Január 1-jével hatályba lépett a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja, amelyet karácsony előtt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Számos részletkérdés még az elmúlt napokban is tisztázatlan volt, ezért banki és kormányzati szakemberekkel egyeztetve most ezeket is megválaszoljuk.
Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnök kabinetfőnökének rendelete arról, hogyan kell tájékoztatniuk a bankoknak az adósokat arról, hogy érvényes rájuk a kamatstop. Azt is fel kell tüntetniük, havonta hány forint megtakarítást jelent számukra a január 1-jén életbe lépett és június 30-áig érvényes szabályozás.
Tavaly új történelmi mélypontot láttunk a forinttól, majd az év végére is alig távolodott el onnan. Az elemzők viszont szinte kivétel nélkül arra számítanak, hogy 2022-ben kicsit magához tér majd a magyar deviza, amiben az emelkedő kamatok segíthetnek. Ráadásul az évekig tartó kívánatos leértékelődés után már a gazdaságpolitikának sem előnyös a további forintgyengülés, így a korábbinál elszántabbak lehetnek az erősítés irányában.
Ősszel sorozatosan emelte a kamatot az MNB, ennek ellenére az év végén is 370 körül járt a forint az euróval szemben. A jegybank már beígérte, hogy 2022-ben is folytatja a szigorítást, a várakozások szerint akár 5 százalék feletti irányadó kamat is jöhet az új évben.
Hektikus éve volt a magyar gazdaságnak, hiszen 2021 első felében nem sok panaszunk lehetett, ősszel azonban évtizedes csúcsra emelkedett az infláció, sosem látott szintre gyengült a forint az euróval szemben a jegybank kamatemelései ellenére is. Mindezek után mi vár Magyarországra 2022-ben?
2013 óta szép fokozatosan hozzászoktunk ahhoz, hogy a nyugati világban megszokott, legalábbis ahhoz hasonló kamatszinteken tudunk lakáshitelt vagy éppen céges hitelt felvenni Magyarországon, a megugró infláció és az ellene folytatott jegybanki küzdelem azonban 2021-ben véget vetett ennek a kegyelmi időszaknak. Kezdhetünk megbarátkozni a 7% feletti kamatokkal, amelyek elől menedéket csak a szelektív állami programok jelentenek. Ezek egyre gyakoribbak, a legújabb példa a karácsony előtt bejelentett lakossági kamatstop.
Megindult a verseny a török bankok között a lírában denominált betétekért, a pénzintézetek már több mint 20%-os kamatot kínálnak a betétekre, miközben jelentősen emelték a hitelkamatokat - számol be a hírről a Reuters.
Szenteste tették közzé a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által szerdán bejelentett jelzáloghiteles kamatstop részleteit. Az intézkedés a kormányzati becslések szerint 474 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, átlagosan havi 11 ezer forintos megtakarítást jelent az érintetteknek, és 30 milliárd forintot tesz át a bankok kasszájából a családok zsebébe. Az esetek nagy részében nem a törlesztőrészlet csökkenéséről, hanem a törlesztőrészlet-emelkedés elmaradásáról beszélhetünk.
Idén sem úszta meg a történelmi mélypontot a forint, november végén 372-nél is járt az euró jegyzése. Így másfél évig húzta a magyar deviza az újabb lélektani szint átlépése nélkül, de ezzel is felemás éve volt a feltörekvő piacon, a régióban sem volt egyértelműen alulteljesítő.
A csütörtöki egyhetes betéti tenderen 20 bázisponttal magasabb, 3,8%-os kamat mellett hirdette meg eszközét az MNB, ezzel folytatódik az utóbbi hetekben látott kamatemelési sorozat.
A Diákhitel Központ döntése alapján továbbra is kamatmentesen igényelhető a felsőoktatási önköltségre felvehető Diákhitel2 és a szabad felhasználású Diákhitel Plusz. Emellett a piacokon tapasztalható hozamemelkedések ellenére változatlanul az eddigi legalacsonyabb, 1,99 százalékos kamattal igényelhető a Diákhitel1 - olvasható a társaság közleményében.
Újabb 100 bázisponttal 14%-ra csökkentette az irányadó kamatot a török jegybank csütörtökön, ami újabb történelmi mélypontra ütötte a lírát a dollárral szemben.
Újabb 30 bázisponttal 3,6%-ra emeli irányadó kamatát az MNB – derül ki a csütörtöki egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A lépéssel bő egy hónap alatt már 180 bázispontot szigorított a jegybank.
Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett. Az idei évre az MNB 5,1%-os inflációt vár, és ez várhatóan jövőre sem csökken 5% alá. Tehát nemcsak idén, hanem jövőre sem hoz reálhozamot a szuperállampapír a konyhára, vannak viszont más, az infláció ellen védelmet biztosító lakossági állampapírok is.
Három órakor sajtó háttérbeszélgetést tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank ma újabb 30 bázisponttal 2,4%-ra emelte az alapkamatot, ennek hátteréről beszélt elsősorban.
Kedden 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jelentette be a jegybank. Mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, a mostani kamatemelés csak szimbolikusnak nevezhető. Az egynapos betét kamatának 80 bázispontos emelésével az megegyezik az alapkamattal, a folyosó tetején az egynapos hitelkamat pedig szintén 30 bázisponttal emelkedett.
A novemberi és decemberi tömeges banki kamatemelések ellenére szó sincs arról, hogy azonnal beárazták volna a hitelintézetek az új lakáshiteleikbe a jegybanki kamatemeléseket és a hozamkörnyezet emelkedését. A friss piaci ajánlatok alapján eddig 60-70 százalékban követték csak le a már megtörtént változásokat, a jövőbeniekről nem is beszélve. Csökkent tehát a referenciamutatók feletti kamatfelár, ami tartósan nem fenntartható a bankoknak, és előrevetíti az újabb tömeges lakáshitel-kamatemeléseket. Aki tehát lakáshitelt venne fel, és nem jogosult állami kamattámogatásra, annak érdemes mielőbb beadnia a hitelkérelmet, a bankok közötti választáshoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” – derül ki a jegybank meghívójából. A kamatdöntés kapcsán biztosan lesznek érdekességek, melyeket kommentálhat az alelnök.
Mostanra elfogytak a jelzők arra, amit a török líra piacán látunk, a deviza az év eleje óta több mint 90 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A török pénzügyminiszter szerint azonban kitartanak amellett, hogy nincs szükség a kamatok emelésére, sőt a héten további lazítást jelenthet be a jegybank.
A Fed története legnagyobb hibáját követhette el azzal, hogy átmenetinek minősítette az inflációt – mondta a CBS-nek Mohamed El-Erian. Az Allianz szakembere szerint itt az ideje, hogy az amerikai jegybank visszaszerezze az irányítást az infláció felett, erre szerdán lesz is alkalma.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
