Az Egyesült Államok legtöbb területén mos késő este van, így a szavazatszámlálás is áll. Szinte biztosra mondhatjuk, hogy a republikánusok kis többséget fognak szerezni a képviselőházban, a szenátus sorsa azonban még az előzetes pollokhoz képest is kérdéses. Nézzük, mit mutatnak jelenleg a számok.
Azt tervezi Joe Biden amerikai elnök, hogy 2024-ben indul az elnökválasztáson - mondta ezt tegnap este a politikus az időközi választási eredményekre reflektáló beszédje közben.
A Sky News közölte le Frank Luntz amerikai politikai kommunikációs szakértő legfrissebb választási elemzését, melyben az amerika választói magatartásról, illetve a várható választási eredményekről esett szó.
A CNN és az Edison Research rövid "előzetest" publikált első választási exit polljukról, mely alapján nem sok jó vár a Demokrata Pártra a mai választásokon.
Több szavazatszámláló gép is meghibásodott a félidős választások alatt, Donald Trump volt amerikai elnök pedig kapva kapott az alkalmon hogy bejelentse: a demokraták központilag koordinált támadást indítottak a republikánus jelöltek ellen.
Több amerikai és brit lap is ír arról, hogy még el sem kezdtek szivárogni a választási eredmények, Joe Biden és párttársai gyakorlatilag lemondtak a Kongresszusról és elindult a párton belül a terelés, bűnbakkeresés a várható kudarcért.
Bombafenyegetés miatt át kellett helyezni egy szavazóhelyiséget New Orleansban, Louisiana államban – írja hatósági közlésre hivatkozva a Sky News.
Hosszú ideje meghatározza az amerikai politikát a két nagy párt, a demokraták és a republikánusok küzdelme, azonban idén egy újabb párt is megpróbál ringbe szállni, a korábbi elnökjelölt, Andrew Yang által alapított Forward Party, amely ismételten megpróbálja megcélozni a nagy pártokból kiábrándult szavazókat. Amikor korábban újabb pártokat alapítottak az Egyesült Államokban, legtöbbször olyan időszakokban történt ez, amikor nem igazán volt erre társadalmi igény. Mostanra azonban jelentősen emelkedett azoknak a számaránya, akik szerint elég a kétpárti rendszerből, és más lehetőség is kell. Az idei évben vannak olyan jelöltek, akik jelentős változás hozhatnak a mostani kiélezett helyzetben, néhányan közülük reális eséllyel indulnak még a győzelemért is.
Rövid összesítést írt ma a CNN arról, hogy szerintük mi a tétje a mai választásnak: a republikánus győzelemmel kapcsolatosan igencsak negatív színben írnak, azzal vádolják meg Donald Trump volt elnököt, hogy a Kongresszust fegyverként használva szándékosan igyekszik majd szabotálni Joe Biden minden lépését. Közben a demokrata győzelemmel kapcsolatosan közel sem ítélkeznek ilyen drasztikus hangnemben.
Philadelphia választási tisztségviselői úgy döntöttek, hogy újfajta procedúrával próbálják meg kiszűrni a választási csalást, ezzel pedig, bár alighanem tisztább lesz a billegő Pennsylvania mai választásának eredménye, az összesítés még az eredetileg bejelentettnél is jobban el fog húzódni.
Az NBC a félidős választásokat megelőzően idén is elkészítette a szokásos közvéleménykutatását, melyben azt mérték, hogy a lakosság körében milyen támogatottságnak is örvend Joe Biden amerikai elnök, valamint azt, hogy a választók hány százaléka látná szívesebben a demokratákat, vagy a republikánusokat a kongresszusban. Érdekes eredmények születtek.
Éveken át tartó tagadás után tegnap bevallotta Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport és az Internetkutatási Ügynökség feje, hogy beavatkozott Oroszország az amerikai választásokba, mitöbb, a jövőben is be terveznek avatkozni. Az egyesek szerint „trollkodásnak” értelmezett vallomás időzítése nem véletlen: az oroszok régóta használt praktikákkal próbálnak minél nagyobb belpolitikai káoszt generálni a nyugati rivális hatalmak háza táján, Prigozsin pedig a mostani elismeréssel szándékosan szítja a feszültséget az Egyesült Államok időközi választásai kapcsán.
A mai nap, 2022. november 8-án időközi választásokat tartanak az Amerikai Egyesült Államokban, mely során eldől, hogy a törvényhozás ellenszelében kell-e kormányoznia Joe Biden demokrata elnöknek a következő két évben. Az eredmény várhatóan ismét napok kérdése lesz, kivéve, ha a Republikánus Párt, vagy a Demokrata Párt fölényes győzelmet szerez. A jelenlegi pollok alapján jó esély van rá, hogy a republikánusok megszerzik a képviselőházat, miközben a szenátus összetételét jelen állás alapján lehetetlen megjósolni. Megválaszoltunk öt fontos kérdést a mai választásokkal kapcsolatosan.
Érdekes véleménycikket közölt Paul Krugman neves amerikai közgazdász a New York Times hasábjain: szerinte „komoly veszélye” van annak, hogy ha fölényes győzelmet arat a Republikánus Párt a következő választásokon, az Egyesült Államok „olyanná válik, mint Orbán Viktor Magyarországa.”
John Fetterman, Pennsylvania demokrata szenátorjelöltje bírósági úton próbálja meg elérni, hogy számítsanak be az eredménybe azok a levélszavazatok is, melyek nem lettek dátummal hitelesítve – írja a CNN.
A világ leggazdagabb emberének számító Elon Musk a holnap esedékes amerikai félidős választás kapcsán írt tweetjében kijelentette: a független szavazók döntik el valójában, ki jut hatalomra. A dollármilliárdos techguru azt javasolta a "független gondolkodású" választóknak, hogy a demokrata vezetésű végrehajtóhatalmat republikánus többségű törvényhozással ellensúlyozzák, mert az szerinte visszaszorítja a két párt szélsőségeit.
Holnap kerülnek lebonyolításra az Egyesült Államokban a félidős választások, amikor is amerikaiak milliói döntenek a képviselőházi helyek mindegyikének, és a szenátori pozíciók egyharmadának sorsáról. A múlt hét folyamán az előzetes mérések a képviselőházban egyértelmű republikánus győzelmet jósoltak, a szenátusban azonban jóval kiélezetteb versenyt jeleztek előre. Nézzük, mi változott a legutóbbi pollok óta.
Hat nap múlva, november 8-án zajlanak az amerikai félidős választások. A szenátusi székek egyharmada és az összes képviselőházi mandátum sorsa kevesebb mint egy hét múlva fog eldőlni. Míg a képviselőház esetében már most eldőlni látszik a verseny, a szenátusi választások tartogathatnak még meglepetéseket. Nézzük, milyenek a pártok kilátásai kevesebb mint egy héttel a nagy esemény előtt.
Október 16. és 22. között lezajlott a Kínai Kommunista Párt 20. nemzeti kongresszusa, mely során ismét bizalmat szavaztak Hszi Csin-ping elnöknek. Hszi újabb öt évre nyerte el megbízatását, korántsem valószínű azonban, hogy 2027-ig biztosnak érezheti pozícióját. Nézzük, miért.
Váratlanul kikísérték a Kommunista Párt kongresszusáról Hu Csin-tao volt kínai elnököt, Hszi Csin-ping hivatali elődjét. Ez esetről videó is készült, ez alapján nem tűnik úgy, hogy Csin-tao önként távozott.
Államfőt választottak Lengyelországban, nagyon szoros az állás.
Egyre több beomlás jelent meg.
Ukrajna nem reagált eddig az esetekkel kapcsolatban.
Ezt nem teszik majd ki az ablakba.
Ráadásul már elég régóta ott lehet.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
