Hamarosan megkezdődik a KKV Technológia Plusz Hitelprogram társadalmi egyeztetése, amely több mint 155 milliárd forintnyi, 0 százalékos uniós hitelt biztosít a legalább 5 főt foglalkoztató és egy lezárt üzleti évvel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A 10 és 100 millió forint között igényelhető, Budapesten kívül felhasználható hitelből finanszírozott projektek elszámolható költségének legalább a fele eszközbeszerzés kell, hogy legyen.
Az MNB 28,5 millió forintos bírságot szabott ki az MFB-nek és felügyeleti intézkedéseket vár el a pénzintézettől - derül ki a BÉT-en közzétett közleményből.
A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.
A második negyedévben indul 130 milliárd forintos keretösszeggel az uniós forrásból finanszírozott KKV Technológia Plusz Hitelprogram a beruházások támogatására a GINOP Plusz program keretében. A 0%-os kamatozású, 10 és 100 millió forint közötti összegben felvehető MFB-hitel az MBH Bank és a Gránit Bank által üzemeltetett MFB Pontokon lesz elérhető.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
Az előző évekhez képest sokkal nagyobb mértékben növekedett tavaly a két nagy állami bank, az EXIM és a Magyar Fejlesztési Bank, így a kettő együtt 7256 milliárd forintos mérlegfőösszeget ért el, ami Magyarország harmadik legnagyobb bankjának felelne meg – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a két hitelintézet mai sajtótájékoztatóján. Idén azt várja Nagy Márton minisztériuma a két banktól, hogy 1 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez. Ennek érdekében a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 200 milliárd forint keretösszeggel folytatódik, az MFB pedig idén 396 milliárd forintnyi EU-forrás folyósítását valósítaná meg. A repülőtér megvételében is nagy szerepet szánnak a két banknak, egyharmad részben az ő hitelükből valósulhat meg a vásárlás.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
A diákhitelezés intézményrendszerének átalakításáról szóló rendeletmódosítási javaslatot bocsátott társadalmi egyeztetésre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal a céllal, hogy az MFB kapacitásainak a kihasználásával, bizonyos párhuzamosságok megszüntetésével költséghatékonyabban működhessen a diákhitelrendszer.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó, azaz a zöld átállást segítő projektek támogatásáról szóló finanszírozási megállapodást írt alá Luxemburgban. Az EIB által biztosított, 100 millió euró keretösszeg lehetőséget biztosít az MFB számára, hogy széles körben nyújtson finanszírozást olyan beruházásokhoz, melyek hozzájárulnak az üvegházhatású kibocsátás, illetve az energiaköltség csökkentéséhez, így a versenyképesség és a fenntarthatóság további, jelentős megerősítéséhez - olvasható az MFB közleményében.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az MBH Bank és a Gránit Bank képviselői aláírták az MFB Pont Plusz vállalati hálózat üzemeltetéséről szóló szerződést - adta hírül az MFB csütörtökön.
Lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közbeszerzési eljárása, melyet a hitel típusú visszatérítendő európai uniós források közvetítését végző MFB Pont Plusz vállalati hálózat kialakítására hirdetett meg. A nyílt, európai uniós eljárás eredményeként az MBH Bank és a Gránit Bank meghatározott fiókjaiban lesznek elérhetők a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára meghirdetett uniós forrású hitelprogramok a 2021-2027-es finanszírozási ciklusban - derül ki az MFB közleményéből.
A magyar kormány egy új rendelettervezetben átírná a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRP) végrehajtásához kapcsolódó alapvető szabályokat és módosítana a felelős intézmények határkörén is.
Az Európai Beruházási Alap (EBA) több évtizedes erőfeszítéseket tett az európai kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására, és szerepe nem is lehetne aktuálisabb ma sem, amikor a vállalatoknak az éghajlatváltozástól a romló piaci körülményekig számos problémával kell szembenézniük, miközben egyre nehezebb a forráshoz jutásuk. Az intézményt a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) Harsányi János díjjal jutalmazza, amelyet a HVCA és a Portfolio közös konferenciáján, szeptember 21-én Cyril Gouiffes, a szervezet Social Impact Investing üzletágának vezetője fog átvenni. A Portfolio a vezetőt a közelgő kihívásokról és az intézmény magyarországi tevékenységéről kérdezte.
Meghaladta az 1000 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bank által folyósított visszatérítendő európai uniós források összege 2016-tól 2023 szeptemberéig - közölte az MFB. Több mint 22,6 ezer vállalkozás jutott így kedvezményes forráshoz, a Lakossági Energiahatékonysági Programon keresztül pedig közel 27,5 ezer háztartás energetikai korszerűsítése valósulhatott meg.
A kormány több mint háromszorosára, összesen 313 milliárd forintra növelte a KKV Forgóeszköz Hitelprogram keretösszegét annak érdekében, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben hozzájuthassanak a jelentős segítséget nyújtó forráshoz – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, Lóga Máté. A szerződéskötésnek 2023. július 31-ig meg kell történnie.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.
Összesen több mint 2,3 milliárd dollárnyi forrást vont be az EXIM és az MFB a nemzetközi pénzügyi piacokról, ennek 36 százaléka, 844 millió dollár biztosít új forrást a gazdaság szereplői számára - összegezte közleményében az elmúlt hetek kötvénykibocsátásait a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Idén nem tervez a két bank további kötvénykibocsátást.
