A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP, az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a ma közzétett KSH-adatokra érkezett elemzői reakciókból.
Januárban az előzetes adatok szerint 6650 gyermek született, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szezonális hatásoktól szűrve folytatódott a születésszám csökkenése, a friss adat gyakorlatilag történelmi mélypontot jelent.
Szorosabb együttműködést alakít ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü) az adatvagyon-gazdálkodás javítása érdekében - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a KSH elnöke.
A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 2,9%-kal, a kiigazított adat szerint 1%-kal nőtt a román GDP, és így az egész tavalyi év átlagában 2%-os volt a bővülés üteme – közölte az előzetes adatot szerdán a román statisztikai hivatal. Amint ma reggel a KSH is közzétette: a kiigazított adat szerint a magyar GDP tavaly 0,8%-kal esett vissza az év átlagában.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
Az infláció alacsonyabban alakult januárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél – olvasható az MNB gyorsértékelésében a péntek reggel megjelent friss adat kapcsán. Az áremelkedési ütem majdnem három év után került ismét a jegybank célsávjába.
Majdnem hároméves mélypontra, 3,8 százalékra esett januárban a fogyasztói árak emelkedésének üteme – derül ki a KSH pénteki beszámolójából. Az adat ismét kellemes meglepetést okozott, hiszen az elemzők 4 százalék feletti értéket vártak. Ezzel 2021 februárja óta először került a jegybank célsávján belülre az infláció.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint akár 4,2 százalékra is lassulhatott a magyar infláció, ennél alacsonyabb éves rátára 2021 tavasza óta nem volt példa. Ha tényleg így volt, akkor ismét fokozódhat a nyomás a jegybankon, hogy az eddiginél nagyobbat vágjon a kamaton, ami a forint árfolyamát érzékenyen érintheti. Az izgalmas januári adat előtt nagy a bizonytalanság, amit az előrejelzések széles sávban szóródása is mutat.
A héten elsősorban Magyarországon jelennek meg lényeges makroadatok, kulcsfontosságú lehet a költségvetés januári helyzete és az év eleji inflációs ráta. Ezek a statisztikák akár a piacra is hatással lehetnek.
A Központi Statisztikai Hivatal inflációs osztályának vezetője már nem dolgozik a szervezetnél - írja a 24.hu.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható az MNB péntek délelőtt megjelent gyorselemzésében a decemberi inflációs adat megjelenése után.
Sajtótájékoztatót tartott a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as inflációs adatok mai megjelenése alkalmából. A KSH újra kiállt az utóbbi hónapokban sokat bírált rezsielszámolási módszertana mellett, és jelezte, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat nem talált kivetnivalót a hazai módszertanban.
Az előzetesen várt 6 százalék körüli szint helyett decemberben 5,5 százalékra esett a magyar infláció, ez 2021 nyara óta a legalacsonyabb érték. A KSH beszámolója szerint a 2023-as átlagos áremelkedési ütem 17,6 százalék volt.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
Péntek reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs adatot, amiből egyben a 2023-as éves átlagos inflációt is ki lehet majd számítani. A Portfolionak nyilatkozó elemzők 6 százalék körüli adatot várnak, januárban pedig jöhet az újabb lélektani határ áttörése, a szakértők szerint 5 százalék alá süllyedhet az áremelkedés üteme. Az igazi kérdés majd az lehet, hogy onnan tud-e még érdemben tovább csökkenni az éves ráta az év végéig.
Azokat is, amelyek kiengedéséről már határozott az Európai Bizottság.
Csütörtökön szavaznak róla.
Az ügyvédje felfüggesztést kér próbaidőre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Állítólag az ingázók foglalták a helyek többségét.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.