Elstartolt a Portfolio Investment, Wealth and Savings konferenciája, ahol a befektetési és megtakarítási piaci szakemberek mondják el véleményüket arról, mi várható idén a tőkepiacokon, mibe érdemes fektetni, és szó lesz arról is, hogy alakul a magyar megtakarítási piaci szereplők jövője, illetve milyen újdonságokra lehet számítani a privátbanki szektorban.
Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Nehéz helyzetben az öngondoskodás Magyarországon, az életbiztosítások pedig még ezen a piacon belül is alulteljesítők. A szuperállampapír fontos, de korántsem egyedüli oka ennek. Két előadást követően a kiútról beszélgettek mai Biztosítás 2020 konferenciánk délutáni öngondoskodási panelbeszélgetésének résztvevői.
Kétszámjegyű hozamot érhet el, aki szuperállampapírba fekteti a babaváró hitelt még akkor is, ha egyáltalán nem tervez gyermeket vállalni a következő 5 évben – írtuk többször az elmúlt hónapokban. Ez továbbra is igaz, ám az ÁKK friss adata és saját számításaink szerint nem érdemes áprilisra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
A MÁP+ vonzó befektetés, és hatalmas elszívó hatást gyakorol a biztosítási piacra, egy ilyen magas hozamszintet a kapcsolódó kockázatok vállalása nélkül elérni komoly kihívás – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Alexander Protsenko, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója. Készül a biztosító saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítása bevezetésére, de nem értenek egyet az MNB-vel abban, hogy ne lenne kellően kompetitív a piac. Az egészség- és gépjárműbiztosításokról, valamint a digitális újdonságokról is kérdeztük emellett a biztosítóvezért, aki jövő csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciánkon is beszélni fog.
Többek között a nyugdíjkötvényről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban. Van pár újdonság: a végső simításokat végzik a konstrukción, minél fiatalabb korban lesz érdemes elindítani, versenyképes lehet a MÁP+-szal és nem gondolkoznak adókedvezményben hozzá, így Varga szerint nem fogja kiszorítani a nyugdíjpénztárakat.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Soha nem volt még annyi megtakarítása a magyar lakosságnak, mint 2019 végén: átlépte a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 60 ezer milliárd forintot. Ahogy sejtettük, tarolt tavaly a szuperállampapír: 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Ha az állampapír-forgalmazástól eltekintünk, a friss MNB-adatokból kitűnik a pénzügyi szektor egyre vérszegényebb teljesítménye a megtakarítások gyűjtésében. A piac szereplői március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánk öngondoskodási kerekasztal-beszélgetésén fogják értékelni a helyzetet.
Már több mint 3200 milliárd forint áramlott a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Pluszba, pedig egyáltalán nem ez a legmagasabb hozamú állampapír a piacon. Míg a MÁP+-szal 4,95%-os éves átlagos hozamot érhetünk el, a Babakötvényre egészen elképesztő, 6,4%-os kamatot kapunk idén, ráadásul 6000 forintos éves korlátig, befizetésarányos 10%-os állami támogatás is jár rá a 42 500 forint életkezdési támogatás mellett. Amelyik családban van kamasz gyerek, ott szinte biztosan jobb választás a Babakötvény a szuperállampapírnál, különösen, ha a tegnapi adatok alapján makacsul megugró inflációra gondolunk.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
Negyvenöt százalékkal nőtt a Babakötvény állománya 2019-ben - közölte a Magyar Államkincstár pénzforgalmi elnökhelyettese csütörtökön Érden, az érdi és a budakeszi kincstári állampapír értékesítési pont megnyitóján. Az ÁKK adatai szerint tavaly év végén 79,7 milliárd forint volt Babakötvényben.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
A világ legforróbb ingatlanpiacaként hivatkozik Magyarországra a Bloomberg, amit most a szuperállampapír kezdhet el lehűteni. A cikk a MÁP+ 5 százalék közeli hozamára hívja fel a figyelmet, ami jelentősen lenyomhatja a lakásáremelkedést.
Az ÁKK friss adatai alapján nem érdemes megvárniuk a márciust azoknak, akik nem (feltétlenül) vállalnak gyermeket a következő 5 évben, de befektetési célra felvennék a babaváró hitelt. Míg egy februárban felvett hitel MÁP+ kötvénybe történő befektetésével még 1 millió forint feletti hozamot lehet elérni 5 év alatt, a márciusi hiteleknél ez már 1 millió alatt lesz.
Összességében egyre olcsóbbak a magyar befektetési alapok: 1,46%-ra csökkent az alapok átlagos költségterhelése, de találunk már olyan alapot is a piacon, amely szinte ingyen vihető. Az MNB friss statisztikái szerint azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyarok inkább a drágább alapokat választják. Az ok pedig egyszerű: ezek ígérik a magasabb hozamokat. A befektetők között azok fizetnek a legtöbbet a friss, 2018-as adatok szerint, akik ingatlan vagy például abszolút hozamú alapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Piaci forrásaink szerint továbbra is tartja magát a pletyka, hogy megszüntetné a kormány a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adókedvezményét, jelentős előnybe hozva az idei első félévben megjelenő új állami megtakarítási formát, a nyugdíjkötvényt. Az életbiztosítások értékesítői már amúgy is szenvednek egy másik állami kötvény, az évi 5%-os kockázatmentes hozamot ígérő szuperállampapír miatt, ezért a téma a Portfolio március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciáján is kiemelt figyelmet kap. A közhiedelemmel ellentétben a MÁP+ havi rendszerességű megtakarításra, így nyugdíjcélú befektetésre is kiválóan alkalmas, valós piaci versenytárs a biztosítók és a nyugdíjpénztárak számára. Bemutatjuk, miért és hogyan.
Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése szerint viszont egyre nehezebb bekerülni a milliomosklubba: sok szolgáltató limitet emelt, így a „tagsághoz” havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le az Erste, ügyfelekből viszont a CIB gyűjtött a legtöbbet egy év alatt.
Egy év alatt 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya tavaly, év végén már több mint 9200 milliárd forintnyi megtakarítás volt bennük. Ennek harmadát a szuperállampapír adja – derül ki az ÁKK friss közleményéből.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon adócsökkentés, államadósság-mérséklés, nullás hiányú költségvetés, családvédelmi intézkedések és demográfiai fordulat szükséges szinte egyszerre úgy, hogy közben a jövőjét sem éli fel az ország. Varga Mihály a Mandinernek adott interjúban megerősítette, hogy a szigorúbb költségvetés híve, egyelőre az országnak nem érdeke az euró bevezetése, és arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja a jegybankelnök megállapításait a lakáspiaci helyzetről.
A baj a tartós pénzromlás és a magas kamatok kettőse lehet.
Az iraki területen lévő bázison történt csapást nem vállalta magára senki.
Szijjártó Péter telefonon beszélt Andrij Ermakkal.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
