Kína áprilisi exportkorlátozásai hét ritkaföldfémre és az ipari mágnesekre súlyos alapanyagválságot idéztek elő Németországban. A Handelsblatt szerint egyes cégek már leállították a termelést, mások pedig a következő napokban kényszerülhetnek erre.
Az euró árfolyama már hetek óta viszonylag szűk sávban, 401-405 forint között oldalazik. Sőt, az április közepi lokális mélypont óta valójában egy kisebb forinterősödő hullám alakult ki az euró ellenében, az amerikai dollárral szemben pedig ennél jóval jelentősebb erősödés tapasztalható. A forint stabilitásában a jegybank is erősen érdekelt az inflációs kockázatok miatt, ami látszik is a piac által árazott kamattöbbleten a régiós versenytársakhoz képest. A piac ugyanakkor mindettől függetlenül a jelenlegihez képest alacsonyabb hazai kamatokra számít jövőre, így a forint tartós és jelentős erősödése valószínűleg csak akkor lehetne reális forgatókönyv a jelenlegi szintekről, ha az MNB meglepné a piacot, és mégsem csökkentené a kamatokat 2026-ban.
A német autóipar hangulata tovább romlott májusban, az Ifo intézet felmérése szerint az ágazat üzleti klímaindexe -31,8 pontra csökkent az áprilisi -30,7 pontról. Az ellátási láncokon keresztül, valamint a Magyarországon jelen lévő német járműipari szereplők miatt ez Magyarország számára is baljós előjel.
Zsiday Viktor szerint a kormány a 2026-os parlamenti választások előtt, akár már idén ősztől költségvetési költekezésbe fog kezdeni annak érdekében, hogy megnyerje a jövő évi választásokat. A profi befektető szerint viszont az a nem mindegy, hogy ezt milyen környezetben teszi, a nemzetközi piacok elfogadják-e vagy sem. Ha egy olyan környezetben próbál majd meg osztogatni a kormány, amikor a piacok nem támogatóak, akkor abból csúnya baleset lehet szerinte. A szakember beszélt az idei növekedési lehetőségekről, a gazdaságpolitika irányításáról is.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban tárgyalt Toshihiro Suzukival, a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatójával - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Podcastsorozatban meséli el jegybankelnöki és miniszteri szemszögből az elmúlt 12-15 év magyar gazdasági fejlődését Matolcsy György korábbi MNB-elnök.
Az első negyedévben az eurózóna GDP-je 0,4%-kal haladta meg az előző negyedévit, élénkülést mutatva a 2024 végi 0,2%-hoz képest. Előzetesen ugyanezt a 0,2%-ot várták a mostani adatközléstől is, tehát az adat pozitív meglepetést jelent. Az EU országainak eddig ismert GDP-adatai közül a magyar a legkisebb, az egyetlen, amelyik visszaesést mutat.
A várakozásokat jelentősen alulmúló adat érkezett a magyar gazdaság első negyedévéről. Az elemzők a váratlan GDP-zsugorodás láttán "pocsék, kiábrándító, gyenge" teljesítményről értekeznek, a helyzetet vergődésként is lehet értékelni egyesek szerint. Egyúttal tovább rontják lefelé a 2025-ös évre vonatkozó GDP-várakozásukat, nem kizárt, hogy az idei növekedés nem 1-essel fog kezdődni.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. Bár a monetáris tanács a várakozásokkal teljesen egybeeső döntést hozott, valószínűleg mégsem volt izgalommentes, hiszen egy igen zűrzavaros áprilist kellett végigrágni hozzá. Éppen ezért érdekes lesz majd a jegybanki helyzetértékelés és előremutató kommunikáció.
Úgy tűnik, 2025 sem a magyar gazdaság dinamizálódásával indult: a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedés még a 2024 végi szerény lendületet is alulmúlhatja.
Annyi minden történt az elmúlt egy hónapban a globális és a hazai gazdaságban, hogy számba venni is nehéz. Pedig holnap a Magyar Nemzeti Banknak ezt kell tennie, hiszen dönteni fog az alapkamatról. A piaci szakértők között teljes az egyetértés, hogy az irányadó ráta változatlan marad, ám a bizonytalanságra jellemző, hogy már az év hátralévő részére vonatkozó várakozások is erősen széttartóak.
Áprilisban nagyon sok oda-vissza változás történt az Egyesült Államok vámpolitikájában, ám meglehet, hogy a 90 napos felfüggesztés végéig nyugvópontra jutott a kereskedelmi háború. Amennyiben a szakértői számítások helyesek, a vámok jelenlegi formájukban való fennmaradásának egyik legnagyobb vesztese maga az USA lehet. A UBS közgazdászainak becslése szerint még akkor is fékeződik a világgazdaság, ha a viszonossági vámokat végül nem veti ki Donald Trump. A magyar gazdaság növekedési kilátásai szintén sérültek az áprilisi vámviharban.
A világgazdaság fordulóponthoz érkezett: miközben 2024 során a stabilizálódás jelei mutatkoztak, ezek most komoly próbatétel elé kerülnek a vámháború okozta gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt – írja kedden kiadott World Economic Outlook jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A globális növekedési várakozásokat jelentősen visszavágta a szervezet, amely szerint a legnagyobb vesztesek az Egyesült Államok és Kína lehetnek a kereskedelmi konfliktusban. Magyarország esetében az IMF jóval szkeptikusabb a növekedési kilátásokat illetően, mint a magyar kormány.
Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
Nagyon sokan már most történelmi jelentőségű időszaknak nevezik a Donald Trump által a "Felszabadítás Napján" útnak indított vámháborús napokat. A részvény- és kötvénypiaci befektetők, a célba vett országok vezetői minden bizonnyal így érzik. A tőzsdék valósággal hullámvasútra ültek, a piaci szereplők csak kapkodják a fejüket, rövid idő alatt ezermilliárd dollárok égtek el. Mégis hogyan lehetséges mindez, pontosan mi vezetett ilyen mértékű csapkodáshoz a piacokon, lehet-e ebben változás, milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat ez a világgazdaságra, azon belül is Magyarországra. Egyáltalán mit fog mindebből megérezni a magyar gazdaság és milyen csatornákon keresztül érinti a magyarokat a globálissá váló vámháború. Ezekről beszélget a Portfolio stúdiójában Vidovszky Áron, a Portfolio Csoport podcastszerkesztője, Madár István makrogazdasági vezető elemzővel és Nagy Viktor részvénypiaci vezető elemzővel.
Moszkva és Kijev is nagyszabású támadást indított a másik fél ellen.
A szupernóvák eltörpülnek melletük.
Célkeresztben az innováció.
Nem állítanák le az eljárást, de intézkedéseket nem hoznának egyelőre.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
