Kína jelenleg a világ negyedik legnagyobb országa, azonban a pontos méretéről eltérő számok állnak rendelkezésre. Ennek oka, hogy Kína több ponton nem ismeri el a határvonalakat, számos területet magának követel, ezt persze a szomszédos államok nem nézik túl jó szemmel. Összeszedtük, hogy Kínának jelenleg milyen követelései vannak a szomszédjaival szemben, illetve megnéztük, hol alakulhat ki emiatt akár katonai konfliktus is.
Az Egyesült Államok biztonságosan megsemmisítette az utolsó vegyifegyver-állományát is - jelentette be Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház által helyi idő szerint péntek este kiadott elnöki közleményében.
Ukrajna felosztása jobb megoldás lenne, mint az ország belépése a NATO-ba, amely biztosan világháborúhoz vezetne – idézi Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök szavait az orosz TASzSz hírügynökség.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedd délelőtt nyilatkozott hazája és a nyugati államok között feszülő ellentétekről – Írja a Reuters. A politikus általában a hanyatló nyugat - elodázhatatlan orosz győzelem – atomháború háromszögből választ magának beszédtémát, ma az utóbbi került sorra.
Első világháborúban elesett, többek között osztrák-magyar katonák sírjait találták meg az ukrajnai Lviv (amelynek térségében az első világháború egyik jelentős csatája, a lembergi csata zajlott) Licsakivi temetőjében. A temető egy részén az orosz-ukrán háborúban elesett ukrán katonák eltemetése miatt kezdtek ásni. A területet most feltárják, hogy a holttesteket megfelelően újratemethessék - számolt be a Reuters.
Új felvétel került fel a közösségi médiába az orosz-ukrán frontra tartó orosz fegyverszállítmányokról. A felvételeken beazonosítható, hogy a legújabb szállítmány már a 70 éve gyártott T-54-es harckocsikat tartalmazza.
Az eredetileg 1884-ben bemutatott Maxim-géppuska az egyik olyan fegyver, amely különböző variánsai a mai napig mind a két fél haderejénél felbukkannak. Most egy eredetileg 1915-ben rendszeresített német fejlesztés egy példánya bukkant fel egy ukrán katona kezében, immáron olyan modern kiegészítésekkel ellátva, mint az optika, vagy épp a hangtompító.
Kélt foglyul ejtett, a Wagner zsoldosalakulat kötelékeiben harcoló katona számolt be a CNN-nek az ukrajnai harcokról. A katonákat börtönből sorozták be a hadseregbe, egyikük 20 éves büntetését töltötte emberölésért.
Arra figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a szervezet tegnapi közgyűlésén, hogy szerinte „nyitott szemmel” halad a világ a nyílt háború felé.
Oroszországban a mai napon ünneplik Sztálingrád (jelenleg Volográd) ostromának 80. évfordulóját. A városban tartott megemlékezésen Vlagyimir Putyin orosz államfő is beszédet mondott, melyben Sztálingrádot az orosz néphez hasonlította, és párhuzamot vont az ukrajnai háború, és a II. világháború között – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz-ukrán háború bő tíz hónapja alatt számtalan felvétel került nyilvánosságra, melyen a harcoló felek akár hetven évnél is régebbi kézifegyvereket vetettek be, de van-e létjogosultsága egy modern háborúban egy vízhűtéses géppuskának, vagy egy világháborús forgó tolózáras puksának? Cikkünkben végig veszünk néhányat a háború leginkább matuzsálemi korú fegyverei közül, és megpróbáljuk kideríteni.
Herny Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter kijelentette, itt az idő a tárgyalásos békére Ukrajnában. Szerinte az Oroszország legyőzéséről és feldarabolásáról szóló álmok csak egy újabb pusztító világháború kockázatát növelnék, és az észak-ázsiai térségben bekövetkező hatalmi vákuum csak nukleáris káoszt szabadítana a világra – írta meg a Reuters.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, volt orosz elnök szerdán kijelentette, hogy a lengyel területre mért "állítólagos rakétacsapás" azt mutatja, hogy a Nyugat egyre közelebb kerül egy újabb világháborúhoz.
Érdekes gyűjtés tett közzé egy amerikai fegyverrajongó Facebook-oldalán a konfliktusban használt, kifejezetten ritka és sajátos fegyverekről, köztük egy első világháborús öntöltő pisztolyról, egy kínai géppuskáról és egy osztrák AUG-gépkarabély civil változatáról.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese és Vlagyimir Putyin egyik legfőbb támogatója Telegram csatornáján tette közzé elemzését, miszerint a nyugati államok az ukrán konfliktus segítségével a világot a nukleáris háború irányába terelik.
1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia belgrádi nagykövete átadta a hadüzenetről szóló diplomácia jegyzéket, ezzel kezdetét vette az az 1918-ig tartó háború, amit a korban a nagy világégésnek vagy a Nagy Háborúnak neveztek. A következő hónapokban sem Németország, sem az OMM haderejének nem sikerült beváltania az előzetes reményeket. Ráadásul az év végére a császári és királyi haderő (K.u.K) egyre nehezebb helyzetbe került az orosz fronton, a cári Oroszország csapatai már a történelmi Magyarország határait fenyegették. A Monarchia kétségbeesett ellentámadása a teljes galíciai front összeomlásával fenyegetett. Ebben a nem könnyű helyzetben került sor arra az ütközetre, amit a történelmi emlékezet limanovai csataként ismer, és amiben a magyar huszárság példás helytállása megfordította a háború addigi menetét.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
