Ma derült ki, hogy bár Karikó Katalin nagy esélyese volt az orvosi Nobel-díjnak, azt végül mégsem ő nyerte meg. A Forbes.hu-nak sikerült elérnie a kutatóbiológust, aki elárulta, milyen érzésekkel van a díjkiosztót követően.
David Julius és Ardem Patapoutian megosztva kapták a 2021-es orvosi Nobel-díjat, melyre sokan esélyesnek tartották Karikó Katalint is. A magyar biológusnak a szerdai kémiai díj eredményhirdetésekor van még esélye.
Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az idei klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat - jelentette be pénteken New York-i székhelyű Albert és Mary Lasker Alapítvány.
Sokak meglepetésére a világ tőzsdéi idén egészen kiválóan teljesítettek a koronavírus-járvány ellenére és új csúcsra emelkedtek a vezető részvényindexek, köztük a Nasdaq, a Dow Jones és az S&P 500 is. Felmerül a kérdés, hogy nem túlértékeltek-e a részvények, hiszen a reálgazdaság továbbra is szenved, jelentős elbocsátások zajlanak, néhány iparág szinte megszűnt létezni. Robert Shiller, Nobel-díjas közgazdász szerint egyáltalán nem biztos, hogy túlértékeltek a tőzsdék, és van értelme annak, ahogy a befektetők jelenleg viselkednek.
Nyolcvanegy Nobel-díjas biztosította támogatásáról Joe Bident, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjét szerdán egy nyílt levélben, arra hivatkozva, hogy a volt alelnök "hajlandó meghallgatni a szakértőket", és korábban "mély megbecsülését fejezte ki a tudományos megoldások iránt a betegségekkel szemben". Közben a Reuters/Ipsos friss felmérése szerint továbbra is 7%-ponttal vezet Joe Biden Donald Trump jelenlegi elnök előtt a népszerűség kérdésében.
Aggodalmát fejezte ki Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász a vállalatok túl gyors, idő előtti újraindításával kapcsolatban. A professzor szerint jobb, ha a vállalkozások hosszabb ideig maradnak zárva, mint idő előtt újraindítani a gazdaságot azt kockáztatva ezzel, hogy még többen halnak meg és még mélyebb lesz a válság - írja a CNN.
A klímavédelem sürgősségét hangsúlyozta három idei Nobel-díjas tudós, Didier Queloz csillagász, Esther Duflo közgazdász és Stanley Whittingham kutató is a díjak átadását és a díjazottak hagyományos Nobel-előadását megelőző szombati sajtótájékoztatón.
A 2019-es közgazdasági Nobel-díjat Abdhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta - írja a The Royal Swedish Academy of Sciences. A díjat a globális szegénység enyhítésére tett kísérleti megközelítésükért nyerték el.
A kémiai Nobel-díj egy nagyon régóta várt elismerés a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért, a tudományos közösség már 10-15 éve minden évben azt várta, hogy mikor ismerik el John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira felfedezését, mert azon túl, hogy tudományosan is nagyon érdekes területet indított el, megváltoztatta a mindennapi életünket is - mondta Janáky Csaba vegyész a stockholmi bejelentést követően.
Jelentős esélye van annak, hogy a világgazdaság recesszióba fordul 2019-ben - mondta Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász egy dubai konferencián.
Az idei közgazdasági Nobel-díjat két olyan amerikai tudós kapta, akik nagyban hozzájárultak a hosszútávú makrogazdasági elemzés továbbfejlesztéséhez, noha más-más szempontból. Egyikük, William Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanában alkotott maradandót, de egyesek szerint a kitüntetésének van egy furcsa üzenete is. Méghozzá az, hogy a klímaváltozásra társadalmi költség-haszon elemzéssel érdemes tekinteni, amivel egyáltalán nem ért mindenki egyet. Éppenséggel egy másik nagyhatású tudós, Martin Weitzman sem, akit sokan szintén esélyesnek tartottak a Nobel-díjra. Az alábbi cikkben ezt az érdekes szálat meséljük el a kitüntetések kapcsán.
A friss Nobel-díjasok munkásságát ebben a cikkünkben mutattuk be:
Idén két amerikai tudósnak egyenlően megosztva ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat és a vele járó 280 millió forintnyi összeget: Paul M. Romernek és William D. Nordhausnak. Mind a ketten a hosszútávú makrogazdasági elemzéshez tett hozzájárulásaikkal vívták ki a tudomány legmagasabb elismerését, de más-más szempontból. Romer a technológiai változás és az innovációk szerepét, míg Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanát integrálta a hosszútávú gazdaságelemzésbe. Nem túlzás azt állítani, hogy a fenntartható gazdasági növekedés ma az emberiség egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdése, így e témák úttörőinek a kitüntetése tulajdonképpen nem meglepő. Noha máig nincs teljesen biztos válaszunk a fenntarthatóság kérdéseire, az általuk kifejlesztett modelleknek hála, immár sokkal többet tudunk. Az alábbi cikkben - a közérthetőséget szem előtt tartva - a munkásságuk lényegét meséljük el röviden.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat 2018-ban két amerikai közgazdász, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg.
A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Tudtad, hogy a világ első programozója, a DNS szerkezetének feltalálója, a modern nővérképzés megteremtője vagy éppen a radiokativitás úttörője egy nő volt? A BBC History Magazine arra kérte olvasóit, hogy szavazzanak egy 100 névre szűkítet listán azokra a nőkre, akik szerintük a legtöbbet tették a világ és a történelem megváltoztatásáért. Lenti cikkünkben összeszedtük azt a tíz hölgyet, aki a legtöbb szavazatot gyűjtötte össze.
Donald Trump amerikai elnököt hivatalosan is jelölték a Nobel-békedíjra azokért az erőfeszítésekért, melyeket a Koreai-félsziget békéjéért tett - értesült az NRK norvég állami tévé. A hírek szerint a norvég kormánypárt két tagja nyújtotta be a jelölést, melyről egy ideje már pletykáltak nemzetközi körökben.
A világ legtöbb Nobel-díjával az Egyesült Államok büszkélkedhet: összesen 368 medáljuk van. Ezt főként annak köszönhetik, hogy rengeteg bevándorló tudóst fogadtak be a viharos 20-ik század során, csakhogy ennek a hatása nem tarthat örökké. Egy friss kutatás szerint már ma sem képesek annyi Nobel-díjast kitermelni, mint korábban, és fokozatosan lecsúszhatnak a "trónról". Ráadásul, ha az egy főre jutó medálokat tekintjük mérvadónak, akkor már most sem ők a befutók. De akkor ki lehet?
Átadták vasárnap Stockholmban és Oslóban az idei Nobel-díjakat a kitüntetetteknek.
Legtöbbször, amikor arról van szó, melyek a legokosabb nemzetek a világon, többnyire az IQ-ról és a Nobel-díjról hallunk. De vajon tényleg ezek a számok az igazi fokmérői az okosságnak? Tényleg elég csak azt nézni, mennyi az átlag IQ, vagy hogy hány Nobel-díjat nyert egy ország? Cikkünkben utánajártunk annak, milyen sorrendet lehet felállítani a világ országai között az IQ, a Nobel, és még olyan neves díjak mentén, mint a Brain, az Ábel vagy a Wolf. Megnéztük azt is, hogyan változik a sorrend, ha a népességszámra arányosítjuk az elnyert díjakat. És ami kiderült:ha a közvélekedéssel ellentétben Nobel-díjban nem is, a Brain- és az Abel-díjakban népességarányosan elsők vagyunk a világon.
A viselkedési közgazdaságtan egyik legismertebb képviselője, Richard Thaler kapja az idei közgazdasági Nobel-díjat - jelentették be hétfőn.
Nagy mozgásokat szoktak hozni a gyorsjelentések.
Gödörből jönne ki az amerikai deviza.
Az átutalásokat, kártyás fizetéseket is érinti a több napos bankszünnap.
Prigozsin lázadása óta nem történt ilyen.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
