Prezi, NNG, Ericsson: tényleg bajban vannak az IT-cégek Magyarországon?

‹ 1 2 3

Mennyit fizetnek a nagy techcégek?

Az oktatási rendszer problémái és az elvándorlás miatt kialakult munkaerőhiánynak köszönhetően több szakmában - köztük az informatikában - kénytelenek egymásra licitálni a cégek a megfelelő jelölt megszerzése érdekében - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss adataiból.

A statisztikák szerint az informatikus most a negyedik legjobban fizető szakma Magyarországon: egy IT- vagy telekommunikációs vezető havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 866 ezer forint volt.

Az első három:

• légi forgalmi irányító: havi bruttó 1 778 000 forint;
• miniszter, államtitkár, képviselő: havi bruttó 1 238 000;
• tőzsde- és pénzügyi ügynök: havi bruttó 963 000 forint.

Megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, hogy náluk milyen fizetésekre számíthatnak a jelöltek.

• Az NNG-nél egy pályakezdő fejlesztő nettó 300 ezer forint körül keres, a tapasztalat és az ismeretek növekedésével nyitva állnak különböző előrelépési lehetőségek, amelyek nagyban befolyásolják a fizetések alakulását is.
• A Manpower Munkaerő-Szervezési Kft. IT-szolgáltató üzletágában bruttó 250 ezer és 2 millió forint között alkalmaznak szakembereket. Jelenleg keresnek például hálózatüzemeltetési és hálózatfejlesztési projektmenedzsereket, tapasztalattól függően bruttó 900 ezer és 1,2 millió forint fizetésért, SAP tanácsadókat és fejlesztőket területtől függően havi bruttó 800 ezer és 1,4 millió forintért, információbiztonsági szakembereket és vezetőket havi bruttó 800 ezer és 1,5 millió forintért, és rendszergazdákat 250 ezer és 500 ezer forintos bérsávban.

A Prezi, a Deloitte és az Ericsson a náluk elérhető fizetésekről nem árult el részleteket.

Külföldön "csak" kétszer annyi a fizetés Sámson Dorottya, a Profession munkaerőpiaci szakértője szerint az IT-szektorban intenzív a kelet-nyugati áramlás: Magyarországra Romániából, Ukrajnából próbálnak idecsalni munkavállalókat, innen pedig Németország, Svájc és Írország a cél, utóbbi amiatt, hogy több IT-cég és bank központja is ott található. Külföldön is hasonlóak a legkeresettebb alterületek, mint nálunk:

• Mobilapplikáció-fejlesztő
• Etikus hacker
• Java fejlesztő
• C++ programozó
• C#
• PHP fejlesztő

Arányaiban épp az informatikában a legkisebbek a fizetésbeli különbségek kelet és nyugat között: egy jó nyugat-európai informatikus "csak" kétszer annyit keres, mint egy magyarországi, miközben más területeken a különbség jellemzően 4-5-szörös - mondta a Portfolio-nak Tanay Marcell, az Euwork Állásközvetítő Iroda ügyvezetője. "Angliában jellemzően 35-40 ezer font ( körülbelül 12-14 millió forint) közötti éves fizetéshez juthat az, akinek ez az első munkahelye a szigetországban. Elterjedt a szerződéses, határozott idejű projektmunka is, ők a mi közvetítésünket követően 300 fontos (110 ezer forintos) összegeket keresnek naponta" - osztotta meg tapasztalatait az ügyvezető. Brit és arab cégek keresnek náluk leginkább informatikusokat, jellemzően fejlesztőcégek, vagy informatikai fejvadász-cégek, de előfordult például autóipari beszállító, pénzintézet, vagy sportfogadással foglalkozó vállalkozás is.

Most a cégek adják el magukat

Mostanában nehéz a jelölteket megszólítani és motiválni, mert nyeregben érzik magukat: ha valaki informatikusként úgy dönt, hogy munkahelyet szeretne váltani, lehetőségek tárháza nyílik meg előtte

- osztotta meg tapasztalatait Marton Györgyi, a Tredis Consulting Kft. személyzeti tanácsadó cég tulajdonos-ügyvezetője, aki fejvadász szemmel mesélt a Portfolio-nak az IT-munkaerőhiányról. Jelentős változás, hogy már nem is feltétlenül magasabb fizetésért vagy fejlődést, kihívást jelentő feladatért váltanak: fontos szemponttá vált, hogy milyen a cég piaci helyzete, milyen az irodai környezet, van-e lehetőség távmunkára, tehát olyan extrákat keresnek, amik messze túlmutatnak a béren vagy a karrierlehetőségeken.

A hiányterületeken, mint a szoftverfejlesztés a piaci szereplők egymást túllicitálva igyekeznek megszerezni a tehetségeket, függetlenül attól, hogy azoknak éppen szándékában áll-e váltani.

A legjobb szakemberek ráadásul nehezen megtalálhatók, hiszen nem szerepelnek álláskereső oldalakon vagy adatbázisokban, leginkább kapcsolati hálón keresztül lehet eljutni hozzájuk. Emiatt felértékelődött a fejvadászok és a munkáltatói márka (employer brand) szerepe: a munkahelyeknek el kell tudniuk adni magukat a jelentkezőknek. A kiválasztási folyamatot is érdemes minél rövidebbre zárni, rövid reakcióidőre van szükség, 4-5 körös interjúkba sokan bele sem vágnak, vagyis a gyorsaság is fontos a legjobb emberek megszerzéséhez.

A szektor vállalatai tehát kénytelenek egyre több pénzt és energiát fektetni a munkaerőhiány elleni küzdelembe. Bizonyos cégek a munkaerőhiányt megtapasztalva elkezdték maguknak kitermelni a szükséges munkaerőt, illetve elindultak piaci alapú, rövid ciklusú képzések is. Az IT- munkaerőhiány régóta fennálló probléma, annak ellenére, hogy csak egy éve vált központi témává, azonban míg a kereslet folyamatosan nő, a kínálat nem nő ennek megfelelően. Épp ezért valószínűleg a továbbiakban is fennmarad, és ezen egyelőre az egyre magasabb kezdőbérek sem változtatnak.

• Címkék:
• munkaerőhiány,
• makrogazdaság,
• informatika

• Hány informatikus hiányzik valójában?.
• Mit szólnak ehhez az IT-cégek?.
• Külföldön jobbak a lehetőségek, mint itthon?.