Mivel összejött a minimálisan szükséges öt darab árinformáció, így csütörtökön sikerült első alkalommal közzé tennie az illetékes uniós ügynökségnek azt, hogy mennyi az észak-nyugat-európai árbecslés a cseppfolyósított gázszállításokra (LNG). Az eső ilyen árbecslés 56,77 euró/MWh lett, bő 4 euróval alacsonyabb, mint a tegnapi napra érvényes TTF másnapi gázár (61,15 euró).
Folytatódik a gázárak meredek esése a mai kereskedésben, így idén már közel 30 százalékkal csökkent a gázár a holland TTF gáztőzsdén, miután már 50 euró környékén van a jegyzés. Az árnyomás enyhülésében elsősorban a szokásosnál melegebb időjárás játszik szerepet, annak ellenére esik ma is a gázár, hogy az Európai Unió szakhivatala adathiány miatt egyelőre nem tud meghatározni referenciaárat a cseppfolyósított földgázra, ami méginkább támogathatná a gázárak további csökkenését.
Ismét kétszámjegyűre csökkent a következő hónapi földgáz megawattóránkénti jegyzése a holland gáztőzsdén, miután a vártnál enyhébb decemberi időjárás mellett a kínálattal kapcsolatos aggodalmak is mérséklődtek az elmúlt napokban.
Egyből reagált a holland TTF árfolyama a mai EU-s gázársapkáról szóló megállapodásra: nagyot esett a bejelentés hírére.
Percekkel ezelőtt jelentette be a cseh soros elnökség illetékes minisztere a Twitteren, hogy megszületett a tagállamok között az uniós gázársapkáról szóló megállapodás.
Az év elején kitört háború a feje tetejére állította az energiapiacot: az európai retorziókra reagálva az oroszok jelentősen visszafogták a kontinensre érkező gázszállítást, aminek következtében valósággal az egekbe szökött a gáz ára, ez hatalmas problémákat okozott az ellátási rendszernek és kilátástalannak tűnő helyzetbe sodort egész iparágakat. Azóta többek között a rekordmennyiségű cseppfolyósított földgáz beáramlásának köszönhetően mérséklődött a helyzet, az azonban továbbra is központi kérdés a döntéshozók számára, hogy az energiacégekre kivetett különadók és a keresletcsökkentési intézkedések mellett hogyan avatkoznak be az energiapiacon jövőre annak tudatában, hogy egy kedvezőtlenebb szcenárió megvalósulása esetén akár 57 milliárd köbméteres hiány is kialakulhat a gázpiacon.
Miután kedden bejelentette a gázársapkára vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, a tagállamok mai nagyköveti ülésén is megmaradt a szembenállás a különböző táborok között, így nem várható, hogy az energiaügyi miniszterek holnapi brüsszeli ülésén megállapodás születik a témában, emiatt pedig az energiapiaci csomag többi elemének elfogadása is kérdéses – írja a Reuters.
Az eddig megjelent tervekhez képest egy teljesen más gázársapkában gondolkodik az Európai Bizottság és ha erre a november 24-i energiaminiszteri ülésen felhatalmazzák, akkor gyorsan hivatalos javaslatot is tesz rá – jelezte a Reutersnek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Az elmúlt napokban ritkán látott stílusú és tartalmú üzengetések zajlottak az EU legfelső szintű vezetői között arról, hogy mi legyen a hivatalosan már eldöntött uniós gázársapka témájában, illetve az valójában mit takarjon. Emellett a tagállamok között is nagy a feszültség a témában és egyelőre nem látszik az egyetértés, ami egyrészt veszélyezteti azt a tervet, hogy november 24-én valóban meg tudnak-e állapodni róla, másrészt akár a jövő évi gáztároló feltöltési stratégiát is veszélybe sodorhatja.
A legfrissebb külkereskedelmi adatok is megerősítik, hogy a holland gáztőzsdei (TTF) ár és a magyar-orosz gázszerződés pénzügyi rendezése között két hónap a különbség és ez alapján augusztusban 1179 eurót fizethetett ezer köbméterenként az oroszoknak Magyarország, ami 12%-kal magasabb a júniusi referencia tőzsdei árnál, az eltérés pedig százalékosan több, mint egy éves rekord – mutatott rá cikkében a Népszava.
Miután pénteken reggel az árstopok kiterjesztése mellett arról is beszélt Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződés a tőzsdei árakhoz igazodik és a gázárak nagy esése után később újbóli emelkedés várható, megjelent ma a KSH Statisztikai Szemlében egy tanulmány „Az importföldgáz-árakról tényszerűen” címmel.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó szankcióknak köszönhetően korábban még úgy tűnhetett, hogy kezelhetetlen energiaválsággal néz szembe Európa. Azóta viszont sokat javult a helyzet, biztató ütemben telnek a gáztárolók, az átlagosnál enyhébb télre van kilátás és alternatív energiaforrásként egyre hangsúlyosabban van jelen a rendszerben a cseppfolyósított földgáz. A fentiek tükrében számos iparági szakértő szerint az idei télre már biztosított lehet a kontinens energiaellátása, az orosz gáztól való teljeskörű függetlenedés mentén azonban jövőre már rosszabb lehet a helyzet. De milyen lehetőségek állnak Európa előtt a kereslet csökkentésére, a rövid távú deficit áthidalására, és vajon tényleg túl drága az északi-amerikai régióból tankerhajókon ideszállított LNG? Ezekre a kérdésekre fókuszál a norvég Rystad Energy elemzése.
A 100 euró alá szakadó tőzsdei gázár jótékony hatását igyekszik „meglovagolni” a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azzal, hogy ma megszabta a távhőszektor jövő év első negyedévében elismert gázár költségének szabályait, szakkifejezéssel az indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázár szabályait. Ez a lépés a nyári kiváró stratégia miatti rendkívüli helyzet ellensúlyozását is szolgálja azzal, hogy a beszakadó piaci árak mellett jócskán lejjebb lehessen szorítani a mostani fűtési szezon átlagában elismert költség szintjét a távhő szektor felé.
Ezen a héten is folytatódik a gázár esése a holland TTF gáztőzsdén, többek között annak köszönhető a már hetek óta tartó meredek lejtmenet, hogy a vártnál enyhébb lehet a tél a kontinensen, ez pedig segíthet a fogyasztás mérséklésében. Emellett az európai gáztárolók is közel maximális telítettségben vannak, továbbá a csütörtöki EU-csúcson fontos gázpiaci döntések születtek, amik hozzájárulhatnak most látott folyamatokhoz. A novemberi határidős TTF gázkontraktus ára már közelíti azt az értéket, ahonnan június közepén elindult az emelkedés amiatt, hogy az oroszok még durvábban korlátozni kezdték az Északi Áramlat 1-en keresztül a Németországba küldött gáz mennyiségét. Az általános vélekedés szerint az idei telet komolyabb fennakadások nélkül ki fogja bírni Európa, az energiaválság inkább a következő fűtési szezonban okozhat majd gondot.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
A mai kereskedésben is tovább esik a gáz ára a holland TTF gáztőzsdén, a novemberi határidős jegyzés már 130 euró környékén áll. Az elmúlt hetekben több, a gázárak letörését célzó intézkedést is bejelentettek az európai kormányok és az Európai Unió.
Nem maradt érzéketlen a gázár sem a Gazprom azon bejelentésére, hogy augusztus végén pár napra leállítják az Északi Áramlat-1-et. A holland tőzsdén rögtön egy 5%-os ugrást lehetett látni.
Mára sem enyhül a feszültség az európai gázpiacon: a TTF holland gáztőzsde jegyzései az augusztusi határidőre rögtön nyitás után meredek emelkedésbe kezdtek, és már 9 óra előtt 221 eurós jegyzésár alakult ki.
Jelenleg is folyamatban van a héten ismertetett új rezsicsökkentési szabályok részleteinek kidolgozása. Egy valami azonban már eldőlt: a jövőben biztosan nagyobb szerepet kap az áram és a gáz esetében a piaci ár, valamint a forint árfolyama. Megmutatjuk, hogy jelenleg miért is olyan ijesztő ez az árszint.
Áprilisban 934 euróra nőtt ezer köbméterenként az orosz gázimport ára, azaz köbméterenként 350 forintra, miközben az Energiahivatal 50 forinton tartja nyilván a gázmolekula árát a rezsicsökkentés keretében, így gyakorlatilag hétszeres áron vette a magyar állami cég a gázt, amin több mint 100 milliárd forintos vesztesége keletkezhetett – mutat rá a friss statisztikák alapján a Népszava. Éppen ezért kérdéses, hogy a kormány által minap bejelentett rezsivédelmi alap 600 milliárdos keretösszege elegendő lesz-e az idei évre, hiszen a gázárak extrém magasságok felé tartanak az orosz szállítási bizonytalanságok miatt.
A kínai cégek egyelőre még tagadják, hogy elálltak volna a katódgyárak építésétől a lítiumban gazdag vidéken.
Egyetlen csapással katasztrofális bajba sodorhatják ellenfelüket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az EU és Brazília sincs Trumpék listáján.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
