Egyetért a KAVOSZ Zrt. azzal a kezdeményezéssel, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014-2020-as uniós ciklus minden pályázatát - közölte Krisán László, a társaság vezérigazgatója az MTI megkeresésére pénteken.
A 2016-os költségvetés egyik nagy újítását, a halasztott adófizetéssel járó növekedési adóhitelt jó iránynak tartjuk, mivel javítja a kkv-szektorban működő vállalkozások likviditási helyzetét, de a konstrukció előnye a későbbi években akár vissza is üthet - jegyezte meg a Portfolio-nak adott rövid kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója szerint mivel csak a kkv-k szűk köre képes egyik évről a másikra ötszörözni az eredményét, így megfontolandó lenne jelentősen csökkenteni ezt a feltételt.
"Egész egyszerűen hülyeség" annak a friss felmérésnek az állítása, amely szerint kevés olyan vállalkozás volt, amely az MNB Növekedési Hitelprogramja nélkül ne vett volna fel hitelt, vagy kevesebbet ruházott volna be - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Krisán László. A Széchenyi Kártyát 13 éve forgalmazó KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egyértelműen úgy látta, hogy az NHP már a megjelenés pillanatától kezdve fontos és erőteljes gyakorlati és pszichológiai hatásokat indított el a vállalati hitelpiacon. Igaz, a minap elindított NHP+ programot azért szorgalmazták, "mert látszott, hogy nem tud eléggé mélységben lemenni a kisebb vállalati méret felé a program". Krisán biztos abban, hogy az NHP kiterjesztése a lakásépítési piacon is jelentős pozitív változásokat indíthat el.
A NAV keddi sajtóközleménye szerint csaknem ötszázmilliós értékben elkövetett vállalati hiteleket érintő csalássorozatot sikerült feltárni. Fontos hangsúlyozni, hogy a NAV által jelzett ügyérték csak mintegy 30 százaléka, azaz kevesebb, mint 170 millió Ft kapcsolódik meg nem térült Széchenyi Kártya hitelügyletekhez, a fennmaradó ügyérték egyéb, különböző bankok által forgalmazott vállalati hiteleket érint - áll a KAVOSZ közleményében. Azt is látni kell, hogy a bűnszervezet által felvett hitelekből 174 millió Ft már megtérült a finanszírozó bankok részére.
Egy képzett szakemberekből álló bűnszervezet mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal; a nyomozás 43 gyanúsított elleni vádemeléssel zárult - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden az MTI-vel.
A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.
"Jó az optikája, jó az üzenete és jó az időzítése is" - fejtette ki a meglátását a Portfolio-nak Krisán László a kormány és az Erste Bank közötti minapi megállapodásról és általánosságban a békülékenyebb kormányzati hozzáállásról. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója - utalva a pénteki friss magyar GDP-adatra is - úgy látja, hogy a gazdaság alapvető számai rendben lévőnek látszanak, "a növekedést viszont most már csak a hitelrakéta beindítása tudja meglökni erősen". Azt is hangsúlyozta, hogy a hitelezés növekedése egyben a hosszabb távú gazdasági növekedés alapjául szolgálhat, hiszen a gazdasági növekedés és a vállalati hitelezés között pozitív, oda-vissza ható kapcsolat van.
Sok szó esik manapság az autóhitelesekről, akiknek a törlesztőrészlete most jelentősen megnő a svájci frank erősödése miatt. Annál kevesebbet beszélünk arról a közel 12 ezer kis- és középvállalkozásról, amelynek szintén van frankhitele. A jegybanktól kapott adatok szerint egy átlagos frankhiteles vállalkozás 16 millió forinttal tartozott szeptember végén, ez mára a frank erősödése miatt 19 millió forint fölé, összesen mintegy 230 milliárd forintra nőtt. Sajnálatos módon a vállalkozói frankhitelek közel fele már eddig is nem teljesítő volt.
Epekedve várják a vállalkozók az új uniós fejlesztési ciklus pályázatait, és ahhoz, hogy gyorsan jelentős gazdaságfejlesztési eredmények szülessenek, érdemes lenne a jól bevált, kombinált mikrohitel típusú pályázati konstrukciókkal indítani - mondta el a Portfolio érdeklődésére Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint jól mutatja a vállalkozók felfokozott érdeklődését az, hogy a tavaly ősszel meghirdetett, a kkv-k technológiafejlesztését célzó kiírásra - amely vissza nem térítendő támogatást tartalmaz - legalább ötszörös túljelentkezés alakult ki. Meglátása szerint azért lenne célszerű a 2014-2020-as ciklust a korábbi sikerpályázatokkal indítani, mert azok egyszerre felelnének meg az Európai Unió elvárásainak és a vállalkozók igényeinek is.
A gyenge forint a mikro- és a kisvállalkozásokat érinti rosszabbul, a közepesek könnyebben küzdenek meg a problémával, az exportképes nagyobb vállalkozások számára pedig nyilván már előnyt jelent ez az árfolyamszint - fejtette ki véleményét a Portfolio-nak a minapi újabb forintesési hullám kapcsán Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának eddigi kedvező tapasztalatai alapján a hitelkiváltási feltételek bővítése egy potenciális továbblépési lehetőség lehet a kkv -szektor devizahiteles problémáinak megoldására. Krisán szerint az, hogy gyengébb a forint, az euróban érkező uniós források itthon pályázat formájában elkölthető keretét is növeli, és éppen ez lehet az egyik legfontosabb segítség a kkv-k számára.
Az ideivel azonos kamattámogatási mértékeket jelent a KAVOSZ Zrt. által nyújtott Széchenyi Kártya Program öt konstrukciójára az a kormányhatározat, amely ma jelent meg a Magyar Közlönyben. A hatodik konstrukció, az Agrár Széchenyi Kártya támogatása a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik, annak feltételiről külön határozat születik majd - jelezte a Portfolio-nak a KAVOSZ Zrt.
A KAVOSZ előzetes számításai szerint társasági adó nyereségminimuma számítási módjának megváltozása hátrányosan érinti a kkv-szektor jellemzően kis árréssel dolgozó vállalkozásait, mivel a fizetendő adó összege az új számítási mód alapján bizonyos esetben a korábbinak akár többszöröse is lehet - mondta el a Portfolio érdeklődésére Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.
Immár hetedik alkalommal ismerték el a 30 év alatti újságírók munkáját Junior Prima díjjal. A csütörtöki ünnepélyes díjátadón hatan vehették át az elismerést, köztük kollégánk, Csiki Gergely. Egyúttal két laptársunk, az InfoRádió és az Index.hu olvasói is örülhettek, Seres Gerda, illetve Jenei Miklós sikerének.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós és hazai támogatások a külpiacokra jutásban, valamint a piaci pozíciók erősítésében támogatják a vállalkozásokat - mondta Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár ma Kecskeméten. Továbbá kiemelte, hogy a jövőben várhatóan a támogatások egyre nagyobb része lesz visszatérítendő forrás, így a vállalkozásoknak úgy kell fejlesztenie, hogy bevételeikből vissza tudják fizetni a támogatást.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus tíz operatív programjának minden pályázata jövő év első hónapjaiban jelenhet meg - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai székesfehérvári eseményen.
Javulnak a magyar kis- és középvállalkozások pénzügyi kilátásai, ám ebben elsősorban nem a piaci kereslet növekedése, hanem az EU-s pályázatokba vetett remény játssza a legfontosabb szerepet - derült ki Krisán László előadásából a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A beruházást tervező kkv-k csaknem felének még az önerő előteremtéséhez is segítségre van szüksége.
Az elmúlt ciklusbeli 63 ezer után a most induló 2014-2020-as fejlesztési ciklusban nagyjából 40-50 ezer pályázatot lehet majd megvalósítani a rendelkezésre álló forrásokból - mondta el egy keddi nyíregyházi rendezvényen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Krisán László, a Széchenyi Kártya programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy továbbra is népszerűek a program keretében elérhető hitelek.
A Kavosz Zrt. friss vállalati felmérése azt jelzi, hogy a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból, de a múltbeli tapasztalatok alapján megfontolandó lenne a 2014-2020-as uniós pályázatokhoz az önerő-kiegészítő és a támogatást megelőlegező hitelek lehetőségének bővítése - mondta el a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Krisán László szerint a bővülő lehetőségekbe az agrárvállalkozásokat is érdemes lenne bevonni.
A kormány a fuvarozókkal 2013. június 3-án kötött megállapodás alapján forgóeszköz hitellel segíti a 2013. július 1-től útdíj fizetésre kötelezett közúti szállítmányozókat - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.