A 2017-es 98 ezerről tavaly 77 ezerre csökkent az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken közzétett hivatalos adataiból. Ha a Magyarországon születetteket vesszük alapul, akkor kisebb mértékű, de szintén érezhető a visszaesés.
A valóságnál sokkal rosszabb képünk van a világról - ráadásul meg vagyunk róla győződve, hogy régen minden jobb volt. Ola Rosling, a statisztika rocksztárja Tények című könyvében önt tiszta vizet a pohárba. Könyvének most megjelent, magyar nyelvű kiadását a Corvinus Egyetemen mutatta be - erről írt összefoglalót az egyetem újságja, a Kioszk.
Újabb rekordot döntött márciusban a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya, már meghaladta a 630 milliárd forintot - derül ki az MNB legfrissebb statisztikáiból. A brókercégeknél tartott vagyon szintén új csúcsra ment, főként a devizás értékpapírok megugrásának köszönhetően.
Egy friss tanulmány szerint évek óta felfelé csalnak a kínai hatóságok a GDP-adatokkal, így jelenleg a hivatalosan közöltnél lényegesen kisebb lehet az ázsiai ország nemzeti összterméke. A különbség akár évi 2 százalékpont is lehet, így akár ötödével is kisebb lehet jelenleg a kínai gazdaság mérete, mint gondoltuk.
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
A statisztikák szerint már nem divat a fizikai bankkártyákat ellopni, vagy bankkártyát másolni: a csalók a neten támadnak.
Érdekes jelenségre figyeltek fel az inflációt figyelő közgazdászok a napokban. A KSH azt közölte, hogy az éves átlagos infláció 2,8%-os volt 2018-ban, ám az általa közölt információkból nem ez a szám jön ki. Megkérdeztük a hivatalt, a válaszból kiderült, mi a magyarázat.
Az elmúlt hónapokban több írás jelent meg a Portfolio-n a magyar bérnövekedés mértékével kapcsolatban. A bérnövekedés makrogazdasági szempontból az egyik legfontosabb mutató, hiszen ez határozza meg a GDP 50%-át kitevő háztartások fogyasztási kiadásait, erősen hat a hitelkeresletre, valamint költség oldalról nézve az egyik fontos inflációs mozgatórugó is egyben. Eppich Győző, az OTP elemzési központjának szakértője jelen írásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy a különféle, egymásnak ellentmondó statisztikai adatok közül melyik mutat(hat)ja jobban a valós bérnövekedései folyamatokat.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete (BEA) bejelentette, hogy pénz hiányában ideiglenesen felfüggeszti munkáját, így nem ismerteti a befektetők körében a legfontosabbnak tartott makrogazdasági adatokat sem.
A 2010 és 2017 közötti időszakban a reálbér kétféle módon értelmezett mutatójának változása hatalmas különbséget mutat. A dolgozók szempontjából fontos nettó reálkeresetek 30%-kal emelkedtek, miközben a munkáltatók bérköltségét jelző - más statisztikai forrás alapján mért - termelői reálbérek stagnáltak. A kétféle mutató közötti feszültség feloldásának mikéntje jelentősen befolyásolja a hazai gazdasági folyamatairól kialakított kép egészét. Ha a termelői reálbérköltségek nem nőttek, az a termelékenységre vonatkozó adatokkal összhangban van ugyan, ám nem hihetjük el, hogy a dolgozók nettó reálbére 30%-kal nőtt. Ha viszont a dolgozói reálbérek 30%-kal emelkedtek, nem hihetjük el, hogy a termelékenység alig változott. Az ellentmondás statisztikai összetevőinek elemzése arra vezet, hogy a kétféle módon értelmezett reálbérváltozás közötti 30 százalékpontnyi résnek mindössze egyharmadát magyarázzák meg a fogalmi, illetve módszertani különbségek. Az eltérés magyarázatának keresése mégsem hiábavaló: azt a sejtést támasztja alá, hogy az időszak egészét tekintve, nemzetgazdasági szinten a fogyasztói reálbérek emelkedését túl-, a termelői reálbérekét pedig enyhén alulbecsülhetik a hivatalos adatok, illetve az azokra támaszkodó számítások. A hazai bér-paradoxon feloldása a statisztikusokra, a folyamatok konzisztens adatokon alapuló értelmezése viszont a közgazdászokra vár.
A héten megjelentek a második negyedéves magyar gazdasági növekedésre vonatkozó adatok, amelyekről a figyelmes olvasók kétféle értelmezést olvashattak. 1. A magyar gazdaság a várt lassulás helyett meglepetésre gyorsult. 2. A magyar gazdaság már régebb óta lassul, és ez most is folytatódott. Vajon melyik a helytálló leírása a teljesítménynek?
Tovább emelkedett a hazai háztartásoknál lévő részvényállomány júniusban, de az áprilisi rekordszinttől még mindig kissé elmarad. Az állománynövekedés annak köszönhető, hogy több részvényt vásárolnak a háztartások, nem az árfolyamok emelkedésének. A részvényalapok szintén nagy népszerűségnek örvendenek, a részvényalapok állománya új csúcsra emelkedett júniusban.
Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is.
A tavalyi év végén 98 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban - derül ki a héten megjelent hivatalos statisztikából. Ezzel szemben mások (például a Portfolio is) 250 ezer körülire becsülik a szigetországban élők számát. Az országban született magyar gyermekek száma is arra utal, hogy valami nincs rendben a statisztikával. Persze érdemes óvatosan kezelni az adatokat, hiszen a brit statisztikai hivatal is elismeri, hogy csak óvatos becslésekről beszélhetünk.
Kínában gyorsult az ipari termelés, miközben lassult a kiskereskedelmi forgalom és az állóeszköz beruházások növekedési üteme áprilisban, de mindhárom adat elmaradt az elemzői várakozások konszenzusától. Az első negyedéves GDP-adat stabilan 6,8%-os éves növekedést mutatott, ami mindezek ellenére kissé a várt feletti lett és magasabb az idei évre átlagosan várt 6,5%-nál. A jelek szerint a részvénybefektetők nem a GDP-adatra, hanem az áprilisi makroadatokra koncentráltak, mivel ma a kínai piacon mérsékelt süllyedést mutatnak a vezető indexek a tegnap esti kedvező amerikai zárás után is.
Több mint másfél éve nem látott ütemben vásároltak állampapírt a hitelintézetek októberben, így a hónap végére majdnem 8400 milliárd forintos új csúcsra emelkedett az állományuk - derül ki az MNB hétfőn megjelent adataiból.
Viszonylag csendes lesz szeptember utolsó hete a makrogazdasági adatok szempontjából, ez kompenzál bennünket az utóbbi hetek adatdömpingje után. A legnagyobb figyelemmel kísért jegybankok is letudták egy időre döntéseiket, így most csak a menetrendszerűen érkező nyilatkozatok ingathatják meg az árfolyamokat.
Már az év első felében csökkent a GDP-arányos adósságrátánk úgy is, hogy az állam a tervezettnél időarányosan sokkal több állampapírt bocsátott ki. Vagyis innen már csak elveszíteni lehet az újabb csatát az adósság ellen még úgy is, hogy az adósság összege várhatóan továbbra is emelkedik majd, így elsősorban a gazdasági növekedésnek köszönhető a kedvező adat.
A hitelkereslet bővülésére, a vállalati kamatok további csökkenésére és a lakossági hitelfeltételek stagnálására számítanak a bankok a következő fél évben az MNB friss felmérése alapján. Ha nem lenne a nyáron induló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepció, a bankok tehát maguktól nem lazítanának. Ami pedig a ma közzétett hitelezési adatokat illeti, a lakosság esetében némi megtorpanás, a vállalati hitelezésben viszont rég látott bővülés látható.
Nyolc év után először ismét 20% fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek szerepe a hazai otthonteremtés finanszírozásában - mutatják friss becsléseink. 2008 óta nem látott összegben vettünk fel lakáshiteleket, de ameddig a statisztikák visszanyúlnak, még soha nem volt ilyen magas, 74% a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya. 85 ezer db lakáscélú hitelt folyósítottak tavaly, ennek mindössze 4%-a ment hitelkiváltásra, vagyis valóban drámaian alacsony a hitelfelvevők mobilitása. Az MNB heteken belül véglegessé váló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója talán változtat valamit ezen a helyzeten. A jelenlegi legjobb lakáshiteleket addig is itt érdemes kikalkulálni.
A legutóbbi inflációs adat nehéz helyzetbe hozta a jegybankot.
A magyar boltok a kisebb kiszerelést forgalmazzák majd.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Több mint 20 százalékot emelkedett két nap alatt.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
