Az elmúlt években általánossá vált a nézet Washingtonban, hogy Kína felemelkedése veszélyezteti az unipoláris világrendet. Néhány kutató azonban megkérdőjelezi az eddigi dogmákat, szerintük Kína teljesen más logikát követ a geopolitikai ambícióinál – számolt be a Nikkei Asia.
Tajvan bejelentette, hogy egy több mint 20 millió dolláros bővítést hajtanak végre a sziget egyik fő légi támaszpontjának számító Hualien reptéren. A fejlesztés további hat reptéren is végrehajtják a jövőben – számolt be a South China Morning Post.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus elnöke szerint szavazni fognak a jövő héten a katonai segélycsomagokról, de máshogy, mint ahogy azt a Fehér Házban elképzelik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Indiában nyolc hónapig tartó rendőrségi fogva tartás után tisztázták és szabadon engedték azt a versenygalambot, amelyről kezdetben azt feltételezték, hogy a kínai hírszerzés kémgalambja – közölte a Press Trust of India hírügynökség.
Tengeralattjárókkal bővülnek a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri védelmi képességei, a modernizáció harmadik szakaszát ifj. Ferdinand Marcos, az ország kormányfője jóváhagyta – közölte csütörtökön a kormány egyik magas rangú tisztviselője.
Szombaton Bankokban találkozott egymással Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki közvetlenül Joe Biden elnöknek jelent, és Wang Yi külügyminiszter. A találkozóról a Fehér Ház már kiadott egy közleményt, de ezzel párhuzamosan Peking is megjelentetett egy ilyet.
Kína csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért az szerinte visszaél a nemzetközi joggal és „bajt okoz és provokál”, miután az amerikai haditengerészet a tajvani választások óta tegnap először hajózott át hadihajóval a Tajvani-szoroson.
A Salamon-szigetek egy apró szigetcsoport a Csendes-óceán keleti peremén, Ausztráliától északra és Pápua Új-Guineától keletre. A Dunántúlnál is kisebb szárazföld korábban nem kapott túl nagy figyelmet a globális politikai színtéren, azonban a helyzet Kína megerősödésével megváltozott – írta meg a Nikkei Asia.
Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.
Ausztrália és Kína között az elmúlt években nem volt felhőtlen a kapcsolat, ezen változtatna a keleti nagyhatalom canberrai nagykövete – jelentette az Asia Nikkei.
A kínai külügyminisztérium kedden bekérette a Fülöp-szigetek pekingi nagykövetét, és figyelmeztette az országot, hogy „ne játsszon a tűzzel”, miután ifjabb Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnök gratulált Laj Csing-tö szombaton megválasztott tajvani elnök választási győzelméhez.
A hétvégén tartottak Tajvanban választásokat, amelynek a tétje jóval túlmutatott a sziget jövőjén: a globális nagyhatalmi versenyfutás egyik újabb fejezetét jelentette Kína és az Egyesült Államok között. Az eredmények Washington számára alakultak kedvezően, győzött a nyolc éve irányító kormánypárt, ezzel folytatódik az Amerika-barát politikai erő vezetése. A körülmények azonban nagyban eltérnek az eddigiektől, sokkal feszültebb a helyzet a Távol-Keleten, mint korábban. Kérdés azonban, hogy az eredmények mennyiben rúgják fel az eddigi erőviszonyokat a térségben. Az elemzésünkben ennek járunk utána.
Nem tartja megfelelőnek Tajvan védelmi stratégiáját Lee Hszi-ming a sziget korábbi vezérkari főnöke. Szerinte a jelenlegi katonai vezetés az ukrajnai háború tanulságait sem tudta megfelelően levonni, ami komoly következményekkel járhat – számolt be a Politico.
Nauru megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal és a Kínai Népköztársasággal kezdeményez kapcsolatfelvételt – jelentette be hétfőn a csendes-óceáni szigetország elnöke, David Adeang Facebookon közzétett videóüzenetében. A hírt Tajpej megerősítette.
A tajvani választás soha nem változtat azon a tényen, hogy a sziget az egységes Kína része - jelentette ki a kínai külügyminiszter vasárnap, miután a tajvani választók előző nap Laj Csing-tö eddigi alelnököt választották meg elnöknek.
A kínai külügyminisztérium vasárnap bírálta a tajvani elnökválasztás győztesének gratuláló országokat, köztük az Egyesült Államokat, melyet felszólított: tartsa magát az "egy Kína" elvéhez. Erre keményen visszaszólt a tajvani külügyminisztérium, és felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben a szigeten szombaton rendezett elnökválasztás eredményét, ami a függetlenségpárti elnök győzelmét hozta. Közben vasárnap magasrangú amerikai delegáció is érkezett Tajvan fővárosába.
Órákkal azután, hogy a szombati tajvani választási eredményeket bejelentették, már arról érkezett hír vasárnap reggel, hogy magasrangú amerikai politikusokból álló delegáció érkezik a szigetre. Ez azzal párhuzamosan történik, hogy Joe Biden amerikai elnök a függetlenségpárti tajvani elnök győzelme után nyomatékosította: nem támogatják a sziget függetlenségét Kínától.
A tajvani függetlenség támogatójának számító Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltjének győzelme után Kína ismételten közölte, hogy nem fogja eltűrni a "szakadár tevékenységeket" Tajvanon. A szombati elnökválasztáson a kormánypárt jelöltje, Laj Csing-Tö leköszönő alelnök győzött a szavazatok 40,1 százalékával, 71,9 százalékos részvételi arány mellett.
Oroszország továbbra is Kína elválaszthatatlan részeként ismeri el Tajvant - mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a tajvani választási eredmények nyilvánosságra kerülését követően.
Tajvan megválasztott elnöke, Lai Csing-te méltóságteljes és egyenrangú tárgyalásokat szeretne Kínával annak érdekében, hogy javuljanak a kapcsolatok. Lai hangsúlyozta, hogy olyan párbeszédet kíván folytatni, amely a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen alapul - írja a Reuters.