A 2021-es 13,7%-ról 2022-re 15,2%-ra emelkedett tovább Magyarországon a megújuló energia részaránya, amelyen belül továbbra is abszolút domináns a szilárd biomassza súlya, az pedig főként a lakossági tűzifa felhasználással függ össze, de a napenergia súlya lendületesen növekszik – ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtöki összesítő jelentéséből. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni itt.
Brutálisan erős év volt 2023 a naperőmű-építések szempontjából, amikor is világszerte 87%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek világszerte, mint 2022-ben. A SolarPower Europe iparági szervezet szerint a folytatásban ugyan várhatóan jelentősen lassul a tempó, de így is olyan erőteljes növekedés jöhet a következő években, amire az elemzők eddig megközelítőleg sem számítottak.
Ne lehessen szélerőműveket telepíteni erdőkben, vízfelületeken és azok 250 méteres védőzónájában, akkor sem, ha nem részei az ökológiai, vagy egyéb védelmi területnek - javasolja egyebek mellett az Energiaklub összefoglaló tanulmányában, amelyben kutatások alapján a 2030-as szélenergia célszám legalább négyszeresére emelését is szorgalmazzák a kiegyenlítettebb energiamix kialakítása érdekében.
A garantált értékesítési áron keresztül működési támogatást nyújtó modellről egyösszegű beruházástámogatási modellre tér át a német megújuló energiatermelési támogatási politika, amely a költségvetés számára kevesebb kiadással, a beruházók számára viszont jelentősen több piaci-értékesítési kockázattal jár - gyakorlatilag ez az az óriási változás, amelyről furfangos megoldások mellett megállapodtak múlt péntekre a német kormánypártok a 2025-ös költségvetés keretei kapcsán. Mindez magyar szempontból is fontos, hiszen a német megújuló energiatermelési kapacitások mérete a magyar nagykereskedelmi villamosenergia árakat is jócskán befolyásolja, másrészt idehaza is született már a közelmúltban javaslat a megújuló energiatámogatási rendszer megváltoztatására. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet regisztrálni.
Kína egyik legnagyobb energiacégének leányvállalata, a China Three Gorges Renewables Group bejelentette, hogy 80 milliárd jüant, azaz mintegy 11 milliárd dollárt fektet be nap- és szélerőműparkjainak bővítésébe. A projekt célja, hogy jelentős tiszta energia bázist hozzanak létre Kína belső területein - írta a Bloomberg.
Az európai megújulóenergia-piac egyik legnagyobb szereplője, a norvég állami tulajdonban lévő Statkraft visszavágta növekedési terveit az alacsonyabb villamosenergia-árak és az emelkedő költségek miatt. Birgitte Vartdal vezérigazgató, aki áprilisban vette át a társaság irányítását, bejelentette, hogy a vállalat stratégiáját a kihívásokkal teli piaci környezethez való alkalmazkodás jegyében fogják finomítani - tudósított a Financial Times.
Nagyot esett a kőszén- és földgáz felhasználása tavaly az Európai Unióban, és ez az áramtermelésen belüli részarányban oda vezetett, hogy átvették a vezetést a megújuló energiahordozók a fosszilis alapúaktól, ami egy új korszak kezdetét jelenti – derült ki az Eurostat ma közzétett előzetes adataiból. Az áramtermelési mix átalakulásáról és a fosszilis alapú energiahordozók szerepéről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Néhány nappal azután, hogy helyi lapértesülés alapján kiderült: egy 450 millió euró körüli szélerőműfarm építésére, illetve egy gázinterkonnektor megépítésére összesen akár 1 milliárd eurós hitelt is nyújthat egy magyar állami tulajdonú bank Észak-Macedóniának, kedden az új észak-macedón miniszterelnök bejelentett egy óriási, 400-450 millió eurós költségvetésű szélerőműfarmot. Ezt egy luxemburgi székhelyű megújuló energiás befektetésekkel foglalkozó cég, az Alcazar Energy Partners valósítja meg, amely saját bejelentése szerint a 400 MW-os erőművel az ország, sőt az egész Nyugat-Balkán, messze legnagyobb szélenergiás projektjét valósítja meg, és ötszöröződni fog az ország szélerőmű kapacitása.
Egyre erősödik az igény a vállalatok részéről, hogy a zöldenergia-szükségletüket minél hitelesebb forrásból szerezzék be, sőt a saját eszközeikkel támogassák is a megújuló energia beruházásokat. Az utóbbi években rendkívül volatilissé váló energiapiacon mind termelői, mind vásárlói oldalon nagy biztonságot jelenthet a kiszámítható, hosszú távon stabil árazás, de ehhez az erre specializálódott energiakereskedőre és némi kompromisszumkészségre is szükség van. A nagyvállalati fogyasztók és a zöldenergia-termelők számára egyaránt megoldást jelenthet egy akár 10 évre fixált baseload (zsinór) árazású direkt (zöld)energiaellátási szerződés, amit a magyar piacon szinte egyedüliként csak az Axpo energiakereskedő vállalat tud biztosítani. A Portfolio Hornyák Pétert, a Axpo Energy Romania magyarországi irodájának vezetőjét kérdezte a cPPA szerződéses konstrukció részleteiről, az energiakereskedők szerepének változásáról, és a Jabil magyarországi üzemeinek zöldenergia-ellátásáról.
A japán 10 éves államkötvények hozama 12 év óta a legmagasabb szintre emelkedett, válaszul a Bank of Japan lehetséges szigorítására, amit egy magas rangú tisztviselő inflációs kilátásokkal kapcsolatos optimista megjegyzései váltottak ki, miközben a piac figyeli a központi bank következő lépéseit.
Elfogadták hétfőn az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai és kínai versenytársakkal szemben. Az uniós tagállamok hétfőn az energetikai szektor metánkibocsátása területén is egy fontos rendeletet alkottak.
Áprilisban ismét, második hónapja csökkent a magyar villamosenergia-rendszer bruttó havi felhasználása éves összevetésben a MAVIR adatai alapján, igaz a háztartási méretű kiserőművekkel együtt nézett adatot csak később ismerjük meg.
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság mindenki pénztárcáját érinti. A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal néztünk szembe. Most látni erősebb stabilizálódást, de a nemzetközi trendek azt mutatják, jövő évtől állhatnak vissza az árak - mondta Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója a Portfolio AgroFuture 2024 Konferencián, Kecskeméten. A szakember az előadása során kiemelte, hogy miért lenne érdemes többet és jobban foglalkozni a mezőgazdaság energiaellátásával.
A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.
Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese már előre vetítette egy Portfolio-interjúban, hogy rekord mértékű nyereséget érhetett el 2023-ban az MVM, most a hivatalosan közzétett éves jelentésből ez hivatalossá vált. Az európai és régiós energiapiacok fokozatosan stabilizálódtak a 2022-es sokkok után, így a második félévben is alapvetően egy nyugodtabb piaci környezetben tudott működni a társaság - és bár a csökkenő gázárak miatt visszaesett a társaság bevétele éves alapon, de a költségek sokkal nagyobb mértékben szorultak vissza.
Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.
A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával,Holoda Attilával,Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken.
Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre. „A szél és a napenergia már most is jelentősen olcsóbb, mint a szén és az olaj” – egyszerűen így igazolja Joe Biden amerikai elnök a zöld támogatásokra fordított több száz milliárd dollárt. Valójában az az érvelés, hogy a szél- és napenergia a legolcsóbb, a zöld lobbisták, aktivisták és politikusok által világszerte használt kifejezés. Sajnos, ahogy az 1,8 ezer milliárd dolláros árcédula is mutatja, ez az állítás erősen megtévesztő.
