Miután pénteken reggel az árstopok kiterjesztése mellett arról is beszélt Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződés a tőzsdei árakhoz igazodik és a gázárak nagy esése után később újbóli emelkedés várható, megjelent ma a KSH Statisztikai Szemlében egy tanulmány „Az importföldgáz-árakról tényszerűen” címmel.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó szankcióknak köszönhetően korábban még úgy tűnhetett, hogy kezelhetetlen energiaválsággal néz szembe Európa. Azóta viszont sokat javult a helyzet, biztató ütemben telnek a gáztárolók, az átlagosnál enyhébb télre van kilátás és alternatív energiaforrásként egyre hangsúlyosabban van jelen a rendszerben a cseppfolyósított földgáz. A fentiek tükrében számos iparági szakértő szerint az idei télre már biztosított lehet a kontinens energiaellátása, az orosz gáztól való teljeskörű függetlenedés mentén azonban jövőre már rosszabb lehet a helyzet. De milyen lehetőségek állnak Európa előtt a kereslet csökkentésére, a rövid távú deficit áthidalására, és vajon tényleg túl drága az északi-amerikai régióból tankerhajókon ideszállított LNG? Ezekre a kérdésekre fókuszál a norvég Rystad Energy elemzése.
A 100 euró alá szakadó tőzsdei gázár jótékony hatását igyekszik „meglovagolni” a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azzal, hogy ma megszabta a távhőszektor jövő év első negyedévében elismert gázár költségének szabályait, szakkifejezéssel az indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázár szabályait. Ez a lépés a nyári kiváró stratégia miatti rendkívüli helyzet ellensúlyozását is szolgálja azzal, hogy a beszakadó piaci árak mellett jócskán lejjebb lehessen szorítani a mostani fűtési szezon átlagában elismert költség szintjét a távhő szektor felé.
Ezen a héten is folytatódik a gázár esése a holland TTF gáztőzsdén, többek között annak köszönhető a már hetek óta tartó meredek lejtmenet, hogy a vártnál enyhébb lehet a tél a kontinensen, ez pedig segíthet a fogyasztás mérséklésében. Emellett az európai gáztárolók is közel maximális telítettségben vannak, továbbá a csütörtöki EU-csúcson fontos gázpiaci döntések születtek, amik hozzájárulhatnak most látott folyamatokhoz. A novemberi határidős TTF gázkontraktus ára már közelíti azt az értéket, ahonnan június közepén elindult az emelkedés amiatt, hogy az oroszok még durvábban korlátozni kezdték az Északi Áramlat 1-en keresztül a Németországba küldött gáz mennyiségét. Az általános vélekedés szerint az idei telet komolyabb fennakadások nélkül ki fogja bírni Európa, az energiaválság inkább a következő fűtési szezonban okozhat majd gondot.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
A mai kereskedésben is tovább esik a gáz ára a holland TTF gáztőzsdén, a novemberi határidős jegyzés már 130 euró környékén áll. Az elmúlt hetekben több, a gázárak letörését célzó intézkedést is bejelentettek az európai kormányok és az Európai Unió.
Nem maradt érzéketlen a gázár sem a Gazprom azon bejelentésére, hogy augusztus végén pár napra leállítják az Északi Áramlat-1-et. A holland tőzsdén rögtön egy 5%-os ugrást lehetett látni.
Mára sem enyhül a feszültség az európai gázpiacon: a TTF holland gáztőzsde jegyzései az augusztusi határidőre rögtön nyitás után meredek emelkedésbe kezdtek, és már 9 óra előtt 221 eurós jegyzésár alakult ki.
Jelenleg is folyamatban van a héten ismertetett új rezsicsökkentési szabályok részleteinek kidolgozása. Egy valami azonban már eldőlt: a jövőben biztosan nagyobb szerepet kap az áram és a gáz esetében a piaci ár, valamint a forint árfolyama. Megmutatjuk, hogy jelenleg miért is olyan ijesztő ez az árszint.
Áprilisban 934 euróra nőtt ezer köbméterenként az orosz gázimport ára, azaz köbméterenként 350 forintra, miközben az Energiahivatal 50 forinton tartja nyilván a gázmolekula árát a rezsicsökkentés keretében, így gyakorlatilag hétszeres áron vette a magyar állami cég a gázt, amin több mint 100 milliárd forintos vesztesége keletkezhetett – mutat rá a friss statisztikák alapján a Népszava. Éppen ezért kérdéses, hogy a kormány által minap bejelentett rezsivédelmi alap 600 milliárdos keretösszege elegendő lesz-e az idei évre, hiszen a gázárak extrém magasságok felé tartanak az orosz szállítási bizonytalanságok miatt.
Húsz százalékkal emelkedett a földgáz tőzsdei ára, miután a Gazprom 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlaton érkező nyersanyag mennyiségét technikai okokra hivatkozva. Kedd délután így ismét 100 euró felett is járt a tőzsdei jegyzés.
Nagyot ugrott a mai kereskedésben a földgáz határidős ára a holland gáztőzsdén, miután a befektetők attól tartanak, hogy egy kulcsfontosságú amerikai cseppfolyósított (LNG) földgázüzemben történt robbanás miatt csökkenhet a kontinensre irányuló export.
Bár az orosz-magyar gázszerződés képlete titkos, de a KSH külkereskedelmi adataiból kiszámítható, hogy két hónapos késéssel követi az orosz gázbeszerzés költsége a holland TTF gáztőzsde árát, így a mostani extrém magas árak is rövidesen begyűrűznek a magyar állam beszerzési költségébe – derül ki a Népszava friss számításaiból. Ez teljes mértékben megerősíti a Portfolio azon januári értesülését, miszerint a frissen megkötött 15 éves orosz-magyar gázszerződés tisztán a holland TTF gázárhoz igazodik némi időbeli késleltetéssel és ezért nagyon komoly költségvetési/adófizetői terhei lehetnek a rezsicsökkentés fenntartásának. Jelenleg számításaink szerint már több, mint ötöszörös az állam gázbeszerzési költsége annak, mint amennyiért a rezsicsökkentés keretében tovább adhatja a gázt az egyetemes szogláltatásra jogosult körnek.
Bár az orosz-magyar gázszerződés képlete titkos, de a KSH importadataiból ki lehet számolni a beszerzés tényleges költségeit és ez alapján a Népszava azt írja, hogy októberben 167 forintot fizetett az állami MVM az importgáz egy köbméteréért, miközben itthon a lakossági rezsicsökkentett árban a tényleges energiadíj 50 forint körül lehet, így tehát köbméterenként 127 forint körüli a veszteség mértéke. A KSH egyébként éppen ma reggel tette közzé már a novemberi adatok egy részét, ami arra utal, hogy ez a veszteség 100 forint körülre süllyedhetett.
Jelentősen, közel 20 százalékkal emelkedett az európai gázár kedden kora délután a hétfői záróértékéhez képest, miután már 15. napja fordított irányba, nyugatról kelet felé tart a gáz továbbítása a Jamal-Európa gázvezetéken, és a meteorológusok előrejelzése szerint ismét téliesre fordul az időjárás Európa jelentős részén.
Sorozatban 15. napja visszafelé, tehát Németországból Lengyelország felé áramlik a gáz az egyik legfontosabb orosz gázszállítási útvonalon, mivel kevés gázt küldenek az oroszok Nyugat-Európa felé, ez pedig továbbra is nagyon magasan tartja a gázárakat az európai tőzsdéken. Mindez egyébként a Gazprom saját kimutatásain is meglátszik, hiszen a cég vasárnap maga ismerte el, hogy elmaradt a saját gázszállítási tervétől 2021-ben a tényleges szállítási volumen és ez rekordmértékű profitot generál majd számára.
Már pénteken is hatalmasat ugrottak a gázárak az európai tőzsdéken, de ez hétfőn folytatódott három főbb fundamentális hír hatására. Egyrészt minimálisra esett az egyik legfőbb európai gázszállítási útvonalon, a Jamál Európán, az orosz gázszállítás a németek felé, másrészt egy hétvégi amerikai szenátusi alku nyomán januárban szavazhat az amerikai felsőház az Északi Áramlat 2 vezetékre kirótt szankcióról, ami közép távon is újabb árnyékot vet arra, hogy az új vezetékpáron majd mennyi gáz jöhet Európába. Harmadrészt a friss időjárási előrejelzések szerint komolyabb lehűlés jöhet Európa és Oroszország jelentős részén a napokban, ami így kérdésessé teszi, hogy mennyi gázt tudnak küldeni rövid távon az oroszok.
Nagyot esett ma reggel a földgáz európai ára a tegnapi, rekord zárószintről, miután Oroszország az utolsó pillanatban földgázt küldött Németországba - írja a Bloomberg. Az áresés azonban nem tartott sokáig, mert amint külön megírtuk: közben az Északi Áramlat 2 engedélyezésével és az azon való szállítással kapcsolatban továbbra is hatalmas a bizonytalanság.
A lengyel-német határon szombaton visszafordult gázszállítás óta is több olyan fejlemény történt, amelyek összességében hétfőn jókora tőzsdei áremelkedést okoztak például a decemberi szállítású gáznál a holland TTF gáztőzsdén.
A nap végi esés miatt összességében 13%-os gázár-esés alakult ki csütörtökön Európa vezető gáztőzsdéjén és a mozgás pénteken is folytatódott: késő délutánra 14%-os mínuszba zuhant az ár, így három nap alatt már nagyon látványos a változás a grafikonon, hiszen már mintegy 25%-os gázár-szakadásról beszélhetünk. Ezzel együtt továbbra is nagyon magas árakról beszélhetünk és a határidős jegyzések alapján továbbra is az a kilátás, hogy ez a helyzet egész télen kitart majd.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Híreink az ukrajnai orosz invázióról percről percre.
Odaszúrt egyet Pellegrininek.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
