Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
A NAV adatai szerint 2019-ben bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Jelentős volt az eltérés településtípusonként - derült ki a GKI elemzéséből.
Az Intrum és a GKI Regionális Fizetőképességi Indexe alapján a Nyugat-Dunántúl eddig a járvány és a recesszió legnagyobb kárvallottja, itt romlott leginkább a háztartások pénzügyi helyzete, amin a gazdaság nyári újranyitása sem segített sokat. A Balaton környéki és budapesti lakosok helyzete sokat javult a harmadik negyedévben, a keleti megyéket továbbra is kíméli a válság a többi régióhoz képest.
Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
Nőtt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiók közötti különbség, a háztartások jövedelemszerkezete Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebb, derült ki a KSH adataiból. A legkedvezőbb helyzetben lévő Budapest lakosságának 11,2%-át érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, míg a legszegényebb Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást.
Tavaly folytatódott a magyarországi háztartások jövedelmi helyzetének javulása, a fogyasztás értékében és volumenében minden fogyasztási csoportban bővült. 2019-ben a teljes népesség 17,7%-át, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ugyanakkor mindkét releváns mérőszám az egyenlőtlenség kismértékű növekedését mutatta.
A születéskor várható élettartam már jó ideje növekvő pályán mozog az EU-ban, ami a munkában töltött évek számára és a nyugdíjas évekre is kihatással van. A friss adatok szerint 2004 és 2019 között az EU-ban foglalkoztatott felnőttek száma 11,1%-kal nőtt, az 55-64 év közötti foglalkoztatottaké viszont ennél sokkal gyorsabb ütemben, 89,8%-kal. Magyarországon 2004 és 2019 között elsősorban az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsága ugrott meg jelentősen. Ezzel párhuzamosan, míg 2000-ben a magyar nők átlagosan 25 évet, a férfiak 30 évet dolgoztak, 2019-ben a nők már 31-32 évet, a férfiak 37-38 évet töltöttek a munka világában.
Spanyolország elfogadta a nemek közti bérkülönbség betiltásáról szóló rendeletet - írja a Reuters.
A Trump adminisztráció első három évében kis mértékben csökkent a szegények és gazdagok közötti jövedelmi egyenlőtlenség, mivel a növekvő jövedelmek és a csökkenő munkanélküliségi ráta segített a szegényebb osztályok felzárkózásában – derül ki a Fed frissen közzétett adataiból.
A JP Morgan vezérének nincs ellenére a gazdagok megadóztatása, de a vagyonadó szerinte szinte lehetetlen küldetés – számol be a hírről a CNBC.
Az amerikai statisztikai hivatal friss adatai szerint az elmúlt évtized gazdasági fellendüléséből minden amerikai profitált, de a gazdagok tudták a legtöbbet kihozni belőle – írja a Bloomberg.
Már a héten elkezdik tesztelni az alapjövedelem gazdasági és társadalmi következményeit Németországban is – írja a Business Insider. A kísérletet kis mintán végzik, mindössze 120 ember kap havi 1200 eurót három éven keresztül, majd az ő viselkedésüket hasonlítják azokéhoz, akik nem részesülnek ilyen juttatásban.
A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
A becslések szerint a mintegy 9 millió brit alkalmazott fele, akiket a járvány kitörése miatt "kényszerszabadságra" küldtek, már visszatérhetett a munkájába - írja a Reuters.
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 49%-a mondja azt, hogy negatívan érintette a háztartási bevételeiket a koronavírus – számol be a hírről a Business Insider. Azért a számokat jobban megnézve nem éppen ez a helyzet.
Sok budapesti vevő érezhette úgy az elmúlt években, hogy hiába a kedvező hitelkörnyezet mégis egyre nehezebben lehet saját lakáshoz jutni a gyorsan növő ingatlanárak miatt. A tavalyi átlagos lakásárakat és nettó jövedelmeket elnézve azonban nem igaz, hogy a fővárosban volt a legnehezebb vásárolni, bár Budapest is a listavezetők közé tartozik. Mostanra úgy látszik, hogy csökken a lakásárak emelkedési üteme, ami könnyebbé teheti a váárlást, amennyiben a bérek és a további makrotényezők sem változnak negatív irányba.
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.
Szomorú számokat tett közzé a Fed egy friss tanulmányában: e szerint a legszegényebb amerikai családok közel 40%-át érintette a munkahely elvesztése a koronavírus miatt – számol be a hírről a CNBC.
A megkérdezettek 7%-a számolt be arról, hogy elvesztette munkahelyét az elmúlt egy hónapban, derült ki a Tárki felméréséből. Ennél jóval nagyobb arányban vannak azok, akiknek csökkent a jövedelme.
A Finnországban kísérleti jelleggel korlátozott időre bevezetett alapjövedelem abban a tekintetben nem vált be, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra, a résztvevők viszont kedvezőbben ítélték meg élethelyzetüket - ezt állapította meg a kísérlettel kapcsolatos első nagyszabású tanulmány.
Semmi sem szent a bűnözőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő számolt be róla.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Veszik az olaj- és gázipari részvényeket.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
