A kedvező nemzetközi befektetői hangulattal együtt mennek a hosszú lejáratú állampapírok, hozamcsökkenés következett be a pénteki kereskedésben - közölte a Portfolio-val egy elsődleges állampapírforgalmazó kereskedője. Arra is rámutatott, hogy a forint és a forinteszközök is felülteljesítenek, ami mögött egy kis spekuláció is állhat.
Napok óta lehetett arról hallani, hogy ha az IMF felé nem törlesztenek június 30-án a görögök, akkor az az eurózóna átmeneti válságkezelő alapja felé (EFSF) is nemfizetésnek számít, és az a kérdés, hogy ez a csődnek minősülő esemény utána a görög kötvényekre is kiterjeszthető-e (cross-default), illetve aktiválódnak-e a görög állampapírok nemfizetés ellen biztosító CDS-ek. Ma az EFSF felől igen fontos megállapítás érkezett és hamarosan három lehetséges, súlyos döntésről kell határoznia az illetékes szakértői csoportnak.
Szokatlanul erős vételi érdeklődés mutatkozott a ma megtartott három magyar államkötvény aukció egyikén (10 éves), és bár megemelte az elfogadott ajánlatok keretösszegét az Államadósság Kezelő Központ, de még így is kissé a mára összesen meghirdetett mennyiség alatt tudott bevonni forrásokat. A rövid papírok iránt ugyanis gyér volt az érdeklődés a mélybe süllyedt hozamszintek mellett.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György ÁKK-vezér ma délelőtt közös sajtótájékoztatót tartott a magyar lakossági állampapírok helyzetéről. Megtudtuk: a jövőben akár új termékekkel is előrukkolhatnak, ugyanis a legutóbbi változtatásaik nagyon sikeresen növelték a keresletet. Az agresszív árazással kapcsolatos aggályainkat nem osztja az adósságkezelő vezére, továbbá az immár drágának számító letelepedési államkötvény sorsa sem változik.
Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.
A 24 milliárd forintnyi meghirdetett keretösszegből mindössze 6,3 milliárd forintnyi magyar államkötvényre nyújtottak be ajánlatot az elsődleges forgalmazók a délutáni ún. nem-kompetitív tendereken, így szokatlanul gyenge eredményről beszélhetünk.
Az összesen meghirdetett 58 milliárd forintnyi mennyiségnél kissé több, 60 milliárd forintnyi papírt adott el az Államadósság Kezelő Központ a ma megtartott 3 államkötvény aukcióján. A benyújtott ajánlatok mennyisége (84,4 milliárd forint) nem mutatnak tolongást, ami érthető az EKB ma délutáni bejelentése előtti óvatosság miatt, illetve amiatt is, mert már extrém alacsony hozamszintekről beszélhetünk.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói azt mérlegelik, hogy milyen módon lehetne nagyobb kockázatot és terhet helyezni az euróövezet gyengébb tagállamaira, amelyek egyébként a legnagyobb mértékben profitálnának abból a piaci környezetből, ha a jegybank ténylegesen belekezdene az államkötvények vásárlásába - tudta meg névtelen források alapján ma a Reuters.
Összesen 97,2 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges kereskedők az Államadósság Kezelő Központ által mára meghirdetett 3 államkötvény aukción, így az intézmény végülis csak a meghirdetett 52 milliárd forintnyi mennyiséget adta el. Igaz közben az 5 éves papírból a meghirdetett felett 3 milliárddal értékesített, de a 15 éves papírból ugyanilyen összeggel visszafogta a meghirdetett mennyiséghez képest az értékesítést.
A múlt szerdai 6,8 milliárd forint után ma csak 7,1 milliárd forint összegben vásárolt vissza jövőre, illetve 2016-ben lejáró államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ, így úgy tűnik, hogy a visszavásárlási aukciók segítségével csak korlátozottan tudja apasztani a még mindig magas likvid pénzügyi tartalékait.
Ami aranybánya lehet az állampapírpiaci szereplőknek, az a legféltettebb titkok kiadása miatt rémálom lehet a minisztérium, a kincstár és az adósságkezelő dolgozóinak - röviden így lehetne összefoglalni azt a minapi fejleményt, hogy közérdekű adatigénylés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó anyagok között rendkívüli fontosságú háttértáblázatokat is nyilvánosságra hozott. Ezek egyikéből kiderül, hogy havi alapon mekkora jövő évi állampapírpiaci forrásbevonást tervez a tárca, egy másikból pedig az a lényegében titkos adat is, hogy hogyan alakul majd havi szinten az állam likvid pénzügyi tartaléka a következő bő egy évben. Egy másik összevetésből kiderül, hogy az államadósság nominálisan közel 1000 milliárd forinttal nő majd, igaz a GDP lendületesebb bővülése miatt az adósságráta kissé csökkenhet. Az egyik táblázatból most azt is megtudtuk, hogy a magyar államot az ún. mérnökügyből eredően közel 44 milliárd forintos bírságtétel sújtotta.
Intenzív vételi érdeklődés és emiatt a meghirdetettnél érdemben magasabb értékesítés jellemezte a ma megtartott három magyar állampapír aukciót. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a tegnapi, rendkívüli visszavásárlási aukciók arra voltak jók, hogy általuk likviditást gyűjtöttek egyes szereplők, hogy a mai aukciókon több papírt tudjanak venni. Így tehát a magyar adósságfinanszírozás szempontjából kedvezőbb forgatókönyv valósult meg a tegnap általunk vázolt kétféle értelmezés közül.
8 százalék fölé ugrott a 10 éves görög állampapír hozama csütörtökön, ami a legmagasabb szint január óta. A hozamemelkedés oka a közeledő választások körüli befektetői nyugtalanság, mivel fennáll az esélye, hogy az ország letérhet az EU és az IMF segélyprogramja által kijelölt költségvetési útról.
Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.
Bár a 3 éves magyar államkötvényre rendkívül alacsony vételi érdeklődés mutatkozott, az Államadósság Kezelő Központ a 3 meghirdetett kötvénysorozatból mégis a terv felett tudott értékesíteni, ráadásul a legutolsó aukciós átlaghozamokhoz képest sokkal alacsonyabb hozamok mellett. Rögtön hozzá kell persze azt is tenni, hogy éppen a viszonyításként használt két héttel ezelőtti dátumkor volt a rendkívüli hozamugrás tetőfoka a magyar állampapírpiacon. Az ÁKK tehát ma az összesen 53 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre 93,2 milliárd forintnyi összes vételi ajánlatot kapott, amelyből 54,5 milliárd forintnyit fogadott el rendre 3,15%-os, 3,44%-os és 4,41%-os átlaghozamok mellett.
Lényegében figyelmen kívül hagyták a tegnap este bejelentett újabb EU-s és amerikai gazdasági szankciókat az orosz piacok a szerda délelőtti kereskedés alapján, hiszen a vezető rubelalapú tőzsdeindex mintegy 2%-kal emelkedett, a rubel erősödni tudott, a fontosabb orosz államkötvény hozamok, illetve a kiemelten figyelt csődkockázati mutató pedig süllyedtek. A reakciók valószínűleg azzal magyarázhatók, hogy végülis nem lettek annyira durvák a nyugati szankciók, így ezeket az elmúlt napokban már be tudták árazni a befektetők.
A délelőtti aukciók tapasztalata (vételi érdeklődés intenzitása) alapján csak az 5 éves államkötvényből hirdetett meg délutánra nem-kompetitív tendert az Államadósság Kezelő Központ, de az elmúlt hónapok gyakorlatától eltérően most egyetlen ajánlatot sem kapott.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: megnőtt az esélye annak, hogy az euró egy rendkívül fontos trendvonalat letör a dollárral szemben, ami további hullámszerű euróesést vonhat maga után. Ma ez részben megtörtént, de egy "utolsó mentsvár" még mutatkozik a grafikonon. Több más tényező azonban abba az irányba mutat, hogy ez csak ideig-óráig segítheti a közös európai fizetőeszközt.
A 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción nem különösebben erős vételi érdeklődés mellett új történelmi hozammélypont, az 5 éves változó kamatozású kötvény esetén pedig példátlanul nagy értékesítés alakult ki, így az Államadósság Kezelő Központ ma összesen rendkívül nagy forrásbevonást (120 milliárd forint!) hajtott végre.