jövedelem

A szemünk láttára szakad szét Magyarország: őrült ütemben gazdagodnak a gazdagok

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a felső 1% és a felső 10% jövedelmi részesedése, miközben a társadalom középső rétege csúszik lefelé - derült ki Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatójának ábrájából. Ez azt mutatja, hogy a középosztály helyzete romlik. A legalacsonyabb jövedelműek részesedése is csökkent a megtermelt jövedelemből 1995 óta, azonban az elmúlt években már stagnálás látszik az esetükben. Ebben szerepet játszhat a dinamikusan növekvő minimálbér és a javuló munkaerőpiaci helyzet. Összességében azonban a tendencia egyértelmű: a leggazdagabb 1%-nak egyre gyorsabban nő a jövedelme, miközben a középosztály veszített részesedéséből.

Magyarország most tart ott, ahol Ausztria a rendszerváltáskor

A magyar gazdaság nem igazán tudott felzárkózni a fejlett nyugat-európai országokhoz az elmúlt évtizedekben a Társadalmi Riport 2018-ban megjelent tanulmány szerint. Habár a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) érdemben nőtt, ez elmaradt a régiós országokban tapasztalható bővüléstől. A várható élettartam emelkedett, de továbbra is 6-7 évvel alacsonyabb a nyugat országokénál, miközben lemaradásban vagyunk a felsőfokú oktatásba beiratkozottak arányát tekintve. A különböző mutatókat vizsgálva Magyarország nagyjából most tarthat ott, ahol Ausztria tartott 20-25 évvel ezelőtt, de jó hír, hogy Portugáliát belátható időn belül utolérhetjük. Ehhez persze tartanunk kell az elmúlt pár év ütemét.

Fontos tévhit dőlt meg: nem vagyonokat, csak aprópénzt utalnak haza az elvándorolt magyarok

Eddig azt hittük, hogy évente több milliárd eurót utalnak haza munkabérükből a külföldön dolgozó magyarok, egy most bemutatott friss tanulmány szerint viszont ennek csak a töredéke érkezik évente ebben a formában haza. Az érintettek többsége havi rendszerességgel támogatja itthon maradt családját, viszont a megkérdezettek kétharmada fizetésének legfeljebb a tizedét utalja haza.

A nemzetközi rangsor legvégén kullogunk: szinte semmije sincs a magyaroknak

Nemrég jelent meg az OECD háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő tanulmánya, amelyből kiderül, hogy nettó átlagvagyon alapján a magyar háztartások bizony a sor végén kullognak. Érdekes adat az is, hogy teljesen mindegy, hogy a gazdagabb vagy szegényebb végében helyezkedik el a vagyoni létrának a magyar, vagyoneszközei nagy részét ingatlanban tartja. A tanulmány rámutat arra is, hogy az OECD országokban mért vagyoni egyenlőtlenségek átlagban kétszer akkorák, mint a jövedelmiek, a háztartások több mint felének van valamilyen formában adóssága, ez utóbbi pedig főként azokat a háztartásokat érinti, ahol a családfő 35-44 év közötti.

Amerikai álom? Az ázsiaiaknak vált valóra leginkább

Amerikai álom? Az ázsiaiaknak vált valóra leginkább

Egy amerikai tanulmány szerint a pénzügyileg legsikeresebb etnikai csoport az USA-ban az ázsiaiaké, miközben itt vannak a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek is - írja a Bloomberg.

Hány éves vagy? Megmondjuk, hogy mennyire kell neked a pénz

Érdekes módon nem a pályakezdő fiataloknak a legfontosabb a plusz pénz, hanem a már középkorukban járó embereknek. Legalábbis erre jutott Angus Deaton, Nobel-díjas közgazdász egyik friss kutatásában, amiben a jóléti közgazdaságtant vette górcső alá. A különféle befolyásoló hatások kiszűrésével még az is kiderült, hogy általában a férfiak azok, akik jobban értékelik a magasabb jövedelmet.

Miért nőnek ennyire a lakásárak? - Egyszerűen nincs miért csodálkozni!

A lakásárak már hosszú ideje növekednek, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem is akar vége szakadni a drágulásnak. A lakáspiaci keresletet több tényező is támogatja, amelyek alapján várhatóan a jövőben sem szakad vége az áremelkedésnek. A makrogazdasági kilátások kedvezőek, miközben a bérek is folyamatosan bővülnek. Az FHB Index Lakásárprognózis elemzése szerint, a jövedelem növekedése 2000-től kezdődően jelentősen meghaladta a lakásárak változását, amit a jelentős drágulás ellenére sem sikerült még behoznia a piacnak, így a jövedelmi helyzet alapján a lakások további drágulására lehet számítani.

5 milliót vagy 1,5 milliót keresel? Nagyon nem mindegy, hol laksz

Jelentős területi különbségek láthatóak Magyarországon a jövedelmekben. Az egy adófizetőre jutó adóalap tekintetében van olyan országrész, ahol ez az összeg 5 millió forint feletti, de 1,5 milliós adóalapokat is láthatunk. A KSH adatai szerint a különbség csökkent az elmúlt időszakban.

Lakásárak és jövedelem? - Mutatjuk, hogy mennyivel emelkedtek

Örülhetnek a dübörgő lakáspiacnak a lakástulajdonosok, évről évre többet ér a tulajdonukban lévő ingatlan. Ezzel párhuzamosan a reáljövedelem is emelkedést mutatott az elmúlt évek során, a munkanélküliség csökkenése és a kedvező hitelkonstrukciók egyaránt hozzájárultak az ingatlanpiaci tranzakciók generálásához. A lakáspiaci, illetve a jövedelmekben bekövetkezett változásokat az alábbi ábrával szemléltetjük.

Elképesztő: tízszeres jövedelmi különbség van a magyarok között

Habár tavaly csökkent a szegénységben élők száma Magyarországon és nőttek a jövedelmek a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványa szerint, a hivatal táblázatait böngészve megállapíthatjuk, hogy igazán jól a magasabb jövedelműek jártak, és akik eleve kevés pénzből gazdálkodnak, most sem tudtak nagyot előre lépni. A magas és az alacsony jövedelműek közötti különbség 2010-hez képest nagyobb, de az utóbbi években nem nőtt tovább. A területi egyenlőtlenségek ezzel párhuzamosan lassan mérséklődnek.

Budapestre költöznél? Sírva fakadsz, ha meglátod ezeket a számokat

Az elmúlt években a lakásárak emelkedése és növekvő kereslet jellemezte az ingatlanpiacot, ezért a lakásvásárlók is egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Különösen azok a vásárlók, akik a vidéki lakásukat értékesítve szeretnének Budapestre költözni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy jobb munkalehetőség miatt, a különböző megyékből megéri-e, vagy egyáltalán lehetséges-e Budapestre költözni.

Mégis lehet népszavazást tartani az állami cégvezérek fizetéséről

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy májusi határozatát megváltoztatva keddi ülésén hitelesített egy népszavazási kérdést, amely azt célozza, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók ne kereshessenek többet az államfőnél. A Kúria szerint ugyanis - szemben az NVB határozatával - a kérdés egyértelmű.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul szerdától a benzin ára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.