A hazai infláció, a forintárfolyam és az MNB-alapkamat, a reáljövedelmek és a fogyasztói bizalom, valamint a GDP arányában mért háztartási hitelek azok, amelyek a lakáspiaci folyamatokra erős hatással vannak - derül ki az MBH Elemzési Centrum negyedévente megjelenő Lakáspiaci Kitekintőjéből, ami arra is rámutat, hogyan hat a kormány Új Gazdasági Akcióterve az ingatlanpiacra, illetve milyen árváltozásokat látunk.
Úgy tűnik, a korábban mértnél nagyobb ütemben drágultak tavaly a lakásárak: az MNB 3,5 százalékkal felfelé módosította a legutóbbi, 2024 második negyedéves lakásárindexét (melyek értéke 590-ről 611 pontra módosult), miközben kiadta a harmadik negyedévre vonatkozó számait is. Ez alapján minden településtípuson gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme.
Éves szinten gyorsult, a megelőző negyedévhez képest viszont szinte stagnáltak az országos lakásárak 2024 harmadik negyedévében a KSH legfrissebb, előzetes adatai alapján. A második és a harmadik negyedév értéke között minimális, 0,7 százalékos a különbség, az éves áremelkedés mértéke viszont 13,4 százalékra gyorsult. Ismét meg kell azonban jegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami a hónap végi frissítéskor még változhat.
Megjelent az MNB legfrissebb, 2024 második negyedéves lakásárindexe, ami alapján a fővárosban gyorsult, a vidéki városokban és a községekben mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme. Negyedéves alapon Budapesten a második negyedévben 3,9 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévi 4,5 százalék után. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban ezzel 6,4 százalékról 9,3 százalékra gyorsult. A vidéki városokban a megelőző negyedévi dinamikus, 6,5 százalékos drágulást követően a második negyedévben enyhén, 0,4 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, így az éves lakásár-dinamika 10,6 százalékról 8,7 százalékra lassult. A községekben a második negyedévben 2,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest azonban 9,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Nemrég jelent meg az Európai Unió tagországaira vonatkozó legfrissebb lakásárindex, melyből kiderült, hogy az idei második negyedévben - több mint egy év után - megtört az éves árcsökkenés trendje és 1,3 százalékos áremelkedés következett be. Az egyes országok között továbbra is nagyok a különbségek, így érdemes megnézni, hol csökkennek még mindig a lakásárak és mely országok léptek a növekedés útjára, illetve mi történt az elmúlt évtizedben az EU országainak lakásáraival. Hol érdemes leginkább lakásba fektetni a pénzünket?
Az euróövezeti lakásárak több mint egy év után ismét növekedésnek indultak, ami a régió ingatlanpiacának fokozatos élénkülésére utal. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a második negyedévben 1,3 százalékos éves növekedést regisztráltak, ami négy egymást követő negyedéves csökkenés után következett be - írta meg a Financial Times.
Megtorpantak a lakásárak 2024 második negyedévében a KSH legfrissebb, előzetes adatai alapján. Az első és a második negyedév értéke között szinte egyáltalán nincs különbség, az éves áremelkedés mértéke pedig 9,8 százalék. Ez ugyanakkor még egy előzetes adat, ami a későbbi felülvizsgálatkor módosulhat, mint ahogy az történt a korábbi negyedévekben is. A lakásárak jövőbeli alakulásával meghívott szakértőkkel kiemelten foglalkozunk az október 9-i „Százmilliárdok jelenhetnek meg a lakáspiacon” című online Signature Klubunkon.
Frissítette a KSH a néhány héttel ezelőtti, 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét. A sokkal magasabb feldolgozottság ezúttal magasabb lakásár-növekedést eredményezett, így 2023 első és 2024 első negyedéve között országosan 9,1 százalékos, 2023 utolsó és 2024 első negyedéve között pedig 5,2 százalékos áremelkedés következett be.
Megjelent az MNB legfrissebb, 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe, ami szerint egy év alatt 7,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon. Ez nagyon hasonló a KSH által előzetesen mért 7,1 százalékos szinthez. A településtípusok közül ezúttal a községek teljesítettek jobban, ahol a budapestinél és a vidéki városokban mértnél is intenzívebb volt a drágulás. A területi különbségeket figyelve pedig egy régiónk volt, amelynek városaiban továbbra is kétszámjegyű, azaz 10 százalék feletti az éves drágulás mértéke.
Nemrég tette közzé a KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, amiből kiderül, hogy kis mértékben újra gyorsulni kezdett a lakásárak emelkedése. Ezzel együtt az első negyedéves számok mostanra az unió többi országában is elérhetővé váltak, így megnéztük, mit jelent a magyarországi 7,1 százalékos éves áremelkedés a kontinens többi országához képest. A korábbi évekhez képest talán még soha nem voltak ilyen eltérő irányok az EU egyes országainak lakáspiacain.
Kis mértékben tovább gyorsult a lakásárak éves emelkedése. A KSH legfrissebb, idei első negyedéves, előzetes adatai alapján 2023 első és 2024 első negyedéve között 7,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon, ami magasabb, mint a korábbi negyedéves 6, vagy az azt megelőző negyedév 4,7 százalékos értéke. Az új és a használt lakások árváltozása között is látványos a differencia. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami a július 29-i felülvizsgálatkor még valamennyit változhat.
Korábbi cikkünkben a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép alapján bemutattuk már a hazai termőföldpiac aktuális számait, ezúttal viszont azt néztük meg, szűk másfél évtizedes időtávon vajon a termőföld vagy a lakóingatlan volt-e a jobb befektetés. Nézzük, melyiknek mennyivel nőtt ezalatt az ára!
A napokban tette közzé a KSH és az MNB is a legfrissebb lakásárindexét, melynek kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is elmondta véleményét, aki szerint a KSH jelentéséből kitűnik, hogy a lakások típusa is erősen befolyásolta a piaci árak tavalyi alakulását. Emellett a regionális változások is erősek, de ezúttal az olcsóbb országrészekben volt nagyobb az áremelkedés, miközben a budapesti agglomerációban még mindig árcsökkenés volt mérhető.
Az MNB után a KSH is közzétette 2023. IV. negyedévre vonatkozó frissített lakásárindexét, valamint adásvételekre vonatkozó számait. Ez alapján 2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, de az év folyamán lassuló ütemben visszaeső forgalom a IV. negyedévben már növekedésbe váltott. A teljes lakáspiac 2023. évi árszintje 5,8%-kal haladta meg az előző évit. A használt lakások éves szinten 5,0, az újak 11,5%-kal drágultak, mindkét érték elmaradt a korábbi évek gyorsabb ütemű áremelkedésétől. Az összevont lakáspiaci reálárindex a 2022. évi 6,8%-os emelkedés után 2023-ban 10%-kal alacsonyabb lett.
Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Míg az adásvételek számában a tavalyi utolsó negyedévben már látszott egy enyhe élénkülés, a lakásárakban ez még nem volt érezhető. A KSH legfrissebb, 2023 utolsó negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexe szerint a megelőző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,3 százalékkal emelkedtek az országos lakásárak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami az április 25-i felülvizsgálatkor még valamennyit változhat.
Fontos gyorsjelentések jönnek a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ukrán elnök szerint a világ nem akar május 8-ig várni a fegyvernyugvásra.
Súlyos károkat okoz az áramhiány.
Az F/A-18-as egy repülőgép-hordozóról zuhant a tengerbe.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
