
Még több információ és részletek.
Az OECD az eseményre globális szakértőket hozott össze, hogy megvitassák az államadósság, az infrastruktúra-beruházások és a városi keresletkezelés sürgető kérdéseit. A rendezvényen több neves szakember is felszólalt, köztük Bertók János, az OECD Közszolgálati Kormányzás Igazgatóságának helyettes vezetője, Jonathan Saks, az Egyesült Királyság Nemzeti Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Hatóságának vezető közgazdásza (NISTA), valamint Finn Aasmund Hobbesland, a norvég Nye Veier AS Társadalmi és Fejlesztési Igazgatója.
Bertók János nyitóbeszédében kiemelte, hogy az államadósság milyen súlyos terhet jelent az állami költségvetésekre. Rámutatott, hogy számos országban az adósságszolgálat a költségvetés legnagyobb tételét jelenti.
Az Egyesült Államokban például az államadósság utáni kamatfizetés meghaladta az 1000 milliárd dollárt tavaly, ami szűkíti az állami mozgásteret, és új típusú együttműködéseket tesz szükségessé a magánszektorral
– emelte ki a szakember.
Bertók hangsúlyozta a hatékonyabb közszolgálati irányítás, valamint a meglévő infrastruktúra újrahasznosításának fontosságát a kereslet hatékonyabb kezeléséhez. Ezután bemutatta Jonathan Saksot, aki az Egyesült Királyságban vezető szerepet játszott a viselkedési közgazdaságtanon alapuló és keresletkezelési stratégiák kidolgozásában.
Valódi keresleti megközelítés kell, nem vágyálmokat kergetni
Jonathan Saks, a NISTA vezető közgazdásza részletesen ismertette az Egyesült Királyság tapasztalatait a városi keresletkezelés terén. Szerinte a hagyományos díjszabási rendszereken túlmutató, rendszerszintű megközelítésre van szükség. Fontosnak tartotta a fenntarthatóságot, a társadalmi szempontokat és a területhasználat és közlekedés közötti kapcsolat figyelembevételét.
Saks az International Transport Forum 2025-ös előrejelzését is bemutatta, amely szerint 2060-ra csaknem megduplázódik az utasforgalom a közösségi közlekedésben, főként az urbanizáció következtében.
Ez a keresletnövekedés súlyos kihívásokat jelent, például torlódásokat és a szolgáltatások biztosításának magas költségeit – tette hozzá. A dekarbonizáció szintén kritikus kérdés: a városi közlekedés az összes kibocsátás közel egyharmadát adja.
Adatokkal támasztotta alá, hogy a közlekedési infrastruktúrába irányuló beruházások túlnyomó része jelenleg az úthálózatra összpontosul. Ugyanakkor a fenntarthatóbb közlekedési módokra — például a közösségi közlekedésre vagy az aktív közlekedésre (gyaloglás, kerékpározás) — történő áttérés mintegy 5%-kal csökkentheti az összes beruházási igényt. Ez nemcsak az új úthálózat szükségességét csökkentené, hanem a meglévő infrastruktúra fenntartását is hatékonyabbá tenné.
Saks kiemelte, hogy a városi keresletkezelésnek nemcsak környezetvédelmi előnyei vannak, hanem javítja a levegőminőséget, a közlekedésbiztonságot, az emberek fizikai aktivitását és a munkaerő termelékenységét is. A megosztott mobilitási megoldások révén pedig jelentősen csökkenthető lenne a járműállomány, és felszabadulhatna a városi területek jelentős része, amely jelenleg parkolásra szolgál.
Több példát hozott fel olyan városokról, ahol bevezették a dugódíjat, például London, Szingapúr és New York. Ezekben a városokban jelentősen csökkent a gépjárműforgalom, miközben nőtt a közösségi közlekedés használata.
Londonban például 18%-kal csökkent a forgalom, míg a buszhasználat 33%-kal nőtt.
A befolyt díjakat gyakran visszaforgatják a közösségi közlekedés fejlesztésére, így a rendszer fenntarthatósága tovább nő.
Beszélt a norvég modellről is, ahol a dugódíjakból származó bevételeket úthálózati beruházásokra fordítják. Ez a megközelítés sikeresnek bizonyult: a norvég közlekedési költségvetés mintegy 9%-át ezek a díjbevételek fedezik.
Van, amikor az állam jó gazda
Finn Aasmund Hobbesland a norvég infrastruktúra-kezelési tapasztalatokról beszélt, különösen a Nye Veier AS állami tulajdonú vállalat átalakulásáról, amely Norvégiában az autópálya-projektek tervezéséért, építéséért, üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős.
Hobbesland kiemelte, hogy a 2015-ben létrehozott Nye Veier megalakulása óta jelentős eredményeket ért el: a projekteket társadalmi-gazdasági haszon alapján rangsorolják, és sikerült jelentősen csökkenteni a költségeket és javítani a kivitelezési időket. Az évi mintegy 800 millió eurós költségvetésből jelentős fejlesztések valósultak meg a közlekedésbiztonságban, az utazási idő rövidítésében és a nemzeti közúthálózat hatékonyságának növelésében.
Beszámolt arról is, hogy a korábbi rendszer, melyben a Norvég Közútkezelő Igazgatóság monopolhelyzetben volt, nem hozott megfelelő eredményeket, noha az infrastruktúrára fordított kiadások nőttek. A hosszú tervezési idők és a magas költségek problémát jelentettek.
A Nye Veier létrehozása óta a forrásfelhasználás sokkal hatékonyabb: a korábbi kb. 40%-os költségtúllépés helyett most a projektek 20%-kal a költségvetés alatt valósulnak meg.
A verseny megjelenése az állami szektorban is pozitív hatást gyakorolt más szereplőkre, és bebizonyította az állam is lehet jó gazda.
Hobbesland elmondta, hogy a Nye Veier célkitűzései mára jelentősen átalakultak: a hangsúly a klímaváltozásra, a CO2-kibocsátás csökkentésére, a biológiai sokféleség megőrzésére és a természetpusztulás visszafordítására került. Példaként az E10 és E18 útépítési projekteket említette, amelyeknél a költségcsökkentés, a környezetbarát tervezés és a valós szükségletek előtérbe helyezése dominál, a meglévő szabványok automatikus követése helyett.
Brüsszelben is hasonlóan látják a világot, csak lassú a megvalósítás
Az Európai Unió fejlesztéspolitikája számos ponton párhuzamba állítható az OECD-konferencián kiemelt irányokkal, különösen a fenntartható infrastruktúra-fejlesztés, a keresletkezelés és az adósságtudatosság területén. Az EU 2021–2027-es többéves pénzügyi keretében (MFF) és a NextGenerationEU helyreállítási programban hangsúlyos szerepet kapott a "zöld átállás" és a "digitális átállás" támogatása, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az innovatív és fenntartható városi közlekedés és infrastruktúra célkitűzéseihez.
A Connecting Europe Facility (CEF) részeként külön forrásokat irányoznak elő a fenntartható közlekedési infrastruktúrára, különösen a vasúti és multimodális szállítási rendszerek fejlesztésére, ezzel csökkentve a hagyományos úthálózat túlterheltségét és karbonlábnyomát.
A városi keresletkezelés terén az EU kohéziós politikája is egyre erősebben érvényesíti a Saks által hangsúlyozott rendszerszintű megközelítést. A 2021-ben elfogadott New Leipzig Charter (Új Lipcsei Charta) az európai városfejlesztési politikák alapdokumentuma lett, amely kiemeli az „integrált, fenntartható és inkluzív városok” fontosságát. Ez összhangban van az OECD által szorgalmazott elvekkel, miszerint a közlekedés, területhasználat és társadalmi szempontok egységes kezelésére van szükség a városi területeken.
Emellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) révén több tagállam támogat pénzügyi ösztönzőket az aktív közlekedési módok — gyaloglás, kerékpározás — népszerűsítésére, ami szintén megfelel az OECD által javasolt beruházási irányváltásnak.
Az infrastruktúra-kezelés hatékonyságának növelése, amely a norvég Nye Veier példájában is hangsúlyosan megjelent, szintén egyre fontosabbá válik az EU-ban. A 2021-ben elindított InvestEU program egy új, egységes finanszírozási keretet biztosít a stratégiai beruházásokhoz, külön hangsúlyozva a projektkiválasztás során a társadalmi-gazdasági haszon maximalizálását és a hosszú távú fenntarthatóságot.
Az InvestEU-nál a projektek értékelésénél kiemelt szerepet kap a klímasemlegességi célokhoz való hozzájárulás, hasonlóan a Nye Veier környezetvédelmi fókuszához.
Ugyanakkor az államadósság kérdésében az EU helyzete árnyaltabb. Bár az uniós országok számára a Stabilitási és Növekedési Paktum előírja a költségvetési fegyelmet (államadósság maximum 60%-a a GDP-hez képest), a Covid–19-járvány hatására bevezetett átmeneti felfüggesztés (general escape clause) után a 2024-es reformok új, rugalmasabb, ország-specifikus kiigazítási pályákat határoznak meg. Ez bizonyos mértékig ellentmond az OECD-konferencián hangsúlyozott szigorú adósságmenedzsment-elveknek, ugyanakkor az EU célja is az, hogy a beruházásokat ne fojtsa el a rövid távú kiadáscsökkentés kényszere, különösen a zöld és digitális átállás szempontjából.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Otthon Start: rövid időn belül kiderül, szemfényvesztés-e az új lakáshitel, de akkor már késő lesz
Csak egy ügyes trükk az új hitel a lakásvásárlóknak, vagy több annál?
Videón ahogy darabokra robbantják az FSZB bázisát az ukrán vadászbombázók
Brjanszkban repült levegőbe a központ.
Meglepő fordulat: Washington egyidejűleg tárgyal a rivális felekkel a polgárháború sújtotta országban
Eddig kifejezetten az ENSZ által elismert kormányt támogatták.
Holnap kiderül, komolyan gondolja- legnagyobb ígéretét Amerika ősellensége
Fontos határidő közeleg.
Fordulat a tragikus indiai légikatasztrófa ügyében: nem az történt, amire mindenki gondolt
Sötétben tapogatóznak.
Egyetlen mozdulattal rúgta ki a széket a béketárgyalások alól a Hamász - Teljesen új követelésekkel álltak elő
Ha az izraeliek nem gáncsolják el az alkut, akkor megteszik az iszlamisták.
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
