Az Európai Unió 180 fokban fordul el a magyar kormány gazdasági terveitől

A versenyképességi problémákkal küszködő Európai Unió új irányelvei határozottabbak és célzottabbak lehetnek, ha az iparvédelemre, klímavédelemre és a belső piac integrációjára vonatkozó terveket a biztosjelöltek meg tudják valósítani.

Az elmúlt két hét legfontosabb biztosjelölti meghallgatásai alapján Donald Trump elnökké választása nélkül is egy jóval erősebb, agresszívabb, az érdekeit határozottabban védő EU jöhet létre.

Stéphane Séjourné, az iparpolitikai biztosjelölt, erőteljes véleményt fogalmazott meg Kína túltermelésével és az EU-ban értékesített szabályozatlan termékekkel szemben. Séjourné célja egy új, kohéziós alapokon nyugvó versenyképességi alap kialakítása, amely hosszú távon támogatná az uniós ipari innovációt.

A klímapolitika és az adóügyi koordináció szintén központi eleme lenne az új bizottsági ciklusnak, amit Wopke Hoekstra, klíma- és adópolitikai biztosjelölt prioritásai tükröznek. Hoekstra támogatja a 2040-re kitűzött 90%-os kibocsátáscsökkentési célt, és új adók bevezetését sürgeti, amelyek a fenntarthatósági célokat támogatnák. Az elektromos járművek elterjedését fontosnak tartja, valamint javasolja a fosszilis tüzelőanyagok megadóztatását, hogy az EU környezetvédelmi kötelezettségei teljesüljenek.

Az uniós költségvetési reformok a jövőben nagyobb teret biztosíthatnak a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére és a régiók fejlesztésére. Piotr Serafin lengyel költségvetési biztosjelölt szerint új bevételi forrásokra van szükség, például a karbonadóra, hogy az EU gazdaságilag és szociálisan is versenyképes maradhasson. Emellett az uniós bürokrácia csökkentésével könnyebben elérhetővé tenné az európai alapokat, elősegítve a fenntartható és innovatív beruházások finanszírozását.

Stéphane Séjourné: protekcionistább, önállóbb iparpolitika kell

Stéphane Séjourné, a francia iparpolitikai biztosjelölt, határozott álláspontot képviselt az európai ipar védelméről és a kínai verseny ellensúlyozásáról az Európai Parlament előtti meghallgatásán. Séjourné kiemelte, hogy az európai gyártás védelme kiemelt prioritása lesz, különösen a kínai túltermelés és a szabályozatlan termékekkel való verseny veszélye miatt. 

Legfontosabb kijelentése azonban az volt, hogy a kohéziós alapok elveit beépítve tervezné az új versenyképességi alap kialakítását, így biztosítva a közös európai ipari prioritások fenntartható támogatását.

Lényegében tehát a mostani felzárkóztatási támogatásokat alakítaná át úgy – mint azt a Draghi-jelentés is javasolja –, hogy azokból a cégek innovációs fejlesztéseit, nyersanyag-diverzifikációs programjait lehessen támogatni.

Séjourné hangsúlyozta, hogy az elektromos járművek elterjedésének ösztönzését az EU számára gazdasági szükségszerűségnek tekinti, mivel a belső égésű motorok kivonása hosszú távon elkerülhetetlen. 

Megjegyezte, hogy a 2035-ös céldátumot nem szabad visszavonni, mivel az autógyártóknak világos iránymutatásra van szükségük a beruházásokhoz.

Séjourné keddi meghallgatásán kiemelte, hogy az ösztönzők fontosabbak a szankcióknál, mivel ezek hosszú távon biztosíthatják az elektromos járművek iránti kereslet növekedését.

Mindez ez az első, a magyar kormány által javasolt uniós vásárlási támogatási programmal egybecsengő brüsszeli nyilatkozat.

A közbeszerzési reformokat is sürgette, hogy a közbeszerzések során társadalmi és munkavállalói szempontokat is érvényesítsenek.

Több milliárd euró forog kockán, az uniós közigazgatás a blokk GDP-jének mintegy 14 százalékát mozgósítja közbeszerzések formájában.

A reformot eszköznek tekinti a blokk ipari kapacitásának fellendítésére, különösen a feldolgozóiparban, amely az elmúlt évtizedben szenvedett a globális versenytől. A baloldali politikai csoportok a reformot a munkavállalók jobb szociális körülményeinek elérésének eszközeként is tekintik. A rendszer reformját úgy képzeli el, hogy a minőségi munkahelyek biztosítására törekedjenek, különös tekintettel a stratégiai fontosságú szektorokra, mint például az acél-, alumínium- és vegyipar.

Donald Trump visszatérésétől nem tart a biztosjelölt, de kemény tárgalásra számít az esetlegesen bevezetendő amerikai büntetővámokról. Ugyanakkor jelezte, hogy konstruktív párbeszédre készülnek, mivel a kereskedelempolitikában most is erős ellentétek vannak Brüsszel és Washington között. 

Séjourné ígéretet tett arra is, hogy megváltoztatja azt a módot, ahogyan Brüsszel zöld utat ad a stratégiai ágazatoknak nyújtott támogatásoknak. Jelenleg a Bizottság a stratégiai ágazatokban nyújtott állami támogatásokat az IPCEI (közös európai érdeket szolgáló fontos projektek) eljáráson keresztül egyszerűsíti, amely lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy egyetlen határozattal jóváhagyja az olyan stratégiai ágazatokban nyújtott állami támogatásokat, mint az akkumulátorok vagy a hidrogén.

Séjourné elmondta, hogy a harmadik országokból az európai egységes piacra kerülő termékek többsége Kínából származik, és nem felel meg az európai uniós szabványoknak. A leendő ügyvezető alelnök elmondta, hogy egyes uniós kikötők minden 2000, míg mások minden 2 millió termékből egyet büntetnek csak meg, és

szerinte ennek a különbségnek az oka, hogy nem elég szigorúak a vámellenőrzések.

Séjourné úgy érvelt, hogy a vámellenőrzés reformját – amely szintén szerepel a teendői között – gazdasági eszköznek kell tekinteni, amelyet a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben kell alkalmazni. Mindez egyébként nem jó hír a kínai kereskedelmi kapcsolatokra egyre nagyobb hangsúlyt fektető magyar kormánynak:

a vámellenőrzések, az európai piacvédelmi intézkedések fokozása, valamint a belsőpiaci EU-s szereplők támogatása a kínai autó- és akkumulátoripari beruházásoknak, valamint az olyan presztízsprojekteknek sem kedvező, mint a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése. Utóbbi pont a kínai áru európai piacokra jutását segítené,

de a fogyasztóvédelmi és vámeljárások szigorítása kikezdheti a kiemelt magyar projektet.

Wopke Hoekstra: Klímavédelem és adópolitikai reformok

Wopke Hoekstra, a holland klíma- és adópolitikai biztosjelölt meghallgatásán kiemelte, hogy az éghajlatvédelmi célok elérése az EU egyik legfontosabb prioritása kell legyen. Hoekstra vállalta, hogy 2040-re 90%-os kibocsátáscsökkentési célt tűz ki az EU számára, amely megerősíti a kontinens elkötelezettségét a fenntartható fejlődés iránt. Hoekstra hozzátette, hogy az elektromos járművekkel kapcsolatos infrastruktúra fejlesztését is támogatja, mivel 

a zéró kibocsátásra vonatkozó 2035-ös célt tartja követendőnek, és hiába a német ipari lobbi nyomása, nem támogatja a belső égésű motorok betiltásának elnapolását.

Adópolitikai portfóliójának részeként Hoekstra a fosszilis tüzelőanyagok megadóztatására tett javaslatot, valamint kijelentette, hogy az adóügyi koordináció terén az „együttműködésre nyitottak koalíciójának” létrehozását támogatná, így megteremtve a fenntartható fejlődés finanszírozási alapját. Emellett a légiközlekedés adóztatásának lehetőségét is felvetette, amelyet jelenleg nem szabályoznak megfelelően az EU-ban.

Hoekstra elkötelezett az EU nemzetközi klímapolitikai szerepvállalása iránt, különös tekintettel a közelgő COP29 klímacsúcsra. A holland politikus kiemelte, hogy az EU globális kibocsátása 6%-ot tesz ki, így elengedhetetlen, hogy a világ többi részének kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit is támogassák. 

Hoekstra szerint a klímavédelem terén csak egy globális koalícióval lehet hosszú távon fenntartható eredményeket elérni.

Piotr Serafin: Az EU költségvetése és új saját források szükségessége

Piotr Serafin, a lengyel költségvetési biztosjelölt az Európai Parlament meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az EU költségvetésének növelése és új saját források létrehozása alapvető fontosságú a jövőben. 

A közös európai adóbevételek bevezetésére tett javaslatokat, amelyekkel 2026-ra akár 36 milliárd eurós bevételt lehetne elérni.

Serafin szerint az új adók, mint például a karbonadó, nélkülözhetetlenek az unió versenyképességének és társadalmi egyenlőségének biztosításához. Ezek pont olyan integrációs lépések lehetnek, amelyeket a magyar kormány korábban erősen ellenzett, még a globális minimumadó bevezetését sem támogatta a kezdetekben.

Serafin különös figyelmet szentelt a regionális fejlesztések és a szociális alapok megújításának, mivel az EU egyik alapvető célja a kohézió és a területi egyenlőtlenségek csökkentése. A költségvetési prioritások kapcsán a digitális és zöld átállás támogatását helyezte előtérbe, ugyanakkor jelezte, hogy a bürokratikus akadályokat csökkenteni kellene a források elérése érdekében.

A csalás elleni küzdelem terén Serafin az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) és az EPPO (Európai Ügyészség) közötti együttműködés szorosabbra fűzését szorgalmazta, hogy az EU forrásait gyorsabban vissza lehessen szerezni a csalások megelőzése érdekében.

Az új költségvetési ciklusban a szabályozások egyszerűsítését és a tagállami együttműködés javítását tartja kulcsfontosságúnak.

Raffaele Fitto: Kohéziós és reformpolitika új alapokon

Raffaele Fitto, az olasz kohéziós és reformpolitikáért felelős biztosjelölt elkötelezte magát, hogy politikai hovatartozását félretéve az EU érdekeit fogja képviselni a következő öt évben. Fitto kijelentette, hogy a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználására és célzottabb programok kialakítására fog törekedni, amelyek közvetlenül támogatják az unió gazdasági növekedését.

Fitto szerint a bürokratikus akadályokat minimalizálni kell, hogy az EU régiói közötti különbségek csökkenjenek.

Az olasz politikus hangsúlyozta, hogy az alapvető európai értékeket, így a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat mindenkor tiszteletben kell tartani. A magyar kohéziós források visszatartása kapcsán Fitto nem tett konkrét ígéretet, de kiemelte, hogy

az EU-nak minden tagállamra egyenlő feltételekkel kell vonatkoztatnia a jogszabályokat.

Hozzártését viszonylag kevesen kérdőjelezték meg, viszont több uniós politikus is támadta, hogy Meloni radikális jobboldali pártjának, az Olaszország Fivéreinek tagja. Emiatt Fitto többször elmondta, hogy minden döntést az EU értékrendje szerint hozza majd meg, nem befolyásolja a belpolitikai irányultsága – amelyet egyébként alapelvként minden biztostól meg is követelnek.

Fitto a kohéziós alapok katonai célokra történő átcsoportosításának lehetőségét elutasította, jelezve, hogy az ilyen intézkedések jelenlegi szabályozás szerint nem megengedettek. Az olasz politikus szerint

az EU-nak olyan integrált megoldásokra van szüksége, amelyek az összes tagállam számára kedvezőek, és célzottan segítik azokat a régiókat, amelyek gazdaságilag kevésbé fejlettek.

Kaja Kallas: Európa globális szerepének erősítése és külpolitikai kihívások

Kaja Kallas, az észt külügyi és biztonságpolitikai biztosjelölt az Európai Parlament előtti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszióját az EU-nak mindenáron meg kell akadályoznia. Kallas kiemelte, hogy a transzatlanti kapcsolatok szoros fenntartása alapvető fontosságú az európai biztonság szempontjából, kész arra, hogy Donald Trumppal kemény tárgyalásokat folytasson a védelempolitikai kérdésekben.

Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az EU-nak mind diplomáciai, mind katonai eszközökkel kell támogatnia Ukrajnát.

Kallas Izrael és Palesztina kérdésében óvatosan fogalmazott, de hangsúlyozta, hogy az EU-nak a nemzetközi jogi és humanitárius elveket kell szem előtt tartania a közel-keleti konfliktus kezelésében. 

A kétállami megoldás és az izraeli-palesztin béke támogatását javasolta, de elkerülte, hogy konkrét kritikát fogalmazzon meg az izraeli katonai akciók kapcsán.

A védelem és biztonság területén Kallas egy fehér könyv kidolgozását javasolta, amely az EU és NATO együttműködés erősítését célozza. Emellett az európai védelmi kapacitások megerősítését is szorgalmazta, amely a NATO keretein belüli szerepvállalás fokozását jelentené az EU tagállamai számára, különösen a kibervédelem és az információbiztonság terén.

Maroš Šefčovič: a kereskedelem és gazdaságbiztonság mint geopolitikai eszköz

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi és Alkotmányügyi Bizottságai hallgatták meg Maroš Šefčovičot, a kereskedelmi és gazdasági biztonsági portfólió szlovák biztosjelöltjét. Bevezetőjében Šefčovič rámutatott, hogy

a kereskedelempolitika ma már „geostratégiai eszköz,” mivel szoros verseny zajlik a diszruptív technológiák felett, és a gazdasági függőségek „fegyveresítésével” is szembe kell nézni.

Hangsúlyozta, hogy függetlenül az USA közelgő választásainak eredményétől, szoros együttműködést kíván ajánlani, ugyanakkor sürgette a feszültségek megoldását olyan vitás kérdésekben, mint az acél és alumínium vámok, illetve az USA protekcionista gazdaságélénkítő intézkedései.

Az interintézményi kapcsolatok terén Šefčovič a Bizottság és a Parlament együttműködésének erősítését ígérte, különös tekintettel a közelgő új Keretmegállapodásra. Kijelentette, hogy a Bizottság az Európai Parlament indirekt kezdeményezéseinek folytatását, az EU rendkívüli intézkedéseinek részletes indoklását, valamint a Parlament teljes vizsgálati jogának előmozdítását is biztosítani fogja. Emellett bejelentette, hogy az EU Átláthatósági Nyilvántartását ki fogják bővíteni „minden uniós vezetőre.”

Šefčovič Kínát a legnagyobb kihívást jelentő kereskedelmi partnernek nevezte, és sürgette az EU-kínai kapcsolatok kiegyensúlyozását.

Kifejtette, hogy az EU nem kereskedelmi háborút akar indítani, hanem egyensúlyt kíván teremteni olyan területeken, ahol a kapcsolatok nem méltányosak.

A kínai villanyjárművekre vonatkozó új vámok bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy a Bizottság jelenleg tárgyalásokat folytat kínai tárgyalópartnerekkel a piaci árképzés harmonizálásáról, mivel az európai gyártók továbbra is küzdenek a kínai túlkapacitás és szubvenciók okozta versenyhátránnyal.

Šefčovičot az EU és a Mercosur országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – közötti folyamatban lévő tárgyalásokról is kérdezték. Megígérte, hogy folytatja a szabadkereskedelmi megállapodások előmozdítását Mexikóval és Ausztráliával, és kiemelte, hogy az EU Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Indiában is növelni kívánja jelenlétét. Emellett hivatkozott az Angolával kötött Fenntartható Beruházásokat Elősegítő Megállapodásra és a Kenyával kötött Gazdasági Partnerségi Megállapodásra mint az EU új típusú gazdasági együttműködési megállapodásaira.

Az Izraellel való kereskedelmi kapcsolatok kérdésére Šefčovič azt válaszolta, hogy az EU-Izrael társulási megállapodás módosítására csak a tagállamok egyhangú döntésével van lehetőség, és így nem tartja valószínűnek az azonnali változtatásokat.

Šefčovič meghallgatása során a képviselők a Parlament által javasolt szerződésmódosítások fontosságát hangsúlyozták, amelyeket az Európa jövőjéről szóló konferencia inspirált. A biztosjelölt úgy véli, hogy a reformok előmozdítása érdekében egyértelmű állásfoglalás szükséges az Európai Tanács részéről, és támogatja Antonio Costa elnökségének célkitűzéseit. A képviselők a bővítési reformokat és a „passerelle” klauzula – vagyis a magyar kormány által gyakran használt tagállami vétójogot megkerülő lehetőség – aktiválását kérték, valamint az EU intézményi átláthatóságát is kiemelték a vitában.

Várhelyi Olivér: politikai vita, csúszó beiktatás

A magyar Várhelyi Olivér, egészségügyi és állatjóléti portfólió biztosjelöltje meghallgatásán az Európai Parlament két bizottsága, az ENVI (közegészségügyi) és az AGRI (mezőgazdasági) bizottság kérdéseire válaszolt. A politikus nyitóbeszédében kiemelte az EU Egészségügyi Uniójára épülő stratégiáját, amely a megelőző intézkedésekre, a szükséges kezelések és gyógyszerek elérhetőségére, valamint az európai klinikai kutatás támogatására összpontosít. Elkötelezte magát a „One Health” megközelítés mellett, amely az emberi, állati és környezeti egészség egyensúlyára törekszik.

A biztosjelölt különös hangsúlyt fektetett a kritikus gyógyszerek, a rákellenes küzdelem és a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének fontosságára.

Várhelyi bejelentette, hogy támogatni kívánja az EU gyógyszerészeti reformját, kiegészítve azt egy új Kritikus Gyógyszerek Törvénnyel és egy Európai Biotechnológiai Törvénnyel, amely az innovációt hivatott előmozdítani.

Ezen kívül a fiatalkori mentális egészségügyi problémák kezelését, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet, valamint a hatályos jogi keretek, például az Európai Egészségügyi Adattér és a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetések elleni szabályok alkalmazását is előtérbe helyezte.

Az állatjóléti kérdések kapcsán Várhelyi az EU élelmiszerbiztonsági standardjainak megőrzésére és a „Vision for Agriculture and Food” című, hamarosan megjelenő reformterv bevezetésére tett ígéretet. Ezen belül a növényvédő szerek kockázatainak csökkentését, a nem kémiai alternatívák alkalmazásának előmozdítását és az importált élelmiszerek szigorú uniós kritériumok szerinti ellenőrzését ígérte.

Ha megválasztják, a mezőgazdasági termelőkkel együtt kíván dolgozni az állatjóléti feltételek javításán és a ketreces tartás megszüntetésén.

Várhelyi jelölése azonban vegyes fogadtatásban részesült, és döntését késleltették a meghallgatáson elhangzottak miatt. Ahogy az hónapok óta bórítékolható volt, az ENVI és AGRI bizottságok koordinátorai egyelőre elhalasztották a döntést, míg a zöldek és a baloldali pártok továbbra is ellenzik a jelölését. Az S&D és a Renew egyes képviselői azt is felvetették, hogy Várhelyi portfólióját esetleg megcsonkítva – például a reproduktív jogok, az állatjólét és a vakcinák területeinek átcsoportosításával – lehetne elfogadni.

Valdis Dombrovskis: Gazdasági kohézió és igazságosság az új EU modellben

Valdis Dombrovskis, a gazdasági portfólióért jelölt biztos meghallgatásán kijelentette, hogy

Európa új gazdasági modellje a szociális igazságosságra, kohézióra és egységre épül majd.

Elmondása szerint az új gazdasági kormányzási szabályok alkalmasak a mai gazdasági kihívások kezelésére, és biztosította a képviselőket arról, hogy a szabályokat „hiteles és kiegyensúlyozott módon” fogják végrehajtani. Az európai gazdaságot globálisan erősíteni kívánja, és hangsúlyozta, hogy a széttagolt világban a közös eurózóna szerepének növelése fontos prioritás lesz.

A képviselők aggodalmukat fejezték ki a gazdasági kormányzási keretrendszer kapcsán, attól tartva, hogy az új szabályozás állandó megszorításokra kényszerítheti a tagállamokat. Felvetették a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos kivezetését, a közös európai költségvetés demokratikusabb elszámoltathatóságának javítását, és a digitális euró bevezetésének hatásait is.

A képviselők külön programokat kértek a keleti tagállamok támogatására is, amelyekre különösen hatással van Oroszország Ukrajna elleni támadása.

A gazdasági fellendülés és az uniós befektetések finanszírozása volt a viták egyik központi témája. A képviselők attól tartottak, hogy a helyreállítási és reziliencia alap kimerülése után befektetési hiány alakulhat ki, ezért közös uniós adósságból történő finanszírozást kértek. Felvetették egy külön uniós védelmi alap létrehozásának szükségességét, illetve javasolták a NextGeneration EU adósság meghosszabbításának lehetőségét is.

Dombrovskis kiemelte, hogy egyszerűbb, könnyebben végrehajtható szabályokra van szükség az EU-ban. A jelentési kötelezettségeket – különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára:

legalább 25%-kal kívánja csökkenteni, biztosítva, hogy az adminisztratív terhek ne veszélyeztessék a versenyképességet.

Az EU digitális technológiai megoldások, mint a digitális tárca és e-azonosság bevezetésével kívánja enyhíteni az adminisztrációs terheket.

A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatoknak nem szabad átadniuk a megfelelési terheket a KKV-k számára. Az új Végrehajtási Párbeszédekben a vállalkozásokkal együtt dolgozik a megvalósítási nehézségek kezelésén, és elkötelezte magát amellett, hogy szankciókat léptet életbe, ha a tagállamok nem hajtják végre a megállapodott szabályokat.

A várhatóan felálló új Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása rávilágított az Európai Unió egyre erősödő gazdasági önállósági törekvéseire és célzottabb globális jelenlétére. A jelöltek által bemutatott tervek nemcsak az ipar, a környezetvédelem és a szociális kohézió erősítésére fókuszálnak, hanem az egységes európai érdekek határozottabb képviseletére is.

Az európai gazdaság számára előirányzott támogatott beruházások és gazdaságvédelmi eszközök új lendületet adhatnak a zöld átmenetnek és az iparvédelemnek, miközben a digitális és adminisztrációs reformok is támogatják az európai cégek versenyképességét.

Mindez pedig a magyar gazdaságpolitikát is kihívások elé állíthatja, amely kül-, kereskedelem- és gazdaságpolitikájában is a semlegességre törekszik Kelet és Nyugat között.

Ehhez képest az Európai Unió egy sokkal harciasabb, az amerikai és a kínai gazdasági pólustól elforduló, saját útjára lépő, protekcionistább államszövetség lehet a biztosok tervei alapján.

Címlapkép: Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért, gazdasági biztonságért, intézményközi kapcsolatokért és átláthatóságért felelős biztosjelöltjének megerősítő meghallgatása. A fotó forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.