Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország nem tudja támogatni az EU Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével (AKCSÁSZ) kötendő kereskedelmi egyezményét, mivel az több bevándorlót hozna az unióba – számol be a hírről a Reuters.
Egyedül a magyar kormány blokkolta második nekifutásra is annak a felpuhított szövegnek az elfogadását az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán, amelyben a tagállamok egyhangúan elítélték volna a kínai állam Hongkonggal szembeni fellépését és emiatt szokatlanul nyílt bírálatot fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben a német külügyminiszter.
„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.
Az amerikai képviselőház hatályon kívül helyezte hétfőn Donald Trump leköszönő elnök vétóját, és elfogadta a 740 milliárd dollár keretösszegű jövő évi katonai költségvetést.
Orbán Viktor gazdaságvédelmi lépéseket vetített előre, melyek januártól lépnek életbe, ma délután döntenek előreláthatólag ezekről, és holnap jelentik be őket. A miniszterelnök a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában arról is beszélt, idén kiskarácsony lesz, de a szenteste talán kicsit lazább járványügyi szabályairól hétfőn a kormányülésen születhet döntés.
„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény” – hangsúlyozza az az európai parlamenti négypárti állásfoglalás tervezet, amelyet a BruxInfo közölt és amelyet a szerdai ülésén tervez elfogadni az Európai Parlament. A lépés erős nyomást igyekszik kifejteni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a múlt csütörtöki EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus kapcsán született politikai alkut.
Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.
Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.
A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.
Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.
Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.
Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.
Két videót is közzétett Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán, miután megszületett a költségvetési vétóval kapcsolatos megállapodás. Ezt követően sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben.
Röviddel ezelőtt ért véget annak a napirendi pontnak a tárgyalása a brüsszeli EU-csúcson, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozta és az eredmény az lett, amit már órák óta valószínűsítettünk: a Portfolio megbízható, később hivatalosan is megerősített, információi szerint változtatás nélkül elfogadták az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslat teljes szövegét, amivel kiegészítik, pontosítják a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Ezért cserébe pedig elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország, így késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap felállítása is halad az eredeti tervek útján.
„A kormány nyitott arra, hogy a jelenlegi szabályokon változtasson, amiről pénteken-szombaton tudunk tájékoztatást adni” – jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón arra a kérdésre, hogy várható-e a karácsonyi szezonban a boltokban a létszámkorlátozás bevezetése, mert túl sokan vannak és a zsúfoltság növeli a járványveszélyt. Arról majd a friss járványügyi adatok ismeretében dönt december 21-én a kormány, hogy a Szentestére adjon-e felmentést a kijárási korlátozás alól. A boltok december 24-i nyitva tartásának engedélyezését pedig szintén végiggondolják az idősek vásárlási sávjának fenntartásával együtt. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan tudósítottunk a mai eseményen elhangzott főbb információkról, bejelentésekről.
Pozitív légkörben zajlott a ma délutáni uniós nagyköveti ülés, amelyen először tanulmányozták a tagállami képviselők azt a német elnökség által javasolt csomagot, ami segítenek elhárítani a magyar és lengyel költségvetési vétót és számos előremutató kérdés is elhangzott – jelezte egy vezető uniós diplomata a Reutersnek.
A Deutschlandfunk munkatársa teljes egészében befényképezte és kirakta a Twitterre azt az angol szöveget, ami a magyar és lengyel vétófeladásért cserébe megfogalmazott német javaslatcsomagot rögzíti. Az anyag státusza tanácsi munkadokumentum, amelyről jelenleg is tárgyalnak Brüsszelben a tagállami nagykövetek, így nem is hivatalos szövegről van szó, ráadásul annak tartalma még változhat a folyamatban lévő egyeztetések miatt.
Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.