A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
A héten megjelentek a márciusi adatok a kiskereskedelmi forgalomról, ez már részben a koronavírus-járvány hatásairól is árulkodik. Rég láttunk az évnek ebben a szakaszában a mostanihoz hasonló forgalmat a csomagküldő szolgálatoknál és az internetes kereskedelemben, cserébe az üzemanyagok forgalma beszakadt részben a kijárási korlátozások miatt. Néhány grafikonon bemutatjuk, hogyan alakult az üzletek forgalma a karantén első hónapjában.
Őrületes átalakulásban van az országos lakáspiac, több éves rekordok dőltek meg 2019 és az idei év elejével. Négy pont köré csoportosítottuk a változásokat: az adásvételek eloszlása, ezek száma, az új építkezések és természetesen az árak. Utóbbira részletesebben is kitérünk a KSH legfrisebb, 2019 egészére vonatkozó országos átlagárai támaszkodva.
2019-ben hat év után először mérséklődött a lakáspiaci tranzakciók száma - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. A csökkenés a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 11%-ra becsülhető az egy évvel korábbihoz képest. Országosan a visszaesés a II. negyedévtől kezdődött, akkor 12, majd a III. negyedévben 14%-kal esett az eladott lakások száma. 2019 IV. negyedévében ötödével kevesebb eladás történt, mint amennyi egy évvel korábban, azonos feldolgozottsági szint mellett megfigyelhető volt.
2020 I. negyedévében 4775 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 7032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. A most átadott lakások tehát még az előző évek fellendülő fejlesztési tevékenységének eredményei, az építési engedélyek száma azonban drasztikus visszaesést vetít előre.
Hogy mennyire eltérően érinti az egyes iparági szereplőket a koronavírus, arra remek példa a cikksorozatunk mostani részében vizsgált következő ágazat, a tudományos és szakmai tevékenységeket tömörítő iparág. Általánosan igaz, hogy a szereplők összkibocsátására nincs olyan nagy hatással a vírus, mint a legtöbb ágazatra, de egyes szereplők - főleg a kisebb vállalatok - nem biztos, hogy túlélik a koronaválságot. Az állatorvosok alig érzik, az adótanácsadóknál és számviteli tevékenységet folytatóknál a nagyok kevésbé, a kicsik inkább megszenvedik a válságot, a visszaesés így az alágban borítékolható. A mérnököknél pedig minden attól függ, hogy milyen területen dolgoznak. Összességében az egyéb ágazatokban látott fejreállásokhoz képest a szakmai szolgáltatások ágazata kevésbé húzza le a magyar GDP-t (de azért lehúzza), így ez egy üdítő színfolt lehet a vírus okozta nagy mínuszok ábráján.
Az eddig ismert adatok alapján a magyar gazdaságra is jókora csapást mérhetett a koronavírus-járvány, a héten további adatok jelennek meg ezzel kapcsolatban. Elsősorban az ipari termelés statisztikájára lesz érdemes figyelni, de érdekes lesz a kiskereskedelmi forgalom adata is, mely a járvány miatti megnövekedett forgalomról tanúskodhat.
Rég láttunk annyira mozgalmas naptárat, mint ezen a héten. Annak ellenére, hogy a pénteki ünnepnap miatt rövid hetünk lesz, csak úgy záporoznak majd a fontos adatok és jegybanki döntések. Jönnek például az első negyedéves előzetes GDP-statisztikák, melyekre rögtön reagálhat is (ha akar) a Fed és az EKB.
Viszonylag szegényes lesz az eheti makronaptár, elsősorban az európai beszerzési menedzserindexekre lesz érdemes figyelni. A konjkunktúra-indikátorok már márciusban beszakadtak, most az a kérdés, hogy van-e még onnan lejjebb, bár a tömeges korlátozásokat látva valószínűleg van.
Kiadta a KSH a tavalyi év utolsó negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexét, ami szinte teljesen megegyezik a 2019 első negyedévi értékkel, így elmondható, hogy a tavalyi év során országos átlagban megállt a lakások áremelkedése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek előzetes számok, amelyek a később beérkező adatokkal kiegészülve fogják megadni a változás pontos mértékét. Az idei évben azonban - bár még nincsenek elérhető számok - a járvány miatt szinte biztos, hogy érdemi árcsökkenés jöhet.
A húsvét miatt ismét rövid hetünk lesz, azonban így is jönnek lényeges makrogazdasági adatok. Amerikában a kiskereskedelem és az ipar friss számaira lesz érdemes figyelni, Kínában pedig már az első negyedéves gazdasági visszaesést is bejelenthetik. Közben itthon továbbra is elsősorban a jegybank eszközei mozgathatják a piacot.
A februári 4,4%-ról jelentősen lassulhatott az áremelkedési ütem Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,6-3,7%-os drágulásra számítottak előzetesen. A lassulásért elsősorban az üzemanyagárak felelősek, viszont az élelmiszerek árának emelkedése akár fokozódhatott is márciusban.
A nagypéntek miatti négynapos munkahéten sem fogunk unatkozni, itthon elsősorban az MNB új eszköztárának elemei lehetnek izgalmasak, illetve az ÁKK aukciós rendszere is átalakul. Külföldön a hét elején az olajpiac sorsa miatt aggódhatunk, majd a koronavírus gazdasági hatásaira vonatkozó adatok jönnek.
Idővel egyre több adat jelenik meg a koronavírus gazdasági hatásairól, egyre inkább érezhető a válság a munkaerőpiacon például. A héten is egy sor fontos adatot ismerhetünk meg, melyekből még teljesebb képet kaphatunk arról, hol állunk jelenleg.
A külföldiek által Magyarországon töltött vendégéjszakák dinamikus növekedést mutattak tavaly, a januári adatok is szép növekedésről árulkodtak. A belföldi vendégek forgalmára sem lehetett panasz az év első hónapjában - aztán jött a koronavíurus.
A januári 3,7%-ról 3,8%-ra tovább emelkedett az MNB számára is kiemelten fontos adószűrt maginflációs mutató Magyarországon, azaz bő 11 éves csúcsra emelkedett – derült ki a jegybank inflációs mutatóinak mai közléséből.
A januári 7 éves csúcsról (4,7%) "csak" 4,4% százalékra süllyedt februárban az éves alapú áremelkedés üteme Magyarországon, miközben a maginfláció 4%-ról 4,1%-ra, 7 éves csúcsra gyorsult, a negyedéves évesített maginfláció pedig 5%-ra, több mint 6 éves csúcsra ugrott - közölte a KSH. A Portfolio elemzői konszenzusa 4,1%-ra lassulást valószínűsített a főadat kapcsán, míg az MNB 4,2%-ra lassulást várt, azaz a tényadat január után most is mérsékelten magasabb lett a várakozásoknál. A havi alapú áremelkedés üteme 0,3 százalék volt februárban, a maginflációé pedig 0,5%.
A héten megjelennek az első adatok arról, mekkora hatással lehetett eddig a világgazdaságra a koronavírus. A csapás végleges méretét persze továbbra is nehéz lesz becsülni egészen addig, amíg nem látjuk azt, hogy megállna a járvány terjedése. Éppen ezért a befektetők a következő napokban is a vírussal kapcsolatos friss hírekre hegyezhetik elsősorban a fülüket.
Kiadta legfrissebb, lakásépítésekről szóló számait KSH, amiből kiderül, hogy 2019-ben 21 127 új lakás épült. Ebből a megelőző évhez képest nőtt a vállalkozások által épített lakások száma, amiben az 5 százalékos áfa év végi határideje is szerepet játszhatott. Összességében ennyi lakást utoljára 2010-ben adtak át, azonban mégsem örülhetünk maradéktalanul, az előrejelzések szerint ugyanis az idei évben ismét csökkenés jöhet.
A héten jön az MNB februári kamatdöntő ülése, ami valószínűleg még nem tartogat komoly izgalmakat, csak márciusban a friss inflációs jelentés során módosíthatnak érdemben a monetáris kondíciókon. A héten jön a negyedik negyedéves növekedés felülvizsgált adata és a 2019-es demográfiai statisztika is.
Többek közt ezt is megtudjuk a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Más fenyegetés is felbukkant.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
