szuperállampapír

Nagy hajrával zárták az évet a befektetési alapok

Nagy hajrával zárták az évet a befektetési alapok

Elképesztő hajrát nyomtak decemberben a befektetési alapok, összesen több mint 150 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a szektorba. Ennyi pénzt egy hónap alatt utoljára 2014 januárjában láttak az alapok, ezzel pedig a kezelt vagyon is megközelítette a 6500 milliárd forintot. Tavaly több szabályozói változás is érintette a piacot, ami miatt jelentős vagyoni átrendeződések voltak, de összességében kijelenthető: nem sokan voltak, akik tavaly buktak volna befektetési alappal. Beszédes adat, hogy a teljes szektor vagyiarányosan közel 7%-os hozamot ért el 2019-ben.

Kijöttek a hivatalos számok: ennyit fizetnek az inflációkövető állampapírok

Kijöttek a hivatalos számok: ennyit fizetnek az inflációkövető állampapírok

Kijött a KSH hivatalos inflációs adata, e szerint tavaly átlagosan 3,4% volt a magyar infláció. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,4, illetve 4,8%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,4%-ot fizethet.

A szuperállampapír-trükk másik arca: babaváró hitel nélkül is működik

A szuperállampapír-trükk másik arca: babaváró hitel nélkül is működik

Több alkalommal írtunk már arról, hogy kétszámjegyű hozammal kecsegtet a babaváró hitel felvétele és MÁP+ kötvénybe való befektetése még azok számára is, akik nem vállalnak gyermeket. De mi van, ha kihagyjuk a számításból a babaváró hitelt? – tette fel a kérdést több olvasónk is. Sokan ugyanis nem akarnak vagy nem tudnak élni ezzel a tőkeáttételes lehetőséggel. Kiszámítottuk, mennyit kereshetnek 5 év alatt a babaváró hitel törlesztőrészletének megfelelő, 45-46 ezer forintos havi összeg befektetésével. Ők is magasabb évesített hozamot érhetnek el, mint amit mostanság a lakástakarékok vagy például az életbiztosítások jelentős része kínál.

Menekül a pénz: megölte a szuperállampapír az ingatlanmániát?

Menekül a pénz: megölte a szuperállampapír az ingatlanmániát?

Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.

Működik a szuperállampapír-trükk: 13% feletti hozam ütheti a markod

Működik a szuperállampapír-trükk: 13% feletti hozam ütheti a markod

Csak minimális mértékben romlott a hozamkörnyezet az elmúlt hetekben, így változatlanul 13% feletti hozamot ígér a babaváró hitel MÁP+ lakossági kötvénybe történő befektetése. Az ÁKK pénteken közzétett 1,06%-os aukciós hozamadata alapján a februári hitelfelvevők is 1 millió forint körüli hozamot realizálhatnak 5 év alatt a babaváró hitel szuperállampapírba fektetésével még akkor is, ha nem vállalnak gyermeket. Bemutatjuk, hogyan.

Elstartolt Magyarország szuperállampapírja, és mindent letarolt, ami az útjába került (TOP10 sztori - 1.)

Elstartolt Magyarország szuperállampapírja, és mindent letarolt, ami az útjába került (TOP10 sztori - 1.)

Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.

Teljesen megszűnt egy lakossági állampapír

Teljesen megszűnt egy lakossági állampapír

9000 milliárd forint fölé nőtt a lakossági állampapírok kezelt vagyona – derül ki a friss államháztartási statisztikákból. Miközben novemberben több mint 200 milliárd forinttal nőtt az állomány, hivatalosan is búcsút mondhatunk a Féléves Magyar Állampapírnak, amelynek múlt hónapban a vagyona nullára esett le, ezzel pedig véglegesen megszűnt a konstrukció.

Megvan, mekkora kamatot fizethetnek az inflációkövető állampapírok!

Megvan, mekkora kamatot fizethetnek az inflációkövető állampapírok!

Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.

Megszólalt Nagy Márton az MNB kamatdöntése után

Megszólalt Nagy Márton az MNB kamatdöntése után

Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.

Észhez tértek a magyar befektetők: a szuperállampapíron túl is van élet

Észhez tértek a magyar befektetők: a szuperállampapíron túl is van élet

Fél év után novemberben könyveltek először tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, a hosszú ideje tartó negatív széria után az abszolút hozamú alapokat és az ingatlanalapokat is újra megtalálták a befektetők. A pálforduláshoz valószínűleg köze van annak is, hogy az abszolút hozamú alapok hozama november végéig meghaladta a 8%-ot, és az ingatlanalapok is 4% felett járnak. A legjobban azonban továbbra is a részvényalapok kategóriája teljesít, amely már közel 17%-ot hozott a befektetőknek. Nehéz lesz megismételni az idei évet hozamok szempontjából.

Surányi György viszontválasza az MNB-nek: Téves stratégia téves kezelése

Surányi György viszontválasza az MNB-nek: Téves stratégia téves kezelése

A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.

Szuper nagy tévedés lenne visszavonulót fújni a MÁP Plusz stratégiában

Szuper nagy tévedés lenne visszavonulót fújni a MÁP Plusz stratégiában

A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak.  Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.

Mi folyik itt? Több százezer embert tiltottak el a szuperállampapírtól

Mi folyik itt? Több százezer embert tiltottak el a szuperállampapírtól

180 773 – a KSH friss számai szerint ennyi külföldi állampolgár élt Magyarországon január 1-jén, és nagyjából őket fedi le az a korlátozás, amit a Magyar Államkincstár alkalmaz a szuperállampapír értékesítésénél. A kincstárnál ugyanis nem vehet a papírból az, akinek nincs magyar személyije, holott a MÁP+ hirdetményében nincs ilyen korlátozás. A bankoktól, brókercégektől ők is vehetnek szuperállampapírt, de így elesnek a kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.

Gyorsan eljött: kamatot fizetett a szuperállampapír!

Gyorsan eljött: kamatot fizetett a szuperállampapír!

Aki az első héten vásárolt a szuperállampapírból, most kapott először kamatot, lejárt ugyanis az első fél év azóta, hogy június 3-án elindult a MÁP+. De ez az időpont nem is a kamatfizetés, sokkal inkább a papír visszaváltása miatt érdekesebb.

Surányi György a szuperállampapírról: szuper téves rombolás

Surányi György a szuperállampapírról: szuper téves rombolás

A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.

Nélkülük vérengzés lett volna - Elképesztőt mentek idén a portfóliómenedzserek

Nélkülük vérengzés lett volna - Elképesztőt mentek idén a portfóliómenedzserek

Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.

MNB: Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?

MNB: Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?

A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.