére megerősítette, hogy a stratégiájába illeszkedő lépésről van szó, valamint, hogy továbbra is forgalmazza és kezeli az alapkezelő befektetési jegyeit, így az ügyfelek számára nem jár érzékelhető változással a tulajdonosváltás.
Megvásárolja a Diófa Alapkezelő Zrt-t a Takarékbanktól Jellinek Dániel, az Indotek Csoport tuljdonosa - írja az Index. Információik szerint a megállapodás már a tavalyi év végén megszületett, de a tranzakciót még jóvá kell hagynia az illetékes hatóságoknak.
A 10 legnagyobb kezelt vagyonnal bíró magyar alap összesen 2000 milliárd forintot meghaladó ügyfélpénz sorsáról dönt, ez a teljes magyar befektetési alap piac vagyonának harmadát jelenti. Sok befektető tartja tehát bennük a pénzét, de csak kevesen tudják, pontosan mibe is fektetnek Magyarország legnagyobb és legkeresettebb alapjai. Cikkünkben ennek jártunk most utána.
Fél év után novemberben könyveltek először tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, a hosszú ideje tartó negatív széria után az abszolút hozamú alapokat és az ingatlanalapokat is újra megtalálták a befektetők. A pálforduláshoz valószínűleg köze van annak is, hogy az abszolút hozamú alapok hozama november végéig meghaladta a 8%-ot, és az ingatlanalapok is 4% felett járnak. A legjobban azonban továbbra is a részvényalapok kategóriája teljesít, amely már közel 17%-ot hozott a befektetőknek. Nehéz lesz megismételni az idei évet hozamok szempontjából.
A 2016-os Brexitről szóló népszavazás óta nem volt olyan rossz hete a brit ingatlanalapoknak, mint most, az egyik alap felfüggesztését követően egy hét alatt közel 200 millió fontot vontak ki a befektetők a kategóriából – írja a Financial Times.
Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Idén eddig több mint 1,5 milliárd fontot vontak ki a brit befektetők a nyíltvégű ingatlanalapokból, többet, mint 2016-ban, pedig a Brexit-népszavazás miatt akkor is jelentős tőkekiáramlás volt a piacon – írja a Financial Times.
Több csapás is érte idén a hazai ingatlanalapok piacát: májusban a visszaváltási idő meghosszabbítása, júniusban pedig a szuperállampapír piacra dobása okozott nagy törést. A befektetés, amely június előtt közel két évig hónapról hónapra csak szívta magába a pénzt, mostanra súlyos tízmilliárdokat veszít. Mindezt a lakosság oldaláról, mert ők azok, akik április vége óta folyamatosan veszik ki a pénzüket, nagy valószínűséggel azért, hogy helyette szuperállampapírt vegyenek.
Ha minden így megy tovább, nagyon szép évük lesz a magyar alapkezelőknek: a kezelt portfóliók 90%-a eddig nyereséges idén és a legjobban teljesítő alapok hozama még a 40%-ot is meghaladja alig 11 hónap leforgása alatt. A legkifizetődőbbnek eddig idén az orosz és amerikai részvények zsákolása tűnt, a származtatott piacon viszont többen is buktak. Megnéztük, hogy teljesítettek eddig idén a magyar befektetési alapok és azt is megpróbáltuk felmérni, hogy alakulhat a december.
Vajon milyen eszközök lesznek izgalmasak a következő években az ingatlanbefektetőknek? Hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni vagy védekező pozíciót vesznek fel? A mai piacon elérhető legjobb befektetésekről beszélgettek a Property Investment Forum 2019 konferencia szakértői.
A vegyes alapok viszik a hátukon a befektetési alapok piacát – gyakorlatilag így lehet jellemezni a befektetési alapok idei eddigi évét. A BAMOSZ adatait nézve pedig egyáltalán nem állnak rosszul a pénzkeresésben az alapok: a részvényalapok kategóriája októberig már 14%-ot hozott a befektetőknek, az abszolút hozamú alapok 7%-nál tartanak, és mégis, ez utóbbi kategória nem tudott felállni a tavaly év végi sokkot követően.
Ahhoz képest, hogy tavaly év végén még rengetegen a piacok összeomlásától és recessziótól rettegtek, eddig úgy néz ki, hogy 2019-ben nemhogy sikerült megúszni a katasztrófát, hanem kifejezetten jó éve lesz a profi magyar befektetőknek és ügyfeleiknek is. A magyar befektetési alapok 90%-a pluszban van az év eleje óta, 20% esetén ráadásul a hozam már a 10%-ot is meghaladja. Jól teljesítettek a több százmilliárd forintot kezelő magyar gigaalapok is, de a legnagyobbak „csak” 2% körül gyarapították ügyfeleik pénztárcáját. Egyébként, aki nagyot kockáztatott, nagyot is nyert: az orosz alapok 40% körüli hozamot értek el idén alig 10 hónap alatt.
Bukarestben rendezték a harmadik regionális üzleti csúcstalálkozót.
A melanóma kezelése új szintre lépett, jöhetnek a következők.
A magyar vásárlók árérzékenyek, megnézik, hogy mire költenek.
Megkezdődött Paks 2 reaktortartályának gyártása.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
