Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Délután háromkor sajtótájékoztatót tart Matolcsy György az MNB elnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. Ez azt a várakozást erősítheti, hogy az irányadó kamat csökkentéséről is dönthet a Monetáris Tanács.
Várhatóan tovább emeli majd a kamatot a következő üléseken az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Ugyanakkor a jegybank alelnöke is elismerte, hogy egyre aggasztóbb a monetáris és a fiskális politika közti esetleges konfliktus lehetősége.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat, majd szinten kell tartania őket egy darabig, hogy letörje az inflációt a 2%-os középtávú célhoz – mondta hétfőn Pablo Hernandez de Cos, az EKB döntéshozója.
A kínai központi bank 3,65 százalékon tartotta az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) hétfői döntésével.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács és rég volt ekkora súlya a döntésének, hiszen akár a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése is elkezdődhet. A jegybank már egy hónapja jelezte, hogy napirendre veszi a kérdést, és a Portfolio által megkérdezett elemzők nagy többsége arra számít, hogy rá is szánják magukat a lazításra. Kérdés, hogy a múlt hét második felében látott forintgyengülés esetleg visszatarthatja-e őket ettől.
Jövő vasárnap tartják a török elnökválasztás második fordulóját, melyen eldőlhet, ki irányítja az országot a következő években. Most Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök esélyei tűnnek jobbnak, ami az eddigi unortodox gazdaságpolitika folytatását vetíti előre. A török jegybank most minden eszközzel azon dolgozik, hogy elkerülje a líra komolyabb esését a választás előtt. A piac ugyanakkor érezhetően feszült, az elemzők többsége szerint Erdogan újabb győzelme után elkerülhetetlen lenne a török deviza újabb mélyrepülése, de a gazdasági gondok Kemal Kilicdaroglu megválasztásával sem múlnának el.
Utoljára talán az amerikai bankcsődök idején láttunk annyira intenzív gyengülést a forint árfolyamában, mint ezen a héten. Ennek több oka van egyszerre: a dollár erősödésbe fordult, a 370-es szint már túl erős fel volt a forint számára, illetve sokan pozíciókat zárnak a keddi kamatdöntés előtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy rögtön jelentős forintgyengülésnek kell jönnie, egyelőre kivárás jellemezheti a piacot. Hosszabb távon viszont valószínűleg ismét a gyengülés útjára léphet a forint.
A várakozásoknak megfelelően még fél évig marad a kamatstop, derült ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A rendeletek szerint a kamatstop 2023. december 31-ig marad érvényben.
Philip Jeffersont jelöli a Fed alelnöki posztjára Joe Biden – jelentette be az amerikai elnök pénteken. Az ő megüresedő kormányzói székét pedig Adriana Kugler kaphatja, míg Lisa Cook újabb cikluson át lehet a jegybank döntéshozója.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig a hazai inflációs pálya. Szerda reggel ugyanis új adatot közölt a Központ Statisztikai Hivatal, mely szerint áprilisban 24% volt az éves infláció, ami mindenképp előrelépés a márciusi 25,2%-os értékhez képest. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ez már az inflációs nyomás enyhülésének jele-e, másfelől pedig, hogy egy esetlegesen ebből következő kamatcsökkentési ciklusnál mire kell majd az MNB-nek odafigyelni annak érdekében, hogy a kamatokkal együtt ne küldje a mélybe a forint árfolyamát is. A témával kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
A márciusi 5 százalékról 4,9 százalékra csökkent az amerikai infláció, ami minimális meglepetést okozott, hiszen az elemzők stagnálást vártak előzetesen. Ahhoz azonban valószínűleg kevés lesz az adat, hogy érdemben átírja a Fed kamatemelési forgatókönyveit.
A vártnak megfelelő ütemben csökkent áprilisban az infláció a KSH statisztikája szerint, elemzők szerint ez akár már májusban elhozhatja az irányadó kamat csökkentését. Ugyanakkor még hosszú út áll előttünk, mire az év végére a hőn áhított egyszámjegyű inflációt elérjük.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent áprilisban a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon – derül ki a KSH szerda reggeli adatából. Egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, míg a maginfláció 24,8 százalékra mérséklődött.
Az elmúlt hónapokban inkább csak jelképesen mérséklődött az infláció, hiszen a januári 25,7 százalékos csúcs után márciusban még mindig 25,2 százalékos volt az áremelkedési ütem. A kormány és a jegybank most abban bízik, hogy áprilisban már elindult a komolyabb csökkenés, az elemzők szerint is van esély arra, hogy felgyorsult a dezinflációs folyamat. Ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az év végére teljesüljön a kitűzött cél, az egyszámjegyű infláció, ami a szakemberek szerint is elérhető a lassan induló mérséklődés ellenére is.
Az előző két havinál is nagyobb mértékben, 69%-kal esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése márciusban. A fogyasztási hitelek ezúttal is tűrhetően tartották magukat, de a Baross-hitelprogram ellenére a céges hitelezés gyengélkedett. Utoljára 2014-ben fordult elő az elmúlt 12 havihoz fogható pénzkivonás a lakossági betétekből. Utóbbiak mindössze 19%-a van lekötve, a vállalatoknál ez az arány 32%. Az MNB friss adataiból szemezgettünk.
Az idei megugrás után 2024-ben még tovább emelkedik majd a költségvetés kamatkiadása a GDP arányában – derül ki a kormány által közzétett konvergencia programból. A 2022-es adósságterhet még évekig meghaladja majd a magas kamatok miatti fizetési kötelezettség, vagyis sokáig nyomja majd a költségvetést az extra kiadás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a friss kormányzati célok mellett nem lesz mozgástér a büdzsében, az utóbbi negyedszázadban nem látott mértékű elsődleges többletet kellene elérni 2027-re. A számokból kitűnik, hogy olyan költségvetési fegyelmet ígér a kormány, ami az elmúlt évek tapasztalataiból egyáltalán nem következik.
Az amerikai jegybank este 8-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a Fed. A közleményből egyelőre semmilyen érdemi információ nem derül ki a jegybank jövőbeli terveivel kapcsolatban. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón az inflációs kockázatokat hangsúlyozta, ugyanakkor a júniusi döntésről még semmit nem tudott mondani, az addig beérkező adatokon múlik majd minden. Elmondta azt is, hogy a Fed nem számít recesszióra, és a jelenlegi előrejelzések szerint az év végén még nem várható kamatcsökkentés.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Idén a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett a forint, ami mögött elsősorban az extrém magas, 18 százalékos magyar kamatszint áll. De miért ennyire vonzó ez a befektetők egy részének? Hogy tudnak keresni a kamatkülönbözeten? És mi lesz, ha kamatot vág az MNB, megint kezdhetjük félteni a forintot?
Idő kérdés, mikor jön az újabb csörte.
Visszatért a régi hagyomány.
Szombaton kettészakadt az ország.
Legalább 15 ember megsérült a támadásban.
Tűzszünetre is felszólított.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
