Új BNPL-sztár születőben: a Tencent és a Klarna is beszáll
A Billie nevű üzleti-fókuszú német BNPL-cég 100 millió dollár befektetéshez jutott hozzá, olyan vállalatoktól, mint a kínai Tencent, a Dawn Capital és a BNPL-szupersztár Klarna.
A Billie nevű üzleti-fókuszú német BNPL-cég 100 millió dollár befektetéshez jutott hozzá, olyan vállalatoktól, mint a kínai Tencent, a Dawn Capital és a BNPL-szupersztár Klarna.
A Tencent kikerült a világ 10 legnagyobb piaci értékű vállalata közül, így egyetlen kínai vállalat sem fér már fel a listára.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet és a kommunista párt a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások, törvénymódosítások, tervek és szankciók láttak napvilágot. A befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a nagyobb cégek részvényeit, az e-kereskedelmi óriásoktól kezdve az oktatássegítő szolgáltatásokat kínáló vállalatokon át egészen a gaming szektorban tevékenykedő cégekig. Mostanában azonban többen is a zuhanás végeként azonosíthatták a jelenlegi környezetet és lenyúltak a hulló késért, kisebb felpattanást eredményezve az említett vállalatoknál. Ennek apropóján mostani elemzésünkben a gaming szektor globális kilátásait és a vonatkozó trendeket nézzük meg közelebbről, illetve megnézzük, hogy pontosan hogyan is teljesítettek a legnagyobb szereplők a mögöttünk álló bő fél évben. Ezt követően utánajárunk, hogy milyen relatíve biztonságosabb befektetési mód létezik, amin keresztül profitálhat az egyszeri befektető a gaming szektor nyújtotta lehetőségekből.
A Google China korábbi elnöke arra figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak óvatosnak kell lennie, nehogy túlértékelje vagy félreértelmezze a Peking által nemrégiben bevezetett szabályozásokat, amelyek az Alibaba, a Tencent és a Didi cégeket sújtják.
Egyenlőtlen és vérre menő ökölvívó küzdelem zajlik az utóbbi hónapokban a kínai hatóságok és technológiai vállalatok között. A szabályozás ebben az időszakban a Közös Jólét elnevezésű program keretében magasabb fokozatba kapcsolt és számos oldalról ütni kezdte a szektor részvényeit. A szakpolitikának alig álcázott uralkodás néhol egészen mély, operatív szintű működésbe is beleszólt, néhol általánosabb, de alapvető szintű változásokat sürgetett. A szektor tagjai részéről a reakcióra a legjobb szó a meghunyászkodás volt, ami hűen mutatja az erőviszonyokat. Bár a tech cégek kezében egyre komolyabb tőke és adatvagyon halmozódik fel, az állampárt minden további nélkül képes őket visszaszorítani, hogy a nép és saját hatalmát megőrizze és a társadalmi, gazdasági folyamatokat kontroll alatt tartsa. A részvénypiac viszont érthető módon nem szereti ezeket a lépéseket, és ez főleg a nyugati tőzsdéken jegyzett vállalatok árfolyamán látszik meg. Ezeket a piacokat elsősorban nem is az azonnali profit hatás érdekli - ami olykor nemcsak közvetett hanem marginális is - hanem a tisztességes piaci verseny és a hatékonyság rombolása. Az árfolyamokon az látszik, hogy a bizalom megingása, sőt: zuhanása tartósnak tűnik, amit nem lesz könnyű visszaépíteni.
Kína hétfőn olyan, új irányelveket jelentett be, amelyek alapján a kínai techológiai vállalatoknak fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy az általuk működtetett platformokon akadályozzák a hozzáférést riválisaik linkjeihez.
A kínai szabályozók arra köteleznék az Alibaba alá tartozó Ant Groupot, hogy hitelezési üzletága számára a népszerű Alipay alkalmazástól elkülönített applikációt hozzon létre, és a felhasználói adatokat továbbítsa egy új hitelminősítői vállalkozás részére, amelyben állami vállalatoknak is jelentős részesedése lesz. Ez egy újabb jele annak, hogy a hatóságok egyre keményebben lépnek fel a technológiai és más cégek ellen.
A kínai gaming és média részvények, köztük a Tencent és a NetEase is nagyot esett csütörtökön, egy nappal azután, hogy a hatóságok beidézték a cégek vezetőit és más gaming cégeket, hogy biztosítsák az ágazatra vonatkozó új szabályok végrehajtását.
A legjelentősebb kínai technológiai vállalatok részvényeinek teljesítményét követő Hang Seng Tech Index több mint egy hónapos csúcsra emelkedett, miután a Tencent újabb részvény-visszavásárlási akciójának köszönhetően jelentősen javult a piaci hangulat.
Az Alibaba 100 milliárd jüannal fog hozzájárulni a következő néhány évben a kínai nemzeti jóléthez különböző befektetéseken keresztül. Az e-kereskedelmi óriás ezzel csatlakozik a Tencenthez, amely szintén hasonló vállalást tett, de több cégvezető is nagyobb összegben adományozott mostanában.
Komoly esést szenvedtek el a tegnapi kereskedésben a Tencent és a NetEase részvényei, a két tech-óriás az online gaming szektorban tevékenykedik Kínában - nem csoda a rossz teljesítmény, ugyanis hétfőn a szabályozó hatóságok drasztikusan csökkentették a kínai gyermekek számára engedélyezett játékidőt.
Kína azt tervezi, hogy új szabályokat javasol, amelyek megtiltanák a nagy mennyiségű érzékeny fogyasztói adattal rendelkező vállalatoknak, hogy az Egyesült Államokban tőzsdére lépjenek - mondták az ügyet ismerő személyek a Wall Street Journalnak -, ami valószínűleg meghiúsítja az ország technológiai cégeinek külföldi tőzsdei bevezetésre irányuló törekvéseit.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet és a kommunista párt a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások, törvénymódosítások, tervek és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Az elmúlt napokban azonban elkezdtek szállingózni a kedvező vállalati hírek, illetve a szigorító intézkedéseket és az adatvédelmi törvény elfogadását is megemészteni látszanak a befektetők, ennél fogva sokan a zuhanás végeként azonosíthatták a jelenlegi környezetet és a sztárbefektető Cathie Wood vezetésével "lenyúltak a hulló késért", komoly ralit indítva az alaposan megvert kínai tech-szektor vállalatainál. Ennek apropóján most részletes elemzést közlünk a jelenlegi kínai helyzetről befektetési szemszögből, körbejárjuk az esetleges kockázatokat és lehetőségeket, illetve megnézzük, hogy mit gondolnak a guruk és az elemzők a legjelentősebb tech-óriásokról.
A 2020-as év sztárbefektetője, Cathie Wood szerint a kínai részvények értékeltsége egy ideig valószínűleg alacsony szinten maradhat, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen elzárkózna előlük a guru.
A kínai sportcipő gyártók és más, sporttal kapcsolatos vállalatok részvényei komolyat raliztak a mai kereskedésben. A remek teljesítmény annak volt betudható, hogy a kormány a videojáték-ipar éles bírálata után a testmozgás népszerűsítése mellett tette le a voksát, a sportipar kiépítésére és fejlesztésére közel 800 milliárd dollárt terveznek költeni 2025-ig Kínában.
Alaposan megütötték a mai kereskedésben a gaming szektor kínai vezető vállalatait, köztük a közel 600 milliárd dolláros piaci értékű Tencentet is, miután egy állami tulajdonú kínai újság az online játékokat az "elme ópiumaként" jellemezte, és ezzel felerősítette a befektetők azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy a vállalatok népszerű játékait érintő, szélesebb körű szabályozási intézkedések indulhatnak a közeljövőben.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Ennek apropóján elemzésünkben megnézzük, hogy a piaci alapon a világ második legnagyobb e-kereskedelmi cége, a Jack Ma vezette Alibaba jó befektetés lehet-e a vérengzések és a növekvő országkockázat közepette.
A Cathie Wood által menedzselt ARK Investment Management híres arról, hogy olyan vállalatokba fektet be, amelyek évek, ha nem évtizedek múlva lesznek csak várhatóan profitábilisak. De úgy tűnik, hogy még a növekedési kilátásokra összpontosító sztárbefektető türelmét is próbára tette a szigorú kínai szabályozási rendszer.
A technológiai szektor amerikai dominanciáját a tőzsdéken egyedül a kínai cégek tudják kicsit megszorongatni. Az 1000 milliárd dolláros amerikai gigászok között, az elmúlt években 500-600 milliárd dolláros kapitalizációjú céggé hízott az Alibaba vagy a Tencent.
Kína alaposan nekiment az elmúlt hónapokban a kínai tech cégeknek. Az egyik megközelítés szerint eddig a kínai technológiai vállalatok relatíve laza szabályozás mellett nőhettek nagyra, a szabályozó hatóságok pedig most igyekeznek utolérni a cégeket, és főként az adatbiztonság területén szigorítani a szektor szabályozásán. Az is valid narratíva, hogy a kínai állam félti a hatalmát a gyorsan, nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket, az amerikai hatóságok felügyelete alá tartozva, az elmúlt hetekben már jellemzően ezekre, az amerikai tőzsdére lépő cégekre összpontosított Peking. A befektetők már elkezdték beárazni a szabályozói szigorítást és a kínai cégekkel szembeni bizalomvesztést, az érintett cégek árfolyama nagyot esett az elmúlt hetekben.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
