
Évtizedek óta egyre hangsúlyosabb kérdés a globális gazdaságban és politikában a fenntarthatóság: ön hogy definiálná a kérdéskört 2024-ben? Mit fog jelenteni a fogalom a jövőben?
A fenntarthatóság fogalmát gyakran félreértik és a „greenwashing” eszközeként használják. Számomra a fenntarthatóság alapja a regeneratív rendszerek működése.
Ez azt jelenti, hogy egy rendszer – legyen az természetes vagy mesterséges – csak akkor maradhat fenn, ha biztosítjuk a folyamatos regenerációját. Az ökoszisztémák, például az erdők vagy óceánok, fenntarthatóak lehetnek, ha nem csak a kitermelésre koncentrálunk, hanem biztosítjuk a visszapótlást is. Ez az üzleti életben is érvényes: egy vállalkozás működhet kizárólag kitermelő módon, vagy regeneratív módon, amely a hosszú távú fennmaradást célozza meg.
Hogyan lehet egyensúlyba hozni a fenntarthatóságot a gazdasági növekedéssel?
Ez praktikusan akkor lehetséges, ha nem szükségszerűen ragaszkodunk a jelenlegi értelemben vett gazdasági növekedéshez. Az elmúlt száz év gazdasági növekedése több milliárdost teremtett, de közben kétmilliárd ember még mindig éhezik. Valójában nem a hagyományos értelemben vett gazdasági növekedés és fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése a cél, hanem egy új gazdasági modell kialakítása, ami a jólét szélesebb körű megosztását segíti elő.

A jelenlegi növekedési modell nem fenntartható, és a GDP-t mint mérőszámot, nem tekinthetjük többé a társadalmi jólét pontos mutatójának. Olyan rendszert kell létrehoznunk, amelyben a gazdasági tevékenységek nem csupán profitot termelnek, hanem hozzájárulnak a társadalmi igazságossághoz és a természeti erőforrások regenerációjához.
Hogyan tudnának az üzleti szektor szereplői hozzájárulni ehhez? Látszólag ellentmondás van a profitabilitás és a fenntarthatósági célok között.
Az üzleti szektornak fel kell ismernie, hogy a hosszú távú túlélés és a fenntarthatóság elválaszthatatlan egymástól. A regeneratív gyakorlatok rövid távon talán profitcsökkenést hoznak, de jelentősen csökkentik a kockázatokat és fenntartható növekedést biztosítanak.
Az idő sürget: a következő 15-20 év kritikus lesz az éghajlat és a társadalom szempontjából.
A vállalatirányítás fejlődése során a menedzsment mindig is a hatékonyság maximalizálására összpontosított. Az elmúlt évszázadban ez a törekvés több szakaszban valósult meg. Először a technikai hatékonyság került előtérbe: az automatizáció révén célunk a lehető leghatékonyabb technológiai rendszerek kialakítása volt. Ezt követte a munkaerő hatékonyságának optimalizálása, amely a termelékenység növelésére összpontosított. A harmadik szakasz a pénzügyi hatékonyságra irányult, amely során a vállalatok egyesítése, fúziók és felvásárlások révén hatékonyabb pénzügyi struktúrák jöttek létre.
A hatékonyság következő területe szerintem az ökológiai hatékonyság, amely az üzleti működés környezeti szempontú optimalizálását célozza. Ez magában foglalja a hulladék minimalizálását, a termékek újrafelhasználását és a hosszú távú tervezést. Az ilyen módszerek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy egyszerre csökkentsék költségeiket és javítsák nyereségességüket, miközben megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak. Az ökológiai hatékonyság tehát új lehetőségeket kínál a vállalatok számára a gazdasági és környezeti célok összehangolására.
Mik a legfőbb akadályok a fenntarthatósági célok megvalósításában?
A legnagyobb akadályok a kapitalista gazdasági rendszer ellentmondásaiból fakadnak. A vállalatok működése jogilag a profit maximalizálására van optimalizálva, miközben a környezeti fenntarthatóságot célzó szabályozások gyakran gátolják a pusztán kitermelő szemléletet.
Az oktatási rendszer sem készült fel arra, hogy a következő generációkat felkészítse a fenntarthatósági kihívásokra. Ezen felül a szabályozások széttagoltsága és belső ellentmondásai tovább hátráltatják a változásokat.
Mit gondol, hogyan valósíthatók meg a szükséges szabályozások, és miért fontos a globális együttműködés?
A szabályozások racionalizálására van szükség: nem elegendő az egyes iparágakat külön kezelni. Átfogó, koherens rendszerek kellenek, amelyek egyszerre célozzák a környezetvédelmet, az egészségügyet és a társadalmi jólétet. Ezen kívül szükség van ösztönzők és büntetések megfelelő alkalmazására: a vállalatokat egyrészt ösztönözni kell a kívánatos viselkedésformákra, másrészt szankciókkal kell sújtani a nem megfelelő gyakorlatokért.
A jelenlegi szabályozási rendszer nem elég hatékony ebben. Bár a támogatási mechanizmusok – például az elektromos járművek és a megújuló energia előmozdítására irányuló ösztönzők – bizonyos területeken jól működnek, a szankciók alkalmazásában jelentős hiányosságok tapasztalhatók.
A vállalatok gyakran nem szembesülnek érdemi következményekkel, ha nem tesznek eleget fenntarthatósági céljaiknak.
Ez részben a piac és a kapitalista gazdasági rendszer szabadságot előtérbe helyező ideológiájának következménye. Az elmúlt három évszázadban ez a szemlélet több országban rendkívül sikeres gazdaságot hozott létre, ugyanakkor súlyos károkat okozott az ökoszisztémában. Úgy vélem, hogy korszakváltás küszöbén állunk: az előttünk álló átmeneti időszakban szigorúbb szabályozásokra van szükség, amelyek erősebb ösztönzőkkel párosulnak, hogy a fenntarthatóságot előmozdítsák.
Globális szinten az egységes szabályrendszerek kidolgozása kiemelten fontos, különösen a szennyezés és adózás terén. Bár ez lassú folyamat, már vannak pozitív jelek. Az iparosodott országok felismerték, hogy a szennyezés „exportálása” társadalmilag és ökológiailag is káros, míg a fejlődő országok egyre inkább elutasítják a szennyező technológiákat.
Hogyan járulhatnak hozzá az egyetemek és az oktatás a fenntarthatósági célok eléréséhez?
Az egyetemek kulcsszerepet játszanak a fenntarthatóság előmozdításában. Nemcsak oktatási és kutatási tevékenységük révén, hanem saját működésükben is példát kell mutatniuk. Ez magában foglalja az energiafelhasználás, az étkeztetés és az ökológiai lábnyom minimalizálását. Emellett alapvető reformokra van szükség a tantervekben: az 1950-es évek közgazdasági modelljei nem alkalmazhatók egy 8 milliárdos populációval rendelkező, erőforrás-hiányos világban.
A földtudományok és a fenntarthatósági ismeretek integrálása minden hallgató képzésébe elengedhetetlen. Az új gazdasági és társadalmi modellek megértéséhez az alapoktól kell elindulni: ha a Földön akarunk élni, tudnunk kell, hogyan működik a Föld.
Milyen kutatásokat végez a Corvinus Egyetemen, és ezek hogyan kapcsolódnak a fenntarthatósághoz?
Zsolnai Lászlóval több mint egy évtizede dolgozunk együtt a jólléti gazdaságok és szervezetek témáján. Kutatásaink célja, hogy alternatívát kínáljunk a GDP-központú modellek helyett. Olyan gazdasági rendszereket vizsgálunk, amelyek mind az emberek, mind a bolygó szempontjából fenntarthatóak, és hozzájárulnak a társadalmi igazságossághoz.

Paul Shrivastava a Pennsylvania State University korábbi fenntarthatósági vezetője, az egyetemen működő Smeal College of Business professzora. A Future Earth globális fenntarthatósági program vezetőjeként is dolgozott. 2023-tól a Római Klub társelnöke. 20 könyv és közel 150 tanulmány szerzője a fenntartható gazdálkodás és a válságmenedzsment területén. A Budapesti Corvinus Egyetemtől 2024. november 12-én vette át a Doctor et professor Honoris Causa kitüntetést. A magyar intézménnyel 2012 óta jó tudományos kapcsolatokat ápol, például tíz közös publikációt, köztük szakkönyvet is jegyez a Corvinus Gazdaságetikai Központjának vezetőjével, Zsolnai Lászlóval.
A cikk meglenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
Címlapkép forrása: Budapesti Corvinus Egyetem
Megvan a nagy amerikai-ukrán alku, mégsem bukták el az ukránok teljesen a kulcsrégiót - Háborús híreink csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül.
Csúnya számok jöttek a Meki amerikai teljesítményéről
Rég nem látott mértékben esett a forgalma.
Trump figyelmeztetést adott ki!
Az iráni olaj vásárlásának bojkottjára szólított fel mindenkit.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?– díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Trump embere üzent a Fednek
A pénzügyminiszter sem hagyta szó nélkül a jegybanki politikát.
Klímakérdés: hol érdemes most ingatlant venni?
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás...
Az ünnep, ami tragédiából született
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben...
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének deregulációs intézkedései
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal...
SPB: Jól teljesített az első negyedévben a kínai GDP
Lendületesen indította az idei évet Kína gazdasága, az amerikai vámrendeletek azonban várhatóan jelentősen visszafogják...
Repülőrajt helyett földbe állás
A tragikus 2023-as és 2024-es év után a Főnök bejelentette év elején, hogy repülőrajttal fog Magyarország gazdasága...
Greenhushing: új trend a vállalatok világában
A greenwashing mellett az utóbbi időben egy új vállalati zöld kommunikációs trendet is megfigyelhetünk.
Új ERP rendszer bevezetése: adózási és számviteli buktatók, amikre figyelni kell
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő...
Turbórészvény vagy az új arany? Szemtől szemben az alapkezelő és a kriptobefektető
Pár éve még elképzelhetetlen lett volna: leült egymással vitatkozni a HOLD vezérigazgatója és az egyik legnagyobb...
Hogyan szerezheti vissza a nukleáris piacon egykori vezető szerepét az Egyesült Államok?
Az Egyesült Államoknak most valódi esélye van arra, hogy visszaszerezze korábbi vezető szerepét a globális nukleáris...


- Borzasztó rossz GDP-adat érkezett! Ismét visszaesett a magyar gazdaság
- Rejtélyes az újabb száj- és körömfájás kitörés - Nehéz hetek jönnek Magyarországon
- Elképesztő fordulat az autóiparban, az EU a saját fegyverével lő vissza Kínára
- Milliókat kaszálhatsz a kormány kamatmentes hitelével: mutatjuk a szinte nulla kockázatú trükköt
- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
Dermesztő GDP adat érkezett - merre tovább, Magyarország?
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagyon fáj az árrésstop a boltoknak, de nekünk is fog
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Oszkó: jobb idők jöhetnek az európai tőzsdéken, csökken az USA elszívó hatása
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.