Rekordévük volt tavaly az európai intézményi alapkezelőknek, nem kis részben a koronavírus elleni oltási kampányok táplálta befektetői derűlátás eredményeként - áll a Moody's Investors Service hétfőn Londonban bemutatott tanulmányában.
Több mint 400 ezer forintnyi pénzt kaphatnak egy összegben még márciusban az amerikaiak, amit gyakorlatilag arra költhetnek, amire akarnak. Persze sokan vannak olyanok, akiknek a túlélést jelenti az állami ingyenpénz, de ha a nagy átlagot nézzük, akkor a covid-válság alatti hónapokban brutális mértékben nőtt a lakossági megtakarítás, így az újabb stimulusra jogosultak nagy része kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektetheti az államtól kapott támogatást. Pedig a retail érdeklődés a tőzsde iránt már most is eufórikusnak mondható, ami általában lokális csúcsokat jelöl a raliban. Megvan annak a veszélye, hogy kevés tapasztalattal, de nagy önbizalommal rendelkező, tőkeáttételes pozíciókban pörgő, nagyobb esést még nem látott befektetők tömege állami pénzzel bedrogozva űzi-hajtja az irreális hozamokat.
253 európai alap befektetési profilját változtatták meg tavaly az alapkezelők annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyre nagyobb igényt a fenntartható befektetések iránt. Ezzel pedig az Európában kezelt ESG-alapok vagyona 1100 milliárd euróra nőtt – írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
Rekord mértékű friss pénz áramlott a tőzsdén kereskedett alapokba tavaly, ezzel a szektor kezelt vagyona átlépte a 8 ezermilliárd dollárt – írja a Financial Times.
Először haladta meg a 7 ezermilliárd dollárt a világ második legnagyobb alapkezelőjének vagyona, miután tavaly 186 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott a Vanguardhoz – írja a Financial Times. Hogy érzékeltessük, mekkora vagyonról van szó, a Vanguard 7 ezermilliárd dollárja több mint 300-szorosa annak, amekkora vagyont a teljes magyar alapkezelői piac kezel.
Minden 20 tőzsdén kereskedett alapból több mint egyet bezártak tavaly, mivel nem tudtak elégséges tőkét bevonzani. Ettől még az ETF-kibocsátók lelkesedése töretlen maradt – írja a Financial Times.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Nő a tőkebeáramlás Kínába, ez pedig lehetőséget teremt az ország előtt, hogy a valutájának nemzetközi súlyát növelje. A jüan jelenleg a hatodik leggyakrabban használt valuta a globális kereskedelemben.
Nyolc hónap kellett hozzá, de sikerült felállniuk a magyar befektetési alapoknak a koronavírus okozta gödörből: október végére a szektor kezelt vagyona visszakúszott a február végi szinthez.
Múlt hét hétfőn jelentette be a Pfizer-BioNTech, hogy a 3. fázisú tesztek alapján 90 százalékos hatékonyságú koronavírus vakcinával rendelkeznek. A hírre felrobbantak a piacok, és az S&P 500 és Dow Jones már történelmi magasságokban is járt. A részvényalapokba rekordösszegű tőke áramlott.
Az amerikai választásokat követő első napon, szerdán, a befektetők a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tartó ETF-ekbe menekítették a pénzüket – írja a Financial Times.
Jelentős, 40%-os vagyonnövekedést könyvelhetnek el idén eddig a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), ami bizonyítja, mennyire előtérbe kerültek az olcsóbb, indexkövető alapok az aktívan kezeltekkel szemben a piacon – számol be a hírről a Financial Times.
A kötvény ETF-eknél látott kereslet megugrásának köszönhetően a Bloomberg lehet az egyik legnagyobb indexszolgáltató a piacon, legalábbis abban az értelemben, hogy hány alap követi az ő benchmarkjait – írja a Financial Times.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
Január óta nem látott tőkebeáramlás volt a befektetési alapok piacán múlt hónapban, különösen a kötvény, ingatlan és részvényalapok voltak keresettek. Az ingatlanalapok idei legjobb értékesítésüket hozták, de még így is nehezen tudják ledolgozni a koronavírus miatti márciusi tőkevesztést. Pedig a hozamok alapján nincs oka a befektetőknek büntetni a kategóriát: júliusig az ingatlanalapok hozták a legtöbb pénzt a konyhára.
Rekord pénzeket fektettek a befektetők fenntartható befektetési alapokba a koronavírus-válság idején, ezzel az ESG-alapokban kezelt vagyon új csúcsra, ezermilliárd dollár fölé nőtt – számol be a hírről a Financial Times.
Hiába nőtt majdnem minden régióban kétszámjegyű összegben az alapkezelőknél kezelt vagyon, és hiába itt az egyik legmagasabb a profitmarzs a pénzügyi szolgáltatók körében, kihívás előtt áll a piac, az alapkezelést mostani formájában az egyre csökkenő díjbevételek és a passzív befektetések felé való elmozdulás sem segíti. A BCG Asset Management jelentése szerint a koronavírus az eddigieknél is nagyobb sebességbe kapcsolhatja a digitalizációt, termékinnovációt és felvásárlásokat is a szektorban.
A magyar alapkezelők jövőjéről és piaci kilátásairól a Portfolio idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Öngondoskodás konferenciáján bővebben is szót ejtünk. Gyere el te is november 10-én!
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
Úgy tűnik, a befektetési alapok is kezdik lerázni magukról a koronavírus okozta tőkekiáramlást, ami márciusban és áprilisban több mint 300 milliárdos mínuszt eredményezett. Az értékesítési adatok májusban ismét pluszba fordultak, visszatért tehát a magyar befektetők vásárlási kedve. A friss statisztikák szerint a kötvényalapok voltak a legkelendőbbek, de a vegyes és abszolút hozamú alapokba is sok pénz áramlott.
Úgy tűnik, maga mögött tudhatja a koronavírus okozta keresletcsökkenést a szuperállampapír, a jegyzések múlt héten közel 43 milliárd forintot tettek ki.