A decemberi 4 százalékról januárban várhatóan tovább emelkedett az infláció – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A csütörtök reggel érkező adat után elsősorban arra figyelhetnek a befektetők, hogyan reagál majd az MNB, egyáltalán reagálnak-e bármit is, vagy kitartanak amellett, hogy az év első hónapjai után fokozatosan csökkenésnek indul majd az áremelkedési ütem.
Az MNB támogatóként aláírja az ENSZ felelős banki működést előmozdító irányelveit, annak érdekében, hogy ösztönözze: minél több hazai hitelintézet konkrét, nyilvános és számonkérhető vállalásokat tegyen a fenntartható, zöld gazdaság finanszírozása terén – közölte a jegybank.
Az utóbbi hetekben a jegybank elkezdte óvatosan szűkíteni a likviditást, amire rendre erősödéssel reagált a forint a hétfői tendereket követően. Tegnap azonban ez a hatás már jóval kisebb volt, a Commerzbank elemzője szerint önmagában a likviditás szűkítése már kevés, mert ezzel ugyan szigorodik a monetáris politika, de nem annyival, amennyivel az infláció indokolná.
Miért is ne sajátíthatnánk el mi magyarok a kanyartan és az előzés tudományának készségeit, mint tették azt már előttünk mások is? – teszi fel a kérdést a Növekedés.hu-n megjelent cikkében Matolcsy György. Az MNB elnöke azt is levezeti, hogyan kellene a kanyarban előznünk.
A 64,2 milliárd forintnyi lejárat mellett ismét elutasított minden ajánlatot az MNB a szokásos hétfő délutáni devizaswap-tenderen, így tovább csökkent az állomány. A lépésnek azonban már nem volt akkora hatása a forint árfolyamára, mint az utóbbi hetekben, a befektetők is átértékelhették az MNB monetáris politikáját.
Fontos adatok jönnek a héten, melyek az utóbbi időszakban botladozó forint árfolyamára is hatással lehetnek. A januári inflációs statisztika mellett a hét végén érkezik a negyedik negyedéves növekedés előzetes becslése, illetve két hitelminősítő is véleményt mondhat Magyarországról.
Fennállásának négy éve alatt éppen 100 ezer család vette fel a CSOK-ot Magyarországon 318 milliárd forint értékben. A felvett összeg 60 százaléka, 192 milliárd forint mindössze 20 ezer, legalább három gyermeket vállaló családnál összpontosult – tudta meg a Portfolio. A legnagyobb kedvezményezettek jelentős része valószínűleg már eleve rendelkezett három gyermekkel. A CSOK-pénzek közel felét az OTP, ötödét pedig a Takarék Csoport közvetítette eddig.
Az elmúlt évek hazai lakáspiaci drágulását keresleti oldalról a kedvező makrofundamentumok támogatták. Budapesten ezen belül is kiemelt szerepe volt a befektetési motivációnak. Az újlakás-kínálat azonban nem tudott lépést tartani a kereslettel, így jelentős drágulás ment végbe. A hazai lakásállomány megújulása a jelenlegi lakásépítési ciklus csúcsán, 2019-ben is csupán 0,4 százalékot tett ki, ami a régiós országokhoz, de historikusan is kiugróan alacsonynak számít. A magasabb lakásépítési volumen a GDP-re több csatornán gyakorolt kedvező hatás miatt is kívánatos lenne, aminek elérésében az újonnan értékesített lakások mellett a bérlakások nagyszámú építése is segíthet. Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire, javítja az életminőséget és ezen keresztül az ország versenyképességét is. Ehhez az adózást, a bérlők és bérbeadók jogait, valamint támogatási rendszert is érintő szabályozásmódosítások szükségesek.
A világháló egyes gyanús külföldi portáljain megkezdődött az egyik nagy közösségi médiaszolgáltató által kibocsátandó (valójában még el sem érhető) kriptovaluta hamis „előértékesítése”, ami a piramisjáték, személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya. Bár a nyilvánosan elérhető adatok szerint ilyen „előértékesítés” itthon még nincs, nem zárható ki, hogy a korábban is hamis kriptovalutákkal piramishálózatot építő hazai csoportok hasonló ajánlatokkal léphetnek elő.
Egyre többen fogadnak a forint gyengülésére, miközben a magyar gazdaság kilátásai és az ország kockázati megítélése folyamatosan javul. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar deviza egy korábban elképzelhetetlen befektetési lehetőségben vesz részt, melyben ma a világ egyik legjobb üzlete a forintot shortolni, szinte kockázatmentesen lehet jelentős hozamot elérni vele. De mi a carry-trade lényege és miért lett most ez téma a forint piacán?
Történetének valószínűleg a legmagasabb nominális összegű hitelkihelyezését produkálta 2019-ben a magyar bankszektor. A jegybank ma közzétett éves statisztikái alapján lassult ugyan a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új kihelyezésének a növekedése, de a babaváró hitel megjelenése ezt bőven ellensúlyozta. A lakossági mellett a vállalati hitelkihelyezés is csúcsot döntött, így a háztartási hitelállomány 16%-kal, a vállalati 11%-kal emelkedett tavaly. A témával április 1-jei Hitelezés 2020 konferenciánkon részletesen foglalkozunk.
A két héttel ezelőttihez hasonlóan ezúttal sem fogadott el ajánlatot szokásos heti devizaswap-tenderén az MNB. A hírre a forint erősödésbe kapcsolt, már 337 alatt járunk.
Ugyan a negyedik negyedéves GDP-adatokra még várnunk kell, de a héten további fontos statisztikák jönnek azzal kapcsolatban, milyen teljesítményt produkált Magyarország 2019 végén, hiszen a kiskereskedelem és az ipar számai is napvilágra kerülnek. Közben Brüsszelből jön a friss előrejelzés, Kínában pedig akár a koronavírus első gazdasági jeleit is bejelenthetik.
A Magyar Nemzeti Bank a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság szervezeti egységbe Kockázatkezelési főosztály területre pályázatot hirdet határozatlan idejű munkaviszony keretében KOCKÁZATELEMZŐ munkakör betöltésére.
Várhatóan nyártól lesz elérhető a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön, amely nemcsak olcsó és kiszámítható, de digitálisan villámgyorsan elérhető alternatívát fog kínálni a hitelfelvevőknek – értesült a Bank360. A nagybankok közül az OTP, a K&H és a CIB személyi kölcsönei, a pénzügyi vállalkozások közül a Cofidis és a Provident termékei mutathatnak példát a gyorsaság szempontjából a piacnak. Személyi kölcsön kalkulációjához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A magyar bankszektor történetének egyik legnagyobb horderejű pénzügypolitikai intézkedése lépett hatályba 2015. február 1-jén, vagyis kereken öt évvel ezelőtt. 1,9 millió devizaalapú hitelszerződés forintosítására és tisztességtelen szerződési feltételeinek elszámolására került sor. Példátlan összeget, 734 milliárd forintot kellett kifizetniük vagy elengedniük a bankoknak, és a 256,5 forintos árfolyamon lebonyolított, szerencsésen időzített forintosítással sikerült elkerülni a 300 forint fölé kúszó frankárfolyamot, annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt.
Nemi szempontból egységes javadalmazási politika kialakítását írja elő a CRD V, a bankszektor tőkekövetelményeire vonatkozó irányelv felülvizsgálata. Összevont alapon nem vonatkoznak a hitelintézeti javadalmazási szabályok olyan leányvállalatokra, amelyeknél a témát az alkalmazandó ágazati jogi előírások már meghatározták, a kisebb intézmények pedig felmentést kaptak egyes javadalmazási előírások alól. A hazai bankszektor egészére a módosítások csekély hatással járnak, az egyedi piaci szereplőknek viszont fel van adva a lecke.
A koronavírus megjelenése fokozta a bizonytalanságokat, a vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja - áll a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntés után kiadott közleményében. A dokumentum másik érdekes változása, hogy a monetáris politikai lépések szükségességét "az inflációs kilátások tartós megváltozásához" köti. Előzőleg ezen a helyen "az inflációs kilátások jövőbeni alakulása" kifejezés szerepelt. Az új megfogalmazás erőteljesebb elköteleződést sugall a laza monetáris politika fenntartása ügyében.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta fő kamatlábait a jegybank monetáris tanácsa. Eszerint holnaptól az alapkamat 0,9%-on, a kamatfolyosó két szélét kijelölő egynapos betéti és hitel kamatláb pedig -0,05%-on, illetve 0,9%-on marad. A közlemény szerint a tanács "az inflációs kilátások tartós megváltozásához" köti a további monetáris politikai lépéseket. Ez az új megfoglamazás erőteljesebb elköteleződést sugall a laza monetáris politika fenntartása ügyében.
Az előzetesen meghirdetett összeg felét fogadta el a mai devizaswap-tenderen az MNB, a hírre a forint megint azonnal erősödésbe kapcsolt, akárcsak a múlt héten.