Ezért módosítja utólag a KSH a statisztikai adatokat

A revízió latin eredetű szó, jelentése: ellenőrzés, felülvizsgálat. A mindennapokban elsősorban történelmi kontextusban találkozhatunk a kifejezéssel, azonban van egy kevésbé ismert, de annál fontosabb jelentése is a statisztikai szaknyelvben. A Központi Statisztikai Hivatal (döntően) előre tervezetten, egy év elején kiadott revíziós naptárt követve vizsgálja felül a korábban közölt statisztikákat, vagy pontosítja a becsléseit. Ennek oka nem a módszertani vagy más szempontból helytelen adatközlés, hanem az európai standardokkal megegyező gyakorlat követése. De miért is van erre szükség?

A statisztikák felhasználóinak alapvető igénye, hogy az adatok a lehető leghamarabb elérhetőek, ugyanakkor pontosak is legyenek.

Mivel ez a két elvárás gyakran egymásnak ellentmondó, a hivatalos statisztikát előállító szervezeteknek egyensúlyt kell teremteniük közöttük.

Az időszerűség, tehát az adatok minél gyorsabb közzététele érdekében előzetes – a szükséges mennyiségű információ hiánya miatt bizonyos fokú bizonytalanságot magában hordozó – statisztikák kerülnek kiszámításra és közzétételre több területen. A KSH a leggyorsabban közölt statisztikák esetében mindig transzparensen jelöli, ha egy adott mutató csupán becslés, mivel még nem áll rendelkezésére minden adatszolgáltatótól a megfelelő információmennyiség, mégis fontos inputokat tartalmazhat a döntéshozók számára. A különböző tendenciákból, részleges forrásokból ugyan jól prognosztizálhatók statisztikai adatok, de ezeket az összes beérkező adat feldolgozásával újra kell számolni, vagyis revíziót kell végrehajtani.

A revízió kiváltó okai lehetnek a statisztikai módszerekben, fogalmakban, definíciókban történő változások is.

A statisztika-felülvizsgálat célja, hogy biztosítsa az adatok megfelelő minőségét, valamint a nemzetközi egyezményeknek, a megváltozott jogi és módszertani keretrendszereknek, továbbá a felhasználói igényeknek való megfelelést. Értelemszerűen, minél volatilisebb a szabályozási-, gazdasági- és társadalmi környezet, annál nagyobb hatása lehet a revízióknak, de ez korántsem jelenti azt, hogy a becslések jelentősen eltérnének a teljes adatfeldolgozás utáni eredményektől.

Ez a revíziós politika nem az a revíziós politika

A revíziós politika hallatán a társadalom nagy részének a történelemtanulmányai juthatnak eszébe, statisztikai kontextusban azonban teljesen más jelentéstartalommal bír: a KSH 2018-ban fogalmazta meg és tette nyilvánossá revíziós politikáját, amely a statisztika felülvizsgálat általános alapelveit tartalmazó dokumentum. Ez elősegíti a revíziós módszerek átláthatóságát, azok könnyebb megértését, ezáltal erősíti a hivatalos statisztikába vetett bizalmat, illetve könnyebbé teszi az adatok megértését, használatát. Ennélfogva a revíziós politika kiemelt szerepet játszik a felhasználókkal való kommunikációban és a transzparencia megteremtésében.

Mit is jelent pontosan?

A hivatalos statisztikában revíziónak tekintünk minden, már megjelent, nyilvánosságra hozott adat értékében történt változtatást. Az adatok revíziójának alapvető célja a statisztikák minőségének javítása és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt valóság minél pontosabb tükrözése. Ezért a statisztikák felülvizsgálatára minden olyan esetben szükség van, amikor az adatok a publikálás időpontjában nem tartalmaznak minden, a jellemezni kívánt jelenség pontos leírását lehetővé tevő információt.

Nem jók az adatok?

A szükséges revízióknak számos oka lehet, amelyek nem vezethetők vissza egyértelműen a pontatlan forrásadatokra, sőt az esetek döntő részében nem erről van szó. Egyszerű példa a tízévente sorra kerülő népszámlálás, amely rendkívül átfogó képet nyújt a hazai társadalom legkülönfélébb jellemzőiről.

Ilyen komplex és egyidejű adatgyűjtés azonban tízévente csak egyszer történik,

és bár a jövedelmi viszonyokról, keresetekről, lakhatásról két népszámlálás között is folyamatosan jelennek meg statisztikák, mégis elképzelhető, hogy új és több, magasabb minőségű információt tartalmazó adatforrások felhasználásával még pontosabban lehet leírni a valóságot.

Egész konkrét példát hozva, a 2022-es népszámlálás után a 2011-es és 2022-es cenzusok közötti időszakra becsült, ún. továbbvezetett népességszám visszamenőleg módosításra került. A népességszám a háztartásstatisztikai felvételek becslésekor meghatározó jelentőségű. A népességszám változása miatt a lakossági felvételekből számított eredmények is módosulnak. Ezek hatása felvételektől függően 2024-ben, illetve 2025-ben lesz látható a statisztikákban.

Fontos kiemelni, hogy a KSH (hasonlóan más statisztikai hivatalokhoz) a becsléseit sokszor statisztikai modellek, hosszú idősorokon nyugvó tendenciák mentén készíti.

A modellezés azonban a legjobb szándék ellenére sem tudja mindig a valósághoz legközelebb álló eredményeket (becsléseket) szolgáltatni, hiszen egyik napról a másikra történhetnek olyan nemzetközi események, iparági összeomlások, természeti katasztrófák, amelyek könnyen átírhatják az előzetesen biztos becslésnek tűnő adatokat.

Nemcsak a forrásadatok, hanem a módszertan is változhat

A revíziók okaként eddig elsősorban a forrásadatokkal kapcsolatos hiányosságokat, pontatlanságokat fogalmaztunk meg, azonban módszertani változások is lehetnek a háttérben, amelyek ráadásul sokkal nagyobb munkát jelentenek a KSH szakembereinek, mint egy-egy részstatisztika felülvizsgálata. Erre jó példa, hogy 2025-től a gazdasági szervezetek osztályozási rendszere (TEÁOR – Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) nemzetközi szinten módosításra kerül.

A módosítás hatással lesz a KSH szinte minden gazdaságstatisztikai felvételére.

A TEÁOR változásából eredő revíziókkal a felhasználók a következő években találkozhatnak. Az Eurostat előírásai alapján az egyes szakterületeken különböző időszakokban történik majd meg az átállás.

Mire számítsunk?

Figyelembe véve a revízió lehetséges okait, valamint az egyes statisztikai mutatók kiszámításának gyakoriságát, a KSH – a nemzetközi irányelvekkel összhangban – a statisztika felülvizsgálat alábbi fajtáit különbözteti meg:

1. Tervezett revízió. A tervezett revízió olyan adat-felülvizsgálat, amelyet a hivatal előzetesen meghatározott ütemterv alapján, meghatározott időközönként hajt végre. A tervezett revíziók szerepelnek a hivatal honlapján közzétett revíziós naptárban. Ezen belül lehet rutin revízió, amely olyan változtatás a publikált adatokban, amely a rendszeres adatelőállítási folyamatból ered. Rutin revízióra elsősorban akkor kerül sor, amikor a publikálás ideje után érkeznek be olyan információk a hivatalba (legyenek azok újak, vagy a korábban közöltek korrekciói), amelyek figyelembevétele módosítja a már közzétett adatokat.
2. Nagy/Módszertani revízió. Nagy revízió a már publikált adatok lényeges módosítása, átdolgozása a fogalmak, osztályozások, módszertanok változása miatt. A nemzetközi standardoknak való megfelelés érdekében bevezetett új fogalmak, definíciók és osztályozások alkalmazása, az index típusú mutatók bázisévének váltása, súlyszámainak cseréje, a nagyobb időközönként (jellemzően 5–10 évente) gyűjtött adatok (pl.: népszámlálás) rendelkezésre állása, illetve új jogi szabályozás is nagy revízióhoz vezethet. A nagy revíziók statisztikákra gyakorolt hatása jelentős, ezért a KSH törekszik a végrehajtásuk összehangolására, egyszerre történő megvalósításukra, elkerülve így a túl gyakori revízió negatív hatásait.
3. Nem tervezett revízió. A nem tervezett revízió olyan előre nem látható esemény miatt szükséges statisztikai felülvizsgálat, amely – ellentétben a tervezett revízióval – nem előre meghatározott, bejelentett, szabályos időközönként történik, így sok esetben nincs lehetőség a felhasználók időben történő tájékoztatására. A nem tervezett revízió nem része a statisztikai adatelőállítási folyamatnak. Alkalmazását olyan váratlan események teszik szükségessé, mint a statisztikai mutatók publikálása után észlelt jelentős hibák, előre nem várt módszertani változások, új és jobb minőségű adatforrások váratlan megjelenése, a felhasznált adatforrások tartalmában történő nem várt változás, illetve az adat-előállítási folyamat során jelentkező technikai problémák. A nem tervezett revíziókat a hivatal minden esetben transzparens módon kommunikálja a felhasználók felé.

A KSH a szakstatisztikák revíziós gyakorlatát honlapján, a szakstatisztikák módszertani dokumentációjában egységes, standard, a helyes értelmezést segítő szerkezetben teszi közzé. A revíziós naptárt minden év elején közzéteszi a honlapján.

A cikk megjelenését a Központi Statisztikai Hivatal támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images