Februárban 54,4%-ra gyorsult az infláció Törökországban az előző havi 48,7%-ról – jelentette be a török statisztikai hivatal csütörtökön. A brutális drágulásért elsősorban a líra tavalyi zuhanása felelős, a deviza egy év alatt 90%-kal értékelődött le.
75 bázisponttal magasabban, 5,35%-on hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön az MNB, a szigorítás váratlannak volt mondható, elsősorban az utóbbi napok forintgyengülésére reagálhattak vele.
Új, 5 éves Prémium Magyar Állampapírt dob piacra az ÁKK, bő egy hónappal azután, hogy megemelték az előző sorozat kamatprémiumát. De mit kell tudni erről az új sorozatról?
A jegybanki kamatemelési ciklussal párhuzamosan nem emelkednek a bankbetétek kamatai hasonló mértékben, ám akad olyan pénzintézet Magyarországon, amely rég nem látott kamatszintekkel próbálja meg lekötésre csábítani a lakossági forrásokat. A MagNet Bank változó kamatozású terméke a jegybanki alapkamattal megegyező kamatot fizet az első három hónap után.
Hétfő reggel új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 372 felett is járt a jegyzés. A magyar devizát az orosz-ukrán háború, illetve az azzal kapcsolatos globális kockázatkerülés sújtja, emiatt pedig nehéz bármit is tenni ellene. A legnagyobb kérdés most az, meddig tart az eladási hullám, ettől függhet a forint sorsa is.
Az orosz invázió miatti első és második nyugati szankciós lista tartalma már ismert, így azok a főbb csatornák is látszanak már, amelyeken keresztül a magyar gazdasági-pénzügyi rendszert is érinti a szomszédunkban zajló konfliktus. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden.
Van ez a fránya infláció, ami úgy tűnik, velünk marad egy ideig, így viszont a szuperállampapír már nem tűnik annyira szuper befektetésnek. De milyen infláció mellett érdemes az inflációkövető prémium állampapírt választani? Milyen infláció mellett éri meg a már meglévő MÁP+-t prémium állampapírra cserélni? Mi van akkor, ha most megvesszük a prémium állampapírt, de két év múlva lecsökken az infláció, váltsunk inkább MÁP+-ra? Számos kérdés merülhet fel mostanság azok körében, akik állampapír-vásárláson törik a fejüket, nekik szeretnénk segíteni alábbi cikkünkkel, amelyben többféle inflációs szint mellett néztük meg, mikor melyik állampapír lehet a jobb választás.
Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve ezzel megegyező mértékben a kamatfolyosó két szélét. A döntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elsősorban a friss inflációs pályával kapcsolatban tett meglepő kijelentést.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A piaci várakozások szerint az irányadó kamat ennél kisebb mértékben (30 bázisponttal) emelkedik majd csütörtökön, így folytatódhat a két ráta lassú összeolvasztása.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy döntsön az alapkamatról, szinte biztosra vehető a további szigorítás. Főleg úgy, hogy januárban mindenkit meglepett a 7,9%-ra emelkedő infláció, ami miatt akár az is benne lehet a pakliban, hogy gyorsítanak a kamatemeléseken. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb inflációs pálya miatt tovább kell majd emelnie a jegybanknak az elemzők szerint, mostanra megjelent az első 6 százalék feletti várakozás a kamatot illetően.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamatszint mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emelt tovább az irányadó kamaton. Erre várhatóan a jövő héten kerülhet sor, amikor a Monetáris Tanács döntése után a betéti ráta is emelkedhet.
Addig folytatjuk a kamat emelését, amíg nem látjuk azt, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyerjük – mondta az Indexnek adott interjúban Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a decemberi inflációs előrejelzéseket várhatóan felfelé kell majd módosítani, de konkrét számot nem említett.
Szinte naponta kell átírnunk a 2022-es inflációs pályát, hiszen az adatok folyamatosan kellemetlen meglepetést okoznak. A pénteken közölt januári 7,9%-os áremelkedés után az elemzők is vakarhatták a fejüket, ennek apropóján pedig rögtön meg is kérdeztük őket, mit gondolnak jelenleg. Az eredmény: néhány nap alatt több mint 0,5 százalékponttal emelkedett az év végi várakozások mediánja. Emiatt pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jegybanknak is a gázra kell lépnie és nem fogja tudni 5-5,5%-on lezárni a kamatemeléseket.
Jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat a januári 7,9%-os infláció, az első elemzői reakciók alapján az eddig gondoltnál nagyobb kamatemelésre lehet szüksége az MNB-nek, hogy megfékezze a drágulást. Vagyis könnyen lehet, hogy a várt 5,5%-nál is magasabban tetőzik majd az irányadó kamat.
A várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtattak az irányadó kamaton. Alapesetben arra lehet számítani, hogy legközelebb majd csak február végén változik a kamat, de a holnapi inflációs statisztika után talán okosabbak leszünk.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
A piac már 50 bázispontos kamatemelést áraz idén az Európai Központi Banktól (EKB) – írja a Bloomberg. Ezzel párhuzamosan több befektetési bank is elkezdte elemzésében alapforgatókönyvként feltüntetni, hogy véget ér a negatív kamatok kora.
Erős várakozásokat keltett az EKB kormányzótanácsának márciusi ülésével kapcsolatban Christine Lagarde. A jegybank elnöke nem ismételte meg azt a kijelentését, hogy idén valószínűtlen a kamatemelés, a hírre az euró azonnal erősödésbe kapcsolt. Úgy tűnik, hogy márciusban ismét izgalmas döntés elé nézünk, hiszen érkezik a friss gazdasági előrejelzés is, emellett mostmár elvárás, hogy valami erősebbet mondjanak a kamatpályával kapcsolatban. Christine Lagarde kiemelte, hogy először a nettó eszközvásárlásokat építik le, csak utána térnek rá a kamatemelés kérdésére.
A várakozásoknak megfelelően 0,25%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatot csütörtökön a Bank of England (BoE), a hírre a font rögtön meredeken erősödni kezdett.
Ukrajna már így is erőteljesen égeti fel a jövőjét.
A B-verzió az összeomlás, amihez jó úton halad a civilizáció.
A vizsgálatok segíthetnek az esetleges járványok elleni felkészülésben.
Május 4-én nyílik a kiállítás.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
