Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.
Törökország az Európai Unió diplomáciai erőfeszítései ellenére sem tett meg mindent a Görögországgal fennálló feszültéség csökkentésére a Földközi-tenger keleti medencéjében, ezért a jövő héten esedékes uniós csúcsértekezleten fontolóra kell venni a szankciók kilátásba helyezését vele szemben – jelezte pénteken Charles Michel.
Nem biztos, hogy napirendre veszik a következő EU-csúcson a közösség új hétéves keretköltségvetése (MFF), a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (NGEU) és az EU-s források felhasználását jogállami feltételekhez kapcsoló mechanizmus alkotta csomag ügyét - jelezte pénteken az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormánya.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.
Franciaország kész megvétózni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét rendező megállapodást, ha az számára kedvezőtlen kitételeket tartalmaz, főként a halászat terén - szögezte le az ország európai ügyekért felelős minisztere pénteken.
Orbán Viktor ma reggeli rádiós nyilatkozatának hangvétele és az elmondottak fő üzenete az, hogy a múlt csütörtöki budapesti magyar-lengyel nyilatkozattal összhangban a magyar kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési kérdésektől válasszák szét a jogállamisági mechanizmus kérdését és míg a 2021-2027-es büdzsé és a helyreállítási alap elfogadása gyorsan megtörténhet, addig a mechanizmusról majd később beszéljenek. Ez tehát arra utal, hogy ő továbbra sem kész feladni a vétót, miközben tegnap este a lengyel kormányfő-helyettes erről beszélt. Mondott azonban Orbán Viktor ma egy olyan félmondatot is, ami teljesen más megvilágításba helyezi az egész témát és kiutat jelenthet a költségvetési vétó által okozott patthelyzetből.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
A hétfői varsói magyar-lengyel kormányfői találkozó utáni üzenettel összhangban (várjuk a német javaslatot) ma, azaz csütörtökön megszülethet a német javaslat arra, hogy hogyan oldják fel az EU-s pénzek szigorú jogállamisági feltételrendszerhez kötése miatti magyar-lengyel költségvetési vétót. Egyelőre erősen kérdéses, hogy ez elvezet-e a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson ahhoz a megegyezéshez, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett mind az EU soros elnökségét jelenleg vezető Angela Merkel német kancellár, mind a januártól a soros elnöki feladatokat átvevő Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Egyelőre bíznak abban a nagy nemzetközi hitelminősítők, hogy sikerül megegyezni a magyar és lengyel kormánnyal az új uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról – derül ki a Portfolio körkérdéséből. A három nagy cég közül egyik sem fenyeget leminősítéssel a vétó miatt, de ha elhúzódik a vita, akkor azt egyértelműen negatívumként értékelhetik a besorolásunk szempontjából is.
Az uniós pénzt mielőbb továbbítani kell a rászoruló tagállamoknak, a jelenleg hozzákapcsolt ideológiai témákat pedig később, más fórumon kell megvitatni - mondta el Varga Judit igazságügyi miniszter kedden, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet internetes beszélgetésében.
Mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU költségvetését és helyreállítási alapját, még soha nem volt nagyobb szükség a korábban is javasolt örökjáradék-kötvényre, mint most – véli Soros György. Az EU problémái miatt azonban szerinte az egyes tagállamoknak kellene kibocsátaniuk ezeket a papírokat.
Nyitottak vagyunk új javaslatokra a német elnökségtől, többfajta megoldás is lehetséges, szerintünk meg lehet egyezni akkor, ha a júliusi EU-csúcson rögzített keretek mentén haladunk, különben az EU dezintegrációja fog beindulni, amit senki sem szeretne – lényegében ezeket mondta Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő esti újabb találkozóját követő sajtótájékoztatóján Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.
Nem igaz, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötését titokban, a hátsó ajtón keresztül csempésztük volna bele a költségvetési alkuba, mert a kezdetektől fogva erről volt szó, hogy ezt az összekapcsolást megteremtjük és erről állapodtunk meg a nyári EU-csúcson is – hangsúlyozta hétfőn egy videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellár.
Mindent megteszünk, hogy megoldást találjunk az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötése miatt kialakult vitára, és bízom benne, hogy sikerülni is fog, de egyelőre még nem tartunk itt – jelentette ki hétfő délután Angela Merkel német kancellár röviddel azután, hogy kiderült: ma este Varsóba repül Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy ismét egyeztessen lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel.
Egy héten belül immár másodszor egyeztet egymással személyesen Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök; az újabb munkaértekezletre hétfő este kerül sor Varsóban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, megerősítve az erről szóló lengyel sajtóhíreket.
Ha úgy tetszik, akkor az unió intézményrendszere megérett a reformációra, mert túlságosan is elszakadt a valaha hirdetett elvektől - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely szombaton jelent meg a lap online felületén.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Hajlandóak vagyunk támogatni a 2021-2027-es uniós költségvetés és helyreállítási alap mielőbbi elindítását, de cserébe azt kérjük, hogy egyelőre csak egy olyan mechanizmus induljon el, ami az uniós költségvetés pénzügyi védelmére fókuszál; a jogállamisági mechanizmusról pedig előbb döntsünk az Európai Tanácsban és utána induljon el egy kormányközi konferencia, ami majd végül az uniós alapszerződés módosításával emelné be a jogállamisági mechanizmust a szerződésbe – lényegében ezt a kétlépcsős utat javasolja a magyar és a lengyel kormányfő által közösen kiadott nyilatkozat. Ennek kapcsán a két kormányfő egy rövid sajtótájékoztatót is tartott délután 4 óra után Budapesten.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Indulhat a következő offenzíva?
Generatív mesterséges intelligencia továbbképzés indul az Óbudai Egyetemen.
Lengyelországban több tűzesetet is az orosz megbízásból dolgozó szabotőrök számlájára írnak.
A miniszterrel az aktuális geopolitikai, gazdaságpolitikai és beruházási kérdésekről beszélgettünk.
Itthon nem volt ma kereskedés.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
