Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke meglepődne, ha az euróövezeti infláció elérte volna a csúcspontját, vagyis szerinte a kamatlábak közelmúltbeli emelkedése még közel sem ért véget - számolt be a Bloomberg.
Több mint egy hónapja annak, hogy az MNB közbelépett a forint megállíthatatlan zuhanását látva és 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az eddig eltelt néhány hét alapján sikeres volt a beavatkozás, hiszen a korábbi 430 feletti szintről visszakapaszkodott a magyar deviza. De mit jelent a shortosok elrettentése? Egyáltalán miért shortolják a forintot? És miért kellett 500 bázisponttal felemelni az irányadó kamatot? Ezzel végleg megmenekült a magyar deviza? Látható, hogy bőven vannak még nyitott kérdések, melyekre most megpróbálunk választ adni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a december 6-i EU-s pénzügyminiszteri ülésről volt szó, ahol a hétfőn nyilvánossá vált napirendi pontok alapján elképzelhető, hogy pozitív döntés születik a magyar EU-s pénzek kérdésében, cserébe viszont a magyar kormánynak olyan ügyeket is támogatnia kell, amiket eddig határozottan ellenzett. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnapi bejelentésével foglalkoztunk, ami szerint bizonyos befektetői körök esetében felső határt szabnának a bankbetétek kamatainak, ezzel viszont keresztbe tehetnek egy népszerű, állampapírnak is. Arról, hogy melyik ez az állampapír, és milyen hatást gyakorolna az új szabályozás, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Az előzetes várakozásnak megfelelően nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton kedden a Monetáris Tanács. A kamatfolyosó két széle sem változik, azonban délután fontos lehet a jegybank közleménye és Virág Barnabás háttérbeszélgetése, amelyekben történhet utalás a valódi, 18%-os irányadó kamat jövőjéről is.
Délután három órától háttérbeszélgetésen számol be a kamatdöntés hátteréről Virág Barnabás. Az MNB alelnöke immár megszokott módon áll a nyilvánosság elé, elsősorban a kamatpályával és a kilátásokkal kapcsolatos szavaira figyelhetnek kiemelten a befektetők.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfői bejelentésével összhangban a kormány a hétfő este megjelent Magyar Közlönyben ki is hirdette legújabb intézkedését, ami bizonyos esetekben korlátozza a bankbetétek kamatát.
Unortodox kamatcsökkentést hajtott végre Magyarország, és ami a meglepetés, hogy ezt a gazdasági miniszter tette – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint ezzel a lépéssel Magyarország egyre inkább Törökország lesz.
A hitelek kamatstopja után újabb ponton nyúl bele durván a kormány a piaci kamatokba és a monetáris transzmisszióba: az intézményi befektetők és a 20 milliónál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek bankbetétjeinek kamatát fogja korlátozni a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamának megfelelő (jelenleg 11-12% közötti) szinten. A lépésnek az intézmények és a privátbanki ügyfelek mellett a kisbefektetők sem örülhetnek, hiszen a talán leginkább érintett befektetési alapokban csaknem 5400 milliárdnyi megtakarítást fialtat a lakosság. Minden bizonnyal a kincstárjegyek keresletét szeretné megtámogatni a kormány, vállalva az MNB monetáris transzmissziójának újabb megsértését is.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy határozzon a kamatkondíciókról, azonban azok jelentősége jelenleg minimális, hiszen a napi betéti gyorstenderen állapítja meg a kamatot a jegybank. Így most elsősorban a döntést követő kommunikációra, a közleményre és az esetleges háttérbeszélgetésre lesz érdemes figyelni, ott hangozhatnak el új, eddig nem ismert információk. A szakértők ugyanakkor nem számítanak éles fordulatra az MNB-től, várhatóan marad az eddigi kommunikáció, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy bármeddig készek elmenni az infláció elleni küzdelemben.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Azzal, hogy itthon a fiskális politika árstopokat vezet be, illetve egyre több hagyományosan monetáris politikai területre lép be, félreárazások, arbitrázs lehetőségek keletkeznek. Magyarországon ennek a korát éljük, amit az élelmesek egyre jobban ki tudnak használni a többség kárára. Az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza ezekre az alapvetően piaci logikát sértő pontokra hívja fel a figyelmet, amelyek ha hosszabb távon fennmaradnak, kiszámíthatatlanná és igazságtalanabbá teszik Magyarországot.
Az Egyesült Államok inflációjának jelentős lassulását várják 2023-ban a Goldman Sachs közgazdászai, akik szerint jövőre részben enyhülnek az ellátási lánc problémái és mérséklődik a bérnövekedés.
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel felülírta a kormány a Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit. A késedelmi kamat maximuma 25% már a mai naptól.
Sokaknak rémlik közgazdasági tanulmányaikból, hogy az infláció a megtakarítóknak rossz, a hiteladósoknak viszont jó, hiszen a megtakarítások és az adósságok (reál)értékét egyaránt csökkenti a drágulás. Utánagondoltunk, miként érvényesülhet ez az összefüggés a hazai lakossági hitelek esetében, és milyen megszorításokkal érvényes az állítás.
Az Európai Központi Bank felügyeleti vezetője szerint az euróövezet bankjai el tudják viselni a kamatkörnyezet emelkedését – írja a Bloomberg.
Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
1985. szeptember 22-én gazdaságtörténeti pillanat volt a New York-i Plaza Hotelben: a francia, a német, a japán, a brit és az amerikai pénzügyminiszter aláírta azt az egyezményt, mely a dollár túlzott erősödését volt hivatott megfékezni. Egyre többen gondolják úgy, hogy valami hasonló esemény küszöbén vagyunk most is, előbb-utóbb a világnak összehangoltan kell fellépnie a dollár erősödése ellen. Az amerikai deviza szárnyalása ugyanis szinte mindenkinek fáj, kivéve talán Amerikát egyelőre. Márpedig amíg a Fedet nem zavarja az árfolyam, addig nincs esély a Plaza-megállapodás 2.0-ra, hiszen elsősorban ők kellenének a dollár megfékezéséhez.
Az inflációs cél elérésének nincsen alternatívája – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember elismerte, hogy minden eszközt készek bevetni az infláció leszorítása érdekében. A monetáris transzmisszióval kapcsolatban pedig kiemelte, hogy bizonyos részpiacokon még több 100 bázispontos kamatemelkedés lenne indokolt.
A napi mélypontokról azért elmozdult a Dow és az S&P 500 is.
Csúnyán megromlott a szervezet renoméja.
Ha szeretnél a magyar gazdasági közbeszédre valódi hatással lenni, itt a lehetőség!
Az amerikai és az európai gyógyszerfelügyelet.
Szerinte félnünk kellene az amerikai kötvénypiacot látva.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
