Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A berlini-párizsi paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
Az Egyesült Államok a nemzetközi fejlesztési bankok alapvető átalakítását és megerősítését fogja javasolni a G20-csoport hétvégi csúcstalálkozóján - közölte kedden a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója.
Augusztustól maradnak a rezsicsökkentett árak, a jövő évi költségvetésben is biztosítja a kormány az ehhez szükséges forrásokat - írja az Energiaügyi Minisztérium.
Az izraeli startup cégek 68%-a "aktív jogi és pénzügyi lépésekbe kezdett, például készpénztartalékok kivonásába, a főhadiszállás Izraelen kívülre helyezésébe, az alkalmazottak áthelyezésébe és elbocsátások végrehajtásába" – közölte vasárnap az 521 vállalatot képviselő Start-Up Nation Central a friss felmérésében. Az időzítés nem véletlen: most kezdik tárgyalni az izraeli törvényhozásban azt a Benjamin Netanjahu kormányfő által erősen szorgalmazott jogszabálymódosítást, ami igencsak belenyúlna az igazságszolgáltatás függetlenségébe, például megakadályozná, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyilvánvaló "ésszerűtlenségre" hivatkozva megsemmisítsen egy jogszabályt.
Várhelyi Olivér uniós biztos szerint Ukrajna és Moldova jó úton halad az EU-taggá válás útján, és részletezte az országok vállalásainak vizsgálata során látott eredményeket - számolt be a brit The Guardian alapján a HVG.
Európa újraiparosítása, az ökológiai átmenet előmozdítása, a társadalmi és gazdasági igazságosság növelése, valamint az Európai Unió egységének erősítése szerepel a július elején kezdődő spanyol elnökség fő célkitűzései között, amelyeket Pedro Sánchez kormányfő ismertetett csütörtökön Madridban tartott sajtótájékoztatón.
Az Egészségügyi Világszervezet vezetője hétfőn az ENSZ egészségügyi ügynökségének éves közgyűlésén arra sürgette az országokat, hogy hajtsák végre a következő világjárványra való felkészüléshez szükséges reformokat - írta meg a Reuters.
A friss Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon a bürokráciával nagyjából kibékült már a lakosság, de rengetegen szakpolitikai területen várnak reformot az Európai Uniótól. Ráadásul (bár a magyar kormány még nem tudta felszabadítani sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, sem a hétéves uniós költségvetés forrásait) a lakosság nagy része az EU-tól várja, hogy az egészségügyet és az oktatást megreformálja.
Nemzetközi szakértők bevonásával vizsgálja a kormány a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, ennek első eredményei pedig akár már az idén megjelenhetnek – derül ki a kedden megjelent friss Nemzeti Reform Programból. A lépés célja, hogy Magyarország megfeleljen az EU országspecifikus ajánlásainak.
Az Európai Bizottság előterjesztette az uniós gyógyszerjog felülvizsgálatára irányuló javaslatát - az elmúlt több mint 20 év legnagyobb reformját -, amelynek célja, hogy a jogszabályokat az uniós polgárok és vállalkozások igényeihez igazítva rugalmasabbá tegye.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
Bátor lépést tett szombaton az újabb óriási, legalább 200 ezer fős, tüntetések láttán a védelmi miniszter, mert saját kormányát szólította fel arra, hogy állítsa le az igazságszolgáltatás reformját, ugyanis a védelmi-katonai szervekben súlyos megosztottságot okoz a vita, ami veszélybe sodorja Izrael nemzetbiztonsági érdekeit.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Ma megpróbálják áthidalni a tagállami energiaügyi miniszterek a nézeteltéréseiket abban az alapvető fontosságú kérdésben, hogy mennyire legyen jelentős az EU villamosenergia-piaci reformja. Két nagy táborra szakadtak a tagállamok az ügyben, és nemcsak a beavatkozás mélységében, hanem annak időzítésében és a lépésekben is van szembenállás, ami az uniós költségalapú versenyképesség súlyos kérdését is felvető kérdést folyamatosan napirenden tartja.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása. A mai műsor arról szól, hogy viszonylag nagy nyilvánosságot kapott a héten egy hétköznapinak tűnő ügy. Egy 47 éves zuglói háziorvos, dr. Zsigri Szabolcs a Facebookon jelentette be, hogy rendelését április 30-án befejezi. Ami miatt felkaphatta az orvos döntését a hagyományos és a közösségi média, az a szakember által megfogalmazott okok. Ezek ugyanis ismerősen csenghetnek bárkinek, aki kapcsolatba került az elmúlt időszakban az egészségügyi rendszerrel – dolgozóként vagy akár csak betegként. A Portfolio Checklist szombati különkiadásában bemutatjuk a konkrét eset körülményeit, és arra keressük a választ: mennyire lehet rendszerszintű folyamatokra visszavezetni azokat a tüneteket, melyek Zsigri Szabolcs döntését előidézték. Ebben segítségünkre volt az érintett orvoson kívül dr. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, valamint Csiki Gergely, a Portfolio elemzője, lapigazgatója, aki a Kórházszövetség konferenciájáról tudósította nemrég portálunkat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja az elmúlt napokban Varsóban tárgyalt az ukrán hatóságokkal, a kedvező eredmény pedig azt jelenti, hogy megnyílhat az út egy ukrán hitelcsomag felé – írja a szervezet közleménye.
Annak ellenére, hogy a gáz az utóbbi időben olcsóbbá vált, elengedhetetlen az Európai Unió villamosenergia-piacának reformja, a volatilitás szabályozása, annak biztosítása, hogy a villamosenergia ára megfeleljen az előállítási költségnek - jelentette ki Elisabeth Borne francia kormányfő Brüsszelben, az Európai Bizottság vezetőivel tervezett megbeszélését megelőzően csütörtökön.
A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.
