üzletfejlesztés

Pontosan megtudjuk, hogy mi mennyibe került a Széll Kálmán tér felújításánál

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság korábbi ítéletét, így az Index jogerősen pert nyert az alperes BKK-val és a KÉSZ Zrt.-vel szemben, így nekik ki kell adni a Széll Kálmán tér felújítási munkáinak tételes elszámolásait - írja laptársunk.

Heteken belül jön az MFB-s közbeszerzés eredménye

Heteken belül eldőlhet az MFB Pontok sorsa, azazhogy mely pénzintézetek segíthetnek a vissza nem térítendő 2014-2020-as uniós források kiosztásában - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság a tavaly télen kiírt közbeszerzés következő lényeges állomására.

Kiderült, hogy hol lesz a gigantikus miskolci ipari park

Ezer hektárnyi területen új ipari park lesz Miskolcon, a borsodi megyeszékhely önkormányzata legutóbbi ülésén döntött a park helyéről, amely a város külső részén, Martinkertváros, Hejőcsaba és Szirma térségében épül ki - írta az Észak-Magyarország szombaton. Augusztusban már arról jelent meg hír, hogy a gigantikus új ipari park kialakítása miatt el kell költöztetni a miskolci repteret is.

Ezek lehetnek az építőipar kibúvói a közbeszerzési törvény alól

Az elfogadott új közbeszerzési törvény többek között azt írja elő, hogy az adott építőipari cégeknek minimum 50 százalékban saját alkalmazottai és nem alvállalkozói révén kell teljesítenie a beruházást. Ez tehát azt jelenti, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát - hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. Könnyen lehet, hogy a magyar ember leleményességéből fakadóan az építőipar megtalálja a kibúvókat a szabályozás alól.

Ügyes megoldással kap még 5 milliárdnyi EU-pénzt az ELTE

Miután kifutott egy 2 éve zajló, 850 millió forintos energetikai korszerűsítési projektje az ELTE-nek, egy december 28-i kormányhatározat még gyorsan megtoldotta a fejlesztési terveit 5 milliárd forinttal a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki az egyetem által küldött közleményből, amelyet a Portfolio a saját összesítésével kiegészített.

Vége egy korszaknak: itt a 14 legnagyobb változás az új EU-ciklusban

December 31-ével lezárult a régi uniós ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrálhat. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek közül számos lépés jelentős fejlesztésre, előrelépésnek számít, de egyúttal iparágakat is átrendez. Az egyik ilyen például az, hogy a kormány erőteljesen korlátozta az új ciklusban az elszámolható költségek mértékét, ami így tehát a pályázatírók díjazási rendszerét alakítja át. Az elszámolható költségek között például a projektmenedzsmentre csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. Mindez persze azt a célt is szolgálja, hogy az EU-tól megkapott forrásokat minél inkább hatékonyan és a tényleges projektekre fordítsuk. Néhány év múlva majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül.

Itt a vége: 42 ezren kaptak támogatást új mosógépükhöz

Lezárult a kormány nagy Otthon Melege Programjának mosógépcsere-alprogramja, amelynek keretében összesen 44 ezren pályáztak és közülük 42 ezren kaptak vissza nem térítendő támogatást új mosógép vásárlásához. A sikeresen pályázók kétharmadánál már az új mosógép dolgozik - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Erős üzenet a magyar hatóságoknak a csalás elleni vezértől

Magyarországon vagy alacsony a korrupció, vagy nincs meg a készség, a képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket, mindenesetre azt látjuk a magyar adatok alapján, hogy messze az uniós átlag alatti a szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos bejelentések aránya - fogalmazta meg erős üzenetét a magyar RTL II-n szerda este levetített exkluzív interjúban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) főigazgatója. Giovanni Kessler szerint a korrupció nagyon magas politikai költséggel is jár, és kijelentette: "sokkal jobb, ha Önök maguk tárják fel a korrupciót, vagy a csalást, mintha ezt valaki kívülről, vagy Brüsszel tárja fel."

Gyorsan kiszórtunk tízmilliárdokat, míg mások átgondolták a dolgot

Míg Nyugat-Európa országai elemeznek, hogy mire fókuszáljanak a klaszter-fejlesztésben, addig mi kiosztunk 20-30 milliárd forintot 200-300 pályázónak...
A klaszter célja, hogy célirányosan összefogja a helyi kis- és középvállalkozásokat egy adott ágazatban, valamint a tudományos- és kutatóintézetekkel összekapcsolva segítse a cégeket fejlődni, piacra juttatni. A nagy kérdés, hogy mesterségesen lehet-e és érdemes-e klasztereket létrehozni, és ha igen, akkor nekünk Magyarországon ez hogyan sikerült eddig...

Itt az első uniós pályázat a startup cégeknek

Egy 2,5 milliárd forintos GINOP-os pályázat jelent meg, mely felhívásra kizárólag a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint központi költségvetési szerv nyújthat be kérelmet. A pályázatot benyújtani 2016. január 18-tól lehetséges 1 hónapon keresztül.

Gyermekbetegségek gyötrik az új pályázati rendszert

Az új online pályázati rendszer egy éve váltotta fel a régi off-line pályázati adatlap kitöltő programot, ennek ellenére a FAIR rendszer még mindig nehézkesen, körülményesen és időigényesen kezelhető felület - derül ki Keresztes András, MAPI Zrt. szakértője véleményéből.

Légyszi gyorsan hozzatok számlát 122 milliárdról

Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.

Eltűnt a budai fonódó villamos építés a feketelistáról!

Csaknem felére, 83 milliárd forintra zuhant a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek feketelistáján a késedelemmel érintett támogatási összeg - derül ki a Miniszterelnökség által minap frissített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy már csak ennyi volt az az összeg, amellyel az egyes projektgazdák el voltak maradva a szeptember végi forráslehívási referenciadátumhoz képest, ami nagy eredménynek számít. Ezt persze az időkényszer is okozza, de vele párhuzamosan több mint 500 késedelmes projekt eltűnt a feketelistáról, többek között az a budai fonódó villamos projekt is, amelynél egy hónapja még 5,5 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg.

Még hozzávágnak 1,5 milliárdot a pécsi óriási naperőműhöz

Másfél hónappal azután, hogy a kormány jóváhagyta az óriási pécsi naperőmű beruházás 3,5 milliárdos uniós támogatási szerződését, egy friss kormányhatározattal azonnal "hozzávágnak" még 1,5 milliárdot a projekt támogatásához. A fő cél az, hogy teljesen el tudjuk költeni a rendelkezésre álló uniós keretet, így megnövelik bizonyos projektek támogatását.

Mi ez a kavarás a lakossági energiahatékonysági pályázatoknál?

Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.

Sokadik fordulat: mégsem lesz ingyen EU-pénz a lakossági energiahatékonyságra

Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.

Drágább a 4-es metrónál és csak hitelből építjük - Mi az?

Bár az Európai Unió adna vissza nem térítendő támogatást a vasúti nagyberuházásra, de a magyar kormány mégis inkább 85 százalékban kínai hitelből újítaná fel és fejlesztené a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat - mutat rá e heti számában a Figyelő. A minapi kínai csúcsesemény kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelezte a lapnak, hogy a kínai hitelünk 20 éves lenne, a kamatról még nincs megegyezés, de arról igen, hogy 5 éves türelmi időszakkal, azaz 2020 körül kellene elkezdenie törlesztenie majd az akkori kormánynak. Vasúti szakemberek modellje alapján a lap azt írja, hogy nagyjából 2400 év múlva térülne meg Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása.

Itt a döntés: indulhat Pest megye szétválasztása

Egyhangú döntéssel támogatta mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Október végén egyébként a Pest Megyei Közgyűlés is egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas piacba nyúl bele a kormány – Fájni fog ez a betegeknek?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.