A következő napokban elsősorban a recessziós és inflációs félelmek uralhatják a piacokat, érkeznek a friss, második negyedéves GDP-adatok, illetve az előzetes inflációs statisztikák. Persze nem lehet megfeledkezni a hét legfontosabb eseményeiről sem, az MNB és a Fed kamatemeléséről, melyeken a jegybankok akár már reagálhatnak is a friss fejleményekre.
Kedden megint összeül a Monetáris Tanács, mely várhatóan tovább emeli majd az alapkamatot, aztán csütörtökön pedig az egyhetes betéti rátát is. A jegybankon kicsit enyhült a nyomás azzal, hogy a forint visszakapaszkodott 400 környékére az euróval szemben, de korai lenne fellélegezni, jöhetnek még nehéz napok a következő időszakban.
Az eddigi 9,5%-ról 8 százalékra csökkentette pénteken az irányadó kamatot az orosz jegybank, ezzel a február végén kitört ukrajnai háború alatt van a ráta – írja a Bloomberg. A vártnál nagyobb lépésre a rubel kicsit gyengült, de még mindig nagyon erős a tőkekorlátozások miatt.
A múlt hetivel megegyező 9,75%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változik az irányadó kamat. A lépés nem is meglepő, hiszen a forint utóbbi napokban látott erősödése mérsékelte a nyomást a jegybankon.
Már a csütörtöki ülésén mérlegeli az 50 bázispontos kamatemelés lehetőségét is az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – írja a Reuters. A hírre jelentősen erősödött az euró, hiszen meglepő lenne, ha rögtön 50 bázispontos lépéssel kezdene a jegybank.
A lélektani 1000 milliárd dolláros határ alá esett Kína amerikai állampapír-állománya, erre 12 éve nem volt példa – írja a CNBC. A magyarázat elsősorban az lehet, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben veszítenek vonzerejükből az állampapírok.
Az elmúlt napokban 10 százalék fölé emelkedett a három- és ötéves magyar kötvények referenciahozamra, két számjegyű másodpiaci értékre utoljára több mint egy évtizede volt példa a magyar piacon. És a hozamemelkedés szinte biztos nem állt még meg, hiszen a jegybank várhatóan tovább emeli a kamatot az infláció elleni közdelem jegyében a következő hónapokban.
A Bank of Amerika 900 ponttal, 3600 pontra csökkentette az S&P 500 idei év végére vonatkozó célját arra hivatkozva, hogy az idei évben recessziót várnak, és csak 2023-ban jöhet el a fordulat a Fed részéről. Az új év végi célérték a legalacsonyabb a Wall Streeten - írták a Bank of America stratégái a BofA Global Research csütörtöki jelentésében.
A múlt hetihez hasonlóan 9,75%-os kamaton hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem emelkedik tovább az irányadó kamat – derül ki a jegybank honlapjáról. Egy hete 200 bázispontot emeltek, elvileg a forint árfolyama további szigorítást indokolt volna.
Fél háromkor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke a monetáris politika aktualitásairól fog beszélni azt követően, hogy a Monetáris Tanács 200 bázisponttal 9,75%-ra emelte az alapkamatot.
A közelmúltban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást – olvasható az MNB Monetáris Tanácsának keddi közleményében. A jegybank 200 bázisponttal 9,75%-ra emelte az alapkamatot, illetve a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben emelte.
Az irányadó egyhetes betéti kamat csütörtöki 200 bázispontos emelése után kedden azzal megegyező mértékben emelte az alapkamatot is az MNB Monetáris Tanácsa – derül ki a jegybank honlapjáról. A lépéssel párhuzamosan a kamatfolyosó is feljebb kerül, ezzel megteremtve a mozgásteret a következő hetek szigorításához.
Délután fél háromkor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. A Monetáris Tanács várhatóan megemeli majd az alapkamatot az irányadó ráta múlt heti jelentős emelése után.
A közbeszédbe hirtelen visszajött a gazdasági recesszió témája. Mint annyi latin eredetű szakszó, fokozhatja az aggodalmakat. Elhangzik gyakorta a tanács, hogy ne beszéljünk ok nélkül a recesszió esélyéről, mert a várakozások romlásán keresztül önbeteljesítő jóslattá válhat. Ám előbb a nyilvánosságot kedvelő publicisták, előrejelző guruk kezdték emlegetni a tavasszal, majd idővel a nagy modellező apparátust felhasználó kutatóhelyek, nemzetközi intézmények forgatókönyvei között is megjelent az átmeneti gazdasági visszaesés.
Van esély arra, hogy akár már a héten paritásig erősödjön a dollár az euróval szemben, ez pedig a forintnak is rossz hír. Már a múlt héten láttuk, hogy ha az amerikai deviza erőre kap, akkor jöhetnek akármilyen jó hazai hírek, azok csak átmenetileg képesek erősíteni a forintot. Vagyis vagy egy erős itthoni lökés kellene, vagy pedig csak a dollár fordulatában bízhatunk, amire egyelőre korai lenne várni.
A múlt hét a forint hullámzásáról szólt, és ez várhatóan a napokban is folytatódik. Makroadatoknak kicsit híján leszünk, viszont az MNB várhatóan megint dönt az alapkamatról, külföldön pedig az EKB és a Fed közelgő kamatdöntései, valamit az euró-dollár paritással kapcsolatos kilátások mozgathatják a dollárt.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
Jövő héten kedden összezárhatja az egyhetes betéti kamat és az alapkamat közötti különbséget az MNB a jegybank csütörtök délutáni közleménye szerint. Ezt azután adta ki az MNB, hogy ma délelőtt 200 bázisponttal emelte az egyhetes betéti tenderen a felkínált kamatot. Az MNB tehát a mai közlemény alapján egy nem kamatmeghatározó ülésen emelheti az alapkamatot, ráadásul drasztikusan, ami figyelemre méltó fejlemény. Emellett a közleményében hangsúlyozza az intézmény: minden eszközt bevet az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében, mert a jelek szerint a forint gyengülését veszélyesnek tartja az inflációs kilátások szempontjából is. Mindez azért is nagyon érdekes, mert a jegybank nem szokott közleményt kiadni az egyhetes betéti tender délutáni lezárásakor. A mai közlés azért is fontos, mert mivel nem vár a hónap végéig a kétféle kamat összeolvasztásával az MNB, így egyúttal megnyitja a teret azelőtt is, hogy a következő hetekben még tovább, a 10% feletti tartományba, emelhesse az egyhetes betéti tenderen felkínált kamatot (ha szükséges), mert jövő kedden már az alapkamat is jókorát ugrik, amihez igazodik a kamatfolyosó felső széle.
Továbbra is nagyrészt nemzetközi tényezőkkel magyarázható a forint gyengülése, de persze vannak magyar sajátosságok – mondta a Portfolio kérdésére Szabó Viktor. Az abrdn londoni befektetési igazgatója szerint a régióban sem lehet majd lassítani a kamatemelések ütemét, a lengyel és a cseh jegybank esetében ezt szintén a piac kényszeríti ki.
Az eddigi 7,75 százalékról 200 bázisponttal 9,75%-ra emeli az irányadó kamatot az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender csütörtöki meghirdetéséből. A lépés mértéke volt meglepő, Virág Barnabás szerdai kijelentései után csak az volt a kérdés, mennyit emelnek a kamaton.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
