A fiatalok gyakrabban használnak készpénzt, mint akár hat hónappal ezelőtt; pénzügyi jövőjük tekintetében a fiatalokat különösen aggasztja az infláció, az energiaárak és a munkanélküliség; a nők nagyobb valószínűséggel spórolnak válság idején – derítette ki az EOS európai felmérése.
A fogyasztók elsősorban az utazásról, az étteremlátogatásokról és az új ruházat vásárlásáról mondanak le az EOS fogyasztói kutatása szerint. Az infláció és az energiaköltségek az eladósodás fő mozgatórugói, az európaiak többsége aggódik pénzügyi jövője miatt.
Lejárt tartozások miatt 409 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly, elsősorban követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók. Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti tartozást akartak beszedni - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
Eddig nem hozott jelentős mértékű hitelbedőlést a fizetési moratórium januári kivezetése, mert az több lépcsőben történt, a havi törlesztőrészlet pedig utána sem emelkedhet a moratórium alatt meg nem fizetett kamatokkal - nyilatkozta Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke (címlapképünkön). A pénzintézetek tavasz végén látják majd tisztán a kamattörlesztésbe visszakerült ügyfelek fizetőképességét. A bajba jutott adósoknak fontos tudniuk, hogy a követeléskezelők mindig megállapodásra törekednek, ha pedig szakmai segítséget akarnak igénybe venni, mediátorként csak olyanokban érdemes bízni, akiknek a neve az MNB közvetítői névjegyzékében szerepel – hívta fel a figyelmet a MAKISZ.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 89 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP bankcsoporttal szemben egyebek közt az IT-biztonságra, a hitelkockázatra, a tőkemegfelelésre, a vállalatirányításra, a felügyeleti adatszolgáltatásra és a betétbiztosításra vonatkozó hiányosságok miatt. A feltárt hibák nem hordoznak rendszerkockázatot és a felügyeleti intézkedések nem érintik a bankcsoport megbízható működését - írja az MNB friss közleményében.
A közeljövőben arra számítunk, hogy a nem teljesítők száma elkerülhetetlenül növekedni fog, mind az élő hiteleknél és szolgáltatásoknál, mind pedig a lejárt követelések között – mondta Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke (címlapképünkön).
Többszörös szorítóba kerültek a hazai követeléskezelők: a refinanszírozási kamatok emelkedése mellett az új különadó is jelentős terhet jelent, így különösen a kisebb szereplőknek nem fogja megérni, hogy továbbra is ezen a piacon tevékenykedjenek – véli a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A szakember fokozatos növekedésre számít a bankok nem teljesítő hitelállományában, de hogy mikor és hol éri el a csúcsot, az attól is függ, meddig maradnak fenn a kormányzati intézkedések, leginkább a hitelmoratórium és a kamatstop. A bankok portfóliótisztítása mindenesetre gyorsabb lehet, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Június 15-ével, szerdával újrakezdődhetnek Magyarországon a lakásárverések és a kilakoltatások, miután a kormány nem hosszabbította meg az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzeti moratóriumot. Mivel a törlesztési moratóriumban a lakossági hiteladósok legsérülékenyebb 5%-a és a vállalatiak 2-3%-a még június 30-áig biztosan benne van, a nem teljesítő hitelek aránya pedig alacsony (1,5%) a bankoknál, a következő 3-4 hónapban még kevés banki adóst fenyeget közvetlenül a végrehajtás réme.
A Díjbeszedő Holding Zrt. igazgatósága új vezérigazgatót kért fel a társaság vezetésére - közölte a társaság. Az igazgatósági döntés alapján 2022. június 9. napjától a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatói feladatait Deé Gergely veszi át, míg a vállalat új igazgatósági elnökévé Forrai Pétert, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettesét választották.
Nagyot változott a követeléskezelési iparág az elmúlt évtizedben, a piaci szereplők egy része professzionális pénzügyi befektetőként működik, megegyezésre törekszik az adósokkal. Az MNB ajánlásban szabályozza a piacot, és igaz, hogy a követeléskezelési törvény még mindig hiányzik, de egy új EU-s direktívát Magyarországon is át kell ültetni a jogrendbe 2023 végéig – értékeli pozitívan a hazai követeléskezelési piac fejleményeit Marwin Ramcke, a nemzetközi EOS Csoport vezérigazgatója és Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója. A szakemberekkel az EOS arculatváltása apropóján beszélgettünk Budapesten a hitelpiac és a követeléskezelési szektor aktualitásairól.
Három évre ismét Bódizs Kornélt (képünkön), az InHold Zrt. és a Sigma Faktoring Zrt. vezérigazgatóját választotta az elnöki feladatok ellátására a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ).
A rövid kormánydöntés értelmében a hamarosan érkező szja-visszatérítés esetében tilos a követelésfoglalás. A héten később megjelent hírek alapján vált egyértelművé: korábbi értelmezésünkkel szemben az összeg a beérkezése után ugyanúgy végrehajtható, mint a legtöbb vagyonelem.
Az előző negyedévhez képest enyhén csökkent, éves összehasonlításban azonban továbbra is javul a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI indexe alapján. A lakossági fogyasztás szintje idén már eléri a járvány előtti mértéket, de az élesedő jövedelemkülönbségek miatt nem minden háztartás érzékeli a gazdasági növekedést.
Csaknem 320 milliárd forint értékű követelésállományt vásárolt meg 2020-ban a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének 41 tagja - tájékoztatta a MAKISZ pénteken az MTI-t.
Újfajta követelés-engedményezési módszer jelent meg 2019-ben Magyarországon: az UniCredit Bank és az EOS cégcsoport úgynevezett forward flow megállapodást kötött, amely egy hosszú távú kapcsolatot jelent a két fél között. A sikeresnek bizonyult együttműködés részleteiről hallhatott előadást és beszélgetést a közönség a Portfolio és az EOS Faktor Zrt. közös „Követeléskezelési trendek 2021” konferenciáján.
Pontosan felmérhetetlen az a kockázat, amelyet a moratórium, illetve annak majdani lejárta jelent a bankok és a követeléskezelési szektor számára, ám utóbbi mindenképp készen áll a ma még nem látható feladattömegre – véli Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezetője. A szakember szerint a forward flow, vagyis a követeléskezelési keretszerződés az, amely biztonságot és bizonyosságot jelenthet a bankoknak, folyamatos megbízást a követeléskezelőknek és végső soron olcsóbb hiteleket a hitelfelvevőknek. Az EOS és a Portfolio közös szervezésében október 5-én megrendezendő Követeléskezelési trendek 2021 konferencián a piac jelenéről és jövőjéről is szó esik majd.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
