Januárban 4,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ezzel határozottan kilépett az MNB toleranciasávjából. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,4%-os inflációra számítottak az év első hónapjára a decemberi 4% után. Vagyis az adat komoly meglepetést okozott.
A decemberi 4 százalékról januárban várhatóan tovább emelkedett az infláció – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A csütörtök reggel érkező adat után elsősorban arra figyelhetnek a befektetők, hogyan reagál majd az MNB, egyáltalán reagálnak-e bármit is, vagy kitartanak amellett, hogy az év első hónapjai után fokozatosan csökkenésnek indul majd az áremelkedési ütem.
Az éves infláció januárban 3,2 százalékra mérséklődött Ukrajnában a tavaly decemberi 4,1 százalékhoz képest - hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán állami statisztikai hivatal honlapján.
Ruházatot és az elektronikai cikkeket olcsóbban vásárolhatunk most, mint egy éve, de drágább lett egy sor élelmiszer és szolgáltatás – derül ki a KSH tavalyi fogyasztóiár-statisztikájából. A tankönyv ára 16%-kal csökkent, a sertéshúsé 24%-kal emelkedett egy év alatt.
Folytatódott a lakásárak emelkedése Németországban a tavalyi harmadik negyedévben is a tíz éve tartó ingatlanpiaci áremelkedés után, a GEWOS ingatlanpiaci kutatóintézet által a német dpa hírügynökség számára készült felmérés szerint.
Számos cikkben foglalkoztunk vele és mutattuk be már az elmúlt hónapokban is, hogy a jelenlegi környezetben mivel indokolható, hogy csekélyebb mértékben, de a lakásárak növekedésére, vagy legfejebb stagnálására lehet számítani, annak ellenére, hogy már sokan érzik főleg Budapesten, hogy kevesebb tranzakció megy végbe. Most megérkeztek a legfrissebb OTP Értéktérkép adatok, ami alapján az elmúlt egy évben csak Budapesten 23 százalékos volt a drágulás, a legmagasabb értékek a város peremkerületeiben láthatóak, a legkisebb változás pedig nem meglepő módon a belvárosi, már így is magas árszinttel rendelkező részeken volt. Lássuk, melyik kerületben mennyit változtak az árak!
Novemberben a fogyasztói árindex vártnál nagyobb emelkedése miatt közel nyolc éve a legmagasabb infláció alakult ki Kínában a pekingi statisztikai hivatal kedden publikált kimutatása alapján.
A vártnál gyorsabban emelkedtek az árak novemberben az euróövezetben.
Októberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ami megegyezik a szeptemberi ütemmel. A mélyben húzódó folyamatok azonban nagyobb drágulásról tanúskodnak.
Habár a fogyasztói árindex szeptemberben 2,8%-ra csökkent, a maginfláció 4% közelébe emelkedett a KSH adatai alapján. Megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek a headline árindexnél kissé szintén nagyobb árnyomásról tanúskodnak, de a jegybank 3%-os céljával összhangban alakulnak. Összességében az MNB inflációs mutatói arra utalnak, hogy bár a fő inflációs adat csökkent, az alapvető inflációs folyamatokban nem mutatkozik enyhülés.
Szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a KSH jelentése szerint, vagyis az adat meglepetést okozott. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os áremelkedési ütemet vártak. Az inflációs adat miatt kényelmes helyzetben lehet az MNB. Ennél alacsonyabb inflációra utoljára januárban volt példa. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Augusztusban 3,1%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,2%-os emelkedésre számítottak. Az áremelkedési ütem a tavasszal látott 3,9%-os csúcs óta csökken, vagyis az MNB egyáltalán nincs lépéskényszerben.
Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a márciusi 3,5%-ról 3,4%-ra lassult, vagyis megtörve hat hónapja tartó folyamatosan emelkedő trendjét lefordult egy évtizedes csúcsáról. Egy másik alapfolyamat-mutató, a ritkán változó árú termékek (éves) inflációja viszont kis mértékben tovább emelkedett, 3,6%-ról 3,7%-ra. A tavaly év vége óta tapasztalt gyorsan emelkedő trend tehát részben megszakadt, azonban egyelőre nem világos, hogy küszöbön az MNB által előrevetített fordulat, vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Áprilisban az előző év azonos időszakához képest 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 4%-ra számítottak, így az adat minimális meglepetést okozott. Legutóbb 2012 decemberében, közel hat és fél éve láthattunk ennél magasabb inflációs számot. 10 órakor teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank saját inflációs alapfolyamat-mutatóit, amelyekre szintén érdemes lesz figyelni, hiszen az elmúlt hónapokban a hazai fogyasztói árak egyre gyorsuló ütemű emelkedését jelezték.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint holnap reggel 9 órakor 4%-os éves inflációs adatot közölhet áprilisra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal, amely hat és fél éves csúcsot jelentene a hazai áremelkedési ütemben. Bár a szakértők többsége arra számít, hogy a fő inflációs index értéke a következő hónapokban csökkenésnek indul, illetve néhány hónapon belül a nagy figyelemmel kísért éves adószűrt maginflációs index is tetőzhet valamivel 4% alatt, komoly kockázatok övezik a hazai inflációs pályát. A Magyar Nemzeti Bank inflációs forgatókönyve, miszerint jelenleg nincs szükség több kamatemelésre, mert az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása, még mindig védhetőnek tűnik, azonban ha nem jön el hamarosan a várt fordulat, illetve a jegybank által vártnál érdemben magasabb inflációs pálya rajzolódik ki, az kellemetlen helyzetbe hozhatja a laza monetáris politikája iránt végsőkig elkötelezettnek tűnő intézményt. Izgalmas hónapok állnak előttünk, ami a hazai fogyasztói árak alakulását illeti. A tét nagy, hiszen szélsőséges esetben megkérdőjeleződhet az MNB hitelessége, ha az elmúlt hónapokhoz hasonló irányban haladnak tovább a dolgok, viszont nagy győzelmet is arathat a jegybank, ha igaza lesz.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a februári 3,2%-ról 3,5%-ra gyorsult. Legutóbb 2008 decemberében tartózkodott ennél magasabban az index. Két másik alapfolyamat-mutató szintén közel tízéves csúcson áll. Az alapfolyamat-mutatók további emelkedése újabb egyértelmű bizonyítéka a belső inflációs nyomás erősödésének, ami a Magyar Nemzeti Bankot nagyon kényelmetlen helyzetbe hozhatja, amennyiben a következő hónapokban is folytatódik ez a tendencia.
Márciusban az előző év azonos időszakához képest 3,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 3,5%-ra számítottak, így az adat kisebb meglepetést okozott. Közben a maginfláció 3,5%-ról 3,8%-ra, ami több mint hatéves csúcs.
Az amszterdami városvezetésnek elege lett az albérletárak látszólag megállíthatatlan emelkedéséből, ezért drasztikus lépésre szánták el magukat: a tervek szerint megtiltanák az újépítésű lakások megvásárlást követően történő bérbe adását, vagyis a befektetési célú újlakás-vásárlást - írja a Bloomberg.
Így állnak most a harcok Kelet-Ukrajnában.
Európában kisebb esést láthatunk.
Két részvény árfolyama is durván elszállt.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
