Magyarországon kifejezetten olcsó termelni, az egy munkaórára jutó bérköltség 10,7 euró, ennél csak a román és a bolgár bérköltségszint alacsonyabb - derül ki az Eurostat héten megjelent adataiból.
A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit. Az Európai Parlament fő célja, hogy a nők és a férfiak közötti bérkülönbséget eltüntesse, de minden munkavállaló átláthatóbban dönthet majd új munkahelyéről, valamint jogait is könnyebben érvényesítheti majd. A szabályok Magyarországra is érvényesek lesznek.
Vlagyimir Putyin elnök törekvése az orosz fegyveres erők bővítésére tovább növeli a munkaerőhiányt, mivel az ukrajnai háborúja több százezer munkavállalót vonz a hadseregbe a gazdaság más ágazataiból - írja a Bloomberg.
A magyar munkavállalók a globális átlagnál nagyobb arányban szoronganak munkahelyük biztonsága miatt, többen hajlandók túlórázni, ugyanakkor pesszimistábban látják nyugdíjba vonulási lehetőségeiket - közölte a Randstad legfrissebb felmérése alapján kedden. Messze átlag felett vállalnak a magyarok túlórát vagy másodállást, hogy fenntarthassák magukat.
Februárban is folytatódott a magyar munkanélküliségi ráta emelkedése. Legutóbb 2021 első felében volt olyan magas a munkanélküliségi ráta, mint most. Az elemző szerint a következő hónapokban tovább nőhet a munkanélküliség, miután a magyar gazdaság recesszióban van.
Bill Gates, a Microsoft alapítója szerint az OpenAI generatív mesterséges intelligenciája egyike annak a két forradalmi technológiának, amellyel életében találkozott – írja a Bloomberg.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) már január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait. a hétvégéig pedig az önkormányzatoknak nyilatkozniuk kell, hogy a szakrendelőket átadják-e az államnak - írja a Népszava.
Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.
Nem kevesebb mint 500 ezer munkavállaló bevonása. Ez a kormány legújabb foglalkoztatási célja. Az elmúlt több mint tíz évben közel 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, most pedig mindössze egy-két év alatt vizionálnak félmillió új dolgozót. Ez sokkal gyorsabb növekedés lenne, mint az elmúlt évtizedben látott bővülés, amikor még a hegy derekáról indultunk, a mostani magasságban viszont már „sokkal ritkább a levegő”. Cikkünkben bemutatjuk, hogy van-e esély ennek a célnak az elérésére.
Az elmúlt évtizedben érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami a gazdasági növekedés motorja volt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a növekedési modell már nehezen tartható fent, hiszen nagymértékben csökkent a munkaerőpiacra bevonhatók száma. A problémára megoldást jelentene a népesség képzettségi szintjének emelése, ez ugyanis elvezethetné az országot egy magasabb jövedelmi szintre, az elmúlt években azonban elakadt a fiatal diplomások arányának emelkedése. Közgazdászok szerint a képzettségi szint emelése egy járható út lenne a közepes jövedelem csapdájának elkerülésére, a kormány azonban úgy tűnik, hogy a munkaerőállomány tovább növelésében látja a kiutat.
Évtizedek óta hallhatjuk, hogy okosabban dolgozzunk, és ne keményebben, de mi lenne akkor, ha egyszerűen csak kevesebb dolgoznánk? Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világban a négy napos munkahét. Nemrég egy, a 4 Day Week Global nevű nonprofit szervezet által koordinált 2022-es kísérletsorozat keretein belül világszerte kipróbálták a négynapos munkahetet: a kísérletben ír, amerikai, ausztrál, és új-zélandi munkáltatók vettek részt, és igencsak meglepő eredmények születtek, amelyekről a Világgazdasági Fórum is beszámolt.
A technológiai szektor után várhatóan a pénzügyi és egészségügyi ágazatban lesznek jelentősebb leépítések az Egyesült Államokban. A céges bevételek és a részvények teljesítménye döntő lehet a munkaerőpiaci folyamatokban. Bár a tengerentúli piac teljesen más, mint a magyar, de a techcégeknél látott elbocsátási hullámra utaló jel már itthon is látszott.
Idén januárban és februárban 2009 óta a legmagasabbra, csaknem 181 ezerre emelkedett a bejelentett létszámleépítések száma az Egyesült Államokban, az elbocsátások több mint harmada pedig a technológiai szektorban történt - derült ki a Challenger, Gray & Christmas Inc. munkaközvetítő cég csütörtökön közzétett jelentéséből.
A Federal Reserve-nek valószínűleg a vártnál nagyobb mértékű kamatemelésre lesz szüksége a közelmúltbeli erős adatokra reagálva, és kész nagyobb lépésekben szigorítani, ha a beérkező információk összessége arra utal, hogy keményebb intézkedésekre van szükség az infláció megfékezéséhez - mondta Jerome Powell Fed-elnök kedden amerikai törvényhozóknak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a héten érkező foglalkoztatottsági adat és a jövő heti infláció a vártnál magasabb lesz, visszatérhet az 50 bázispontos emelés az USA-ban. Nem véletlen, hogy a beszéd után erősödésbe kezdett a dollár.
Hays Hungary Kft., a toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatok magyarországi képviselete az Academia irodaházba költözik. A Hays, 2023 őszétől a belváros ESG fókuszú irodaházából végui munkáját.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Rövid időn belül másodszor változott jelentősen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiacról szóló jelentésének módszertana. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, hacsak nem módosította volna érdemben a foglalkoztatás trendjét az elmúlt hónapokra vonatkozóan. A havi adatok szerint a korábban látott stagnáláshoz közeli állapot helyett az új módszer egy emelkedő periódus után inkább csökkenő foglalkoztatási trendet mutat. Ez egyébként jobban összevág azzal, hogy a magyar gazdaság recesszióba került. Cikkünkben bemutatjuk a munkaerőpiaci adatokat övező kérdéseket, majd megállapítjuk: a jó hír az lenne, ha a Munkaerő-felmérés havi adata becslések és más adatforrások bevonása nélkül lenne képes helyes munkaerőpiaci trendet kirajzolni. Ideje lenne azt is eldönteni, hogy a KSH melyik mutatót tekinti fő számnak.
Emelkedett a felsőktatási felvételire jelentkezők száma, a végleges számok március elején lesznek elérhetőek - tudtuk meg Hankó Balázstól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződéseket mi alapján hozták meg, hogyan elégíti ki a kormány a munkaerőpiac elvárásait. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 10 felvett hallgatóból 8 állami ösztöndíjas helyen kezdi meg a tanulmányait. Mindezeken túl szóba került az Európai Bizottság Erasmus-programot érintő döntése is, valamint annak következményei, melynek kapcsán az államtitkár kiemelte: a kormány kész arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, tárgyalásos úton szeretnék rendezni a kérdést.
A rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2023-ban a termelés csökkenésére készül. Minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése várható. Az idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ami elsősorban az infrastrukturális beruházásokat érinti. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több
lesz az elérhető szabad kapacitás - derül ki az ÉVOSZ legfrissebb, az építési ágazat 2023. évi súlyponti problémáit és lehetséges megoldásait tartalmazó elemzéséből. Ennek ellenére az idei év legnagyobb kihívását is a foglalkoztatási nehézség fogja jelenteni.