A lengyelek is meglépik azt, amit a magyar kormány néhány éve: beszántják a magán-nyugdíjpénztári rendszert, az abban összegyűjtött pénzeket egyéni számlákra, illetve az állami társadalombiztosítási rendszerbe transzferálják.
Nagy bajban lesz a befektetési piac, ha megvalósul az ÁKK terve a lakossági állampapírok duplázására vonatkozóan. A Portfolio mai IWS konferenciáján a délelőtti szekció panelrésztvevői szerint a lakossági papírok jelentősen torzítják nemcsak a megtakarítási piacot, hanem az emberek pénzügyi tudatosságát is. A jóléti alapok kapcsán elhangzott, hogy amennyiben a lengyel modellre hajaz majd az elképzelés, akkor komoly löketet kaphat a pénztári szektor.
Ha a jelenlegi formájában valósul meg az MNB elképzelése a forgalmazóknak fizetett jutalékok kapcsán, akkor egyenlőtlenebbé válik az alapkezelői piac, ennek kárát pedig a független szolgáltatók szenvedik majd el. És ha már szélsőséges javaslatok, akkor miért nem szüntetjük meg teljesen a forgalmazóknak fizetett díjakat? - veti fel a Portfolio-nak adott interjúban Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint így egy teljesen tiszta, transzparens rendszer jönne létre. A szakember úgy véli, a jóléti alapok felállítása érdemi löketet is adhat a pénztári szektornak, ha követjük a lengyel modellt, 4-5 millió magyar is gyűjthet a jövőben nyugdíjra.
Kiterjesztené a biztosításoknál használatos Teljes Költségmutatót a nyugdíjpénztárakra is az MNB, ezen kívül összehangolná ennek számítását az EU-s módszertannal. A felügyelet többek közt a nem életbiztosítási szektorban is növelné a versenyt, melynek olcsóbb és ügyfélbarátabb termékek lehetnek az eredményei és korábban bejelentett, megtakarítási termékekre járó, 30 milliós garancialapjuk összerakását is elkezdenék.
Pénztártagok százezrei kapták kézhez a napokban a portfóliójuk tavalyi éves teljesítményükről szóló kimutatást, sokan meglepetten tapasztalták, hogy nemhogy nem gyarapodott a megtakarításuk hozama, hanem még buktak is befizetéseiken. Az MNB friss számaiból kiderült, hogy átlagosan a teljes szektor mínuszolt, mindössze egy negyedév volt, mely során sikerült pozitív befektetési teljesítményt elérniük az önkéntes pénztáraknak. A pénztártagok száma is csökkent a tavalyi év során.
A háztartások jövedelmének bővülése és az öngondoskodási igény hívta életre azt a kalkulátort, amely a születési év, a jövedelem, a havonta megtakarítandó összeg alapján ad egy becslést arra, hogy az érintettek mekkora összeget halmozhatnak fel a nyugdíjba vonulásukig. A kalkulátor azért is hasznos, mert az inflációval korrigált, reálértéket is mutatja.
A Magyar Posta megkezdte a nyugdíjprémiumok kézbesítését csütörtökön a 2,5 millió nyugdíjasnak - jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Panulin Ildikó, a Magyar Posta szóvivője közös sajtótájékoztatón, Budapesten.
A lakástakarékok korábbi 30%-os állami támogatása, a legnagyobb lakáskassza új, 5%-os kamatbónusza, valamint a nyugdíjcélú termékek 20%-os adójóváírása kiváló ügyfélvadász fegyver az értékesítők kezében, hiszen első ránézésre sokkal magasabb, garantált többlethozammal csábítják az ügyfeleket, mint bármilyen más termék a piacon. A különféle hangzatos támogatások azonban csak az éves befizetéseink arányában kerülnek jóváírásara, így a teljes tőkére vetítve lényegesen alacsonyabb éves hozamot jelentenek, mint az a jól csengő értékesítési szlogenekben áll.
Jelentős költségvetési teret nyerne Románia és Horvátország, ha Magyarországhoz hasonlóan megszüntetnék a nyugdíjrendszer második pillérét és beszántanák a magánnyugdíjpénztárakat. A magas költségvetési hiány miatt erre nagyobb esély van Romániában a JP Morgan legfrissebb elemzése szerint, amelyben a számítások alapján a nyugdíjpénzek államosítása a GDP 3, illetve 18%-ának megfelelő mértékben csökkentené az államadósságot Romániában és Horvátországban. A kísértés nagy, a kérdés, meglépik-e, és ha igen, mikor.
Egyre valószínűbb, hogy nagy dolgok készülődnek a magyar kötvénypiacon: épp a hét elején írtunk arról, hogy további lakossági megtakarításokat csatornáznának be, kedden pedig az is kiderült, hogy nyugdíjcélú termékkel készül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A két hír valószínűleg nem független egymástól, a kérdés már csak az, hogyan hat majd mindez a jelenleg létező nyugdíjcélú megtakarításokra, illetve mit tud kínálni az állam, hogy nála fektessük be a nyugdíjcélú megtakarításunkat.
Csúcstartók vagyunk Európában a lakosság magas állampapír-állományával - hangzott el Barcza György ÁKK-vezérigazgató előadásában a Portfolio mai Öngondoskodás 2018 konferenciáján. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások területén viszont hátul kullogunk, Barcza bejelentette: az ÁKK-nak a kormány asztalán fekvő javaslata szerint az állam beléphet a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára, hogy fellendítse ezt a megtakarítási szegmenst. Úgy tűnik tehát, versenytársat kaphatnak a nyugdíjcélú megtakarítási piac eddigi szereplői.
Idén is lesz nyugdíjprémium-kifizetés, és minden számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.
Közel 1500 közvetítő (főleg többes ügynök) tűnt el tavaly a magyar biztosítási piacról, de összességében pozitív az etikus életbiztosítási szabályozás egyenlege - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank mai sajtóeseményén. Bemutatták a felügyelet éves Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentését, amelyből kiderült: a követeléskezelők jelentik ma a pénzügyi vállalkozási szektor motorját. Egyes pénztári szereplőknek a cafeteriaváltozások, a tőkepiacnak a MiFID 2 jelenti a legnagyobb kihívást.
Mindössze a magyarok negyede rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, pedig a válaszadók szerint legalább 151 ezer forint kellene havonta ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni- derült ki a K&H biztos jövő indexéből.
Ha a csökkenő hozamok és a tőkebeáramlás folytatódik az ingatlanalapoknál, a versenyképes teljesítmény fenntartása indokolttá teheti a befektetések átmeneti korlátozását - mondja el a Portfolio-nak adott interjúban Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember kitér arra is, milyen változások kellenének ahhoz, hogy a magyar nyugdíj-megtakarítási piac felnőjön a nyugati országokéhoz, mit tanulhatnának a lakossági befektetők az intézményi társaiktól, milyen abszurd hozamelvárásokkal találkoznak ma az alapkezelők és mitől függhet, hogy lemegy-e 300 alá a forint az euróval szemben.
Három olyan nyugdíjcélú megtakarítási termék is létezik Magyarországon, amelyre jár a 20%-os állami támogatás, ezt azonban csak az adott éves befizetésre vetítve írják jóvá, nem kamatozódik újra újabb 20 és 20 százalékkal. Az adójóváírás tehát az idő múlásával, tőkearányosan egyre alacsonyabb hozamnak felel meg.
Régi, jól bevett értékesítési szöveg a biztosítási ügynökök körében, hogy azért éri meg unit-linked nyugdíjbiztosítást kötni önkéntes nyugdíjpénztárak helyett, mert előbbivel sokkal magasabb hozamot lehet elérni, még úgy is, hogy egyébként drágább, mint a jól bevált pénztárakban megtakarítani. Megvizsgáltuk, valóban sokkal jobb-e a nyugdíjbiztosítások hozama.
Naponta több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők, a magánnyugdíjpénztárak 2011-es "államosítása" óta több mint 450 milliárd forinttal 1400 milliárd fölé nőtt a pénztári vagyon a hazai alapkezelőknél, igaz, így is bőven elmarad az "államosítás" előtti 3800 milliárdtól. A tavalyi évre vonatkozó beszámolók szerint az OTP Alapkezelő a legnagyobb intézményi vagyonkezelő a vizsgált szolgáltatók között, őt követi a Diófa és az Aegon. De mekkora pénzt tesznek zsebre az alapkezelők a pénztáraknak és biztosítóknak végzett vagyonkezelésből? Többek között ennek is utánajártunk.
Rekord mértékű, több, mint 88 százalékos tavalyi hitelállomány-bővülésről és 240 millió forintra növekvő adózás előtti eredményről számolt be a Gránit Bank. A növekedést segítve ismét tőkét emel a hitelintézet: további 1,12 milliárd forintot fektet a pénzintézetbe a Pannónia Nyugdíjpénztár és az MKB Nyugdíjpénztár.
2835,4 milliárd forint - ennyi volt december végén a magyar háztartások "nyugdíjpénztári átlépések miatti követelése" az állam felé. Annyira hihetetlennek tűnik ez a pénzügyi számlákban található adatsor hat évvel a magán-nyugdíjpénztárak nagy részének beszántása után, hogy megkérdeztük az MNB-t, mégis milyen jogi vagy pénzügyi alapja van a kimutatásnak, netán bizonyos értelemben valós, fennálló követelésről van-e még szó.
Nagy részvétel mellett George Simion alulmaradt a bukaresti főpolgármesterrel szemben.
A család jelenleg is keresi a legjobb kezelési lehetőségeket.
Kis különbséggel győzhetett Rafał Trzaskowski varsói polgármester.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A diaszpóra szavazataira azonban nem vonatkoznak a felmérések.
A hírbe hozott Franciaország kormánya tagadja a vádat.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
