kutatás-fejlesztés-innováció

Tényleg jócskán átírták az első vállalati K+F+I pályázatot

A múlt heti jelzésekkel összhangban érdemben átdolgozták a kiírók a vállalatok K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívást, és emiatt valóban október 30-ra eltolták a pályázat beadhatóságának kezdetét. A támogatható tevékenységek terén több lényeges módosítás, illetve pontosítás is bekövetkezett, emellett a mérföldkövek, az önerő kérdésében is vannak változások, valamint a pontozási táblázatban (tartalmi értékelésre vonatkozó szempontok) is figyelni kell a módosításokra. Mivel az elszámolható költségek terén is "belenyúltak" a pályázatba, így az ehhez kapcsolódó költségvetési táblázatot is át kell alakítani. A hiánypótoltatható és nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumokra is nagyon oda kell figyelni. Az első értékelési fordulót a december 7-ig beérkező pályázatokra egyszerre tartják, és könnyen lehet, hogy ezzel ki is merül a teljes, két évre nyitva tartani tervezett keret.

Már 160 milliárd forintnyi K+F+I pályázat "pörög" - Mi a háttér?

Egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások kutatásfejlesztési célú együttműködésének ösztönzésére, a hazai kutatóhelyek kapacitásának bővítésére két újabb, összesen 90 milliárd forint keretösszegű pályázat nyílt meg, amellyel augusztus óta immár 160 milliárd forintnyi forrás érhető el versenyképes KFI célokra - hívja fel a figyelmet ma kiadott közleményében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).

Itt a nagy lehetőség! 90 milliárdnyi új EU-s pályázat érkezett

Pálinkás József hétfői ígéretével összhangban valóban rövid távon, már kedd este megjelent a kutatás-fejlesztési és innovációs szektor által már nagyon várt 50, illetve 40 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az biztos, hogy a nagy keretösszeg ellenére tömegek nem fognak nyerni, hiszen a projektek előírt mérete miatt legfeljebb 180 nyertessel lehet számolni a két pályázatból összesen. Ők azonban legalább jövő tavaszig izgulhatnak, hiszen a pályázatok november közepén és végén nyílnak meg, és az első értékelési szakasz csak jövő februárban, illetve márciusban lesz. Mindez tehát Pálinkás figyelmeztetésével összhangban azt is jelenti: nem érdemes kapkodni, hanem alaposan tanulmányozni kell a kiírásokat, a beleírt korlátozásokat; a kizáró tényezőket pedig mindenképpen komolyan kell venni a felesleges munka elkerülése érdekében.

Pálinkás: ma érkezik egy újabb 50 milliárdos uniós K+F-pályázat (2.)

A közelmúltban közzétett 50+1 milliárd forintnyi keretösszegű két uniós pályázat után ma egy újabb 50 milliárd forintos, vállalatoknak szóló K+F+I pályázat kiírás várható, illetve ezt rövidesen további pályázatok is követik - jelentette be a Joint Venture Szövetség mai konferenciáján tartott előadásában Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke vázolta, hogy idén a GINOP-ból 257 milliárd forintnyi, a VEKOP-ból 13 milliárd forintnyi, az NKFI Alapjából pedig további 28,4 milliárd forintnyi pályázati forrás megnyitása várható összesen. Pálinkás néhány gyakorlati példa alapján világos üzeneteket küldött a pályázati pénzek felhasználása, odaítélése során érvényesítendő transzparens módszerekről. A lobbi befolyását, illetve a kutató professzorok saját Kft.-jükön keresztüli pályázását ki fogják szűrni, illetve zajlik már egy olyan felmérés, ami az Innovációs Alapból eddig finanszírozott projektek eredményeit, hasznosságát viszgálja. A kutatás-fejlesztési pályázatok kapcsán a minap érkezett szintén határozott üzenetekről bővebben itt írtunk.

Kemény üzenet jött az uniós K+F-pályázatra készülőknek

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés (K+F) csak akkor támogatható, ha annak eredményeképpen új termék születik, ha ez elmarad, akkor vissza kell fizetni a támogatást - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen.

Hatalmas lehetőség az új K+F pályázat - Lássuk, mire jó!

Kedden tett közzé egyszerre három kutatás-fejlesztési és innovációs EU-s pályázatot a kormány 71 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek közül a legnagyobb, 50 milliárd forintos GINOP 2.1.1. kódszámú kiírás nagyon sok cég - akár nagyvállalat - fantáziáját is megmozgathatja. Váczi Dávid, a Budapest Bank EUBázis 2020 projektiroda szakértője úgy látja, hogy a vállalkozások széles körének szóló felhívással talán az eddigi legösszetettebb pályázati kiírás született meg. Meglátása szerint ez, megfelelő szakmai ismeretek birtokában a vállalkozások igen széles körében ad lehetőséget a pályázásra, egyedi igényekre szabott projektek összeállítására. Éppen ez, a sokféle lehetőség támogathatósága az, ami miatt Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője azt valószínűsíti: már az október 31-i első pályázati szakasznál kimerülhet a teljes pályázati keret.

NGM: a nagyvállalatoknak is szól az egyik K+F pályázat

Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint értékben - hangsúlyozta az új pályázatok kapcsán kiadott közleményben Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára - amint arra tegnapi cikkünkben mi is rámutattunk - többek között azt emelte ki, hogy a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak. Ez kivételes lehetőség a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, mivel a kiírások döntő többségében a nagy cégek nem "rúghatnak" labdába.

Itt az újabb nagy hír: kiírták a 3 kutatás-fejlesztési pályázatot! (2.)

Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében három olyan, a vállalatok által már régóta nagyon várt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat, amelynek augusztusra előrehozását már nyár elején jelezte a kormány. A mai megjelenés miatt a pályázatok beadhatósága nagyjából egy hónap múlva indul el és a felhívások az új szabályok alapján 2 évig, illetve keretkimerülésig nyitva lesznek. A három pályázat együttes keretösszege egyébként 71 milliárd forint, ami sokkal magasabb a tavasszal jelzett eredeti terveknél. A keretemelés azonban nem váratlan az elmúlt hónapokbeli kormányzati jelzések alapján.

Százmilliárdok nyílnak meg a magyar kutatók előtt is

Az Európai Bizottság a minapi fogadta el az Európai Kutatási Tanács (EKT) 2016-os munkaprogramját és ezzel összefüggésben már meg is hirdette az első, a jövő évben támogatást jelentő pályázatát a fiatal kutatóknak. A Bizottság döntése alapján a munkaprogram 1,67 milliárd eurót tartalmaz, és az új pályázatokra állampolgárságtól függetlenül az Európában tevékenykedő - illetve ide települő - legkiválóbb kutatók pályázhatnak, hogy áttörést ígérő elgondolásaikon dolgozzanak.

Középmezőnyben végzett Magyarország az uniós K+F pályázatoknál

Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában - tette közzé a projektek ellenőrzéséért európai szinten felelős KPMG. Programszinten a beadott 7391 magyar pályázatból kereken 1500 nyert összesen 278 millió eurót. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem volt a maga 113 sikeres projektjével.

Mire figyeljünk a júliusban érkező kutatás-fejlesztési pályázatoknál?

Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.

Új pályázati rendszer indult kiemelkedő magyarországi kutatóknak

Új pályázati rendszert hív életre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). A pályázattal olyan kiemelkedő hazai kutatókat kívánnak támogatni, akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain kiváló minősítést kaptak, de végül mégsem részesültek támogatásban. A pályázati kiírás célja, hogy az ígéretes felfedező kutatásokat folytatók ne kényszerüljenek megszakítani vagy külföldön folytatni tudományos munkájukat, hanem magyar fogadóintézményben, kiszámítható körülmények között készülhessenek fel egy újabb, még magasabb színvonalú ERC-pályázat benyújtására.

Pálinkás: így kell elköltenünk 750 milliárd forintot

Olyan fejlesztésekbe érdemes az államnak befektetni a 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs EU-forrást, amelyeknél megvan az az esély, hogy a végtermék a világpiacon is eladható - hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint ugyanis ez teremti meg az alapot arra, hogy 2020 után is tartós növekedési pályán maradjon az ország és közben az államnak a startup cégek kinevelésében is segítenie kell egy újfajta kockázati tőkeprogram keretében. Leszögezte, hogy az uniós forrásokat okosan kell felhasználni, mert "ha elkövetjük azt a hibát, hogy az eddig finanszírozott projekteket a hazai helyett uniós pénzből fizetjük tovább, nem jutunk előbbre", így tehát "az uniós forrásokra nem helyettesítőként, hanem kiegészítőként kell gondolni".

Mire készüljünk a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál?

Az intézményrendszer mindenképpen igyekszik tartani a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban lefektetett idei pályázati menetrendet, így őszre megjelenhetnek a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok, noha érzékelhető még a nézetkülönbség a szakpolitikát képviselő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve az uniós ügyeket koordináló Miniszterelnökség között - mutat rá az aktuális helyzetre Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője.

Újabb világraszóló magyar sikertörténet született

A napokban hirdették ki az Európai Unió kkv-knak szóló kutatás-fejlesztési pályázata második fázisának eredményeit és a nyertesek között egy budapesti székhelyű cég is feltűnik, ami igen nagy, mondhatni világraszóló sikernek számít. A Hungaro Lux Light Kft. sikere azt jelenti, hogy bő félmilliárd forintnyi uniós forrást nyert arra, hogy az utcai LED-világítás hatékonyságát optikai kialakítás révén 15%-kal növelje. Ezzel a tavaly indult uniós keretprogramban már 9 magyar cég nyert, összesen 7,8 millió eurót, azaz közel 2,5 milliárd forintot.

Tovább emeli K+F kiadásait a GE

Tavaly a GE közel 25 millió dollárt költött Magyarországon kutatási és fejlesztési (K+F) célokra, ami nagyjából négyszerese az öt évvel ezelőtti összegnek, a tervek szerint a következő években a cég tovább növeli a K+F kiadásokat, miközben 150-500 új kutató felvételével is számol.

Az MTA elnöke is győzködte Junckert a beruházási terv módosításáról

Nem lehet megkurtítani az alapkutatások finanszírozását az Európai Unióban, ha Európa szeretne versenyben maradni az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel - vázolta az Európai Bizottság elnökéről Juncker-tervnek nevezett beruházási terv finanszírozási hátterével kapcsolatos döntés negatív hátterét az M1 aktuális csatornán Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a felvetést arra értette, hogy a beruházási csomag finanszírozása mögötti konstrukciót úgy alakították ki, hogy a következő évekbeli, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokból többek között 220 millió eurót az alapkutatásra szánt forrásokból is elvonnának.

Csepreghy: triplázódik az EU-s kutatás-fejlesztési források mérete

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.