Így használják a magyarok a mesterséges intelligenciát a munkahelyeken
Gazdaság

Így használják a magyarok a mesterséges intelligenciát a munkahelyeken

Portfolio
A mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a munkahelyi folyamatokba, de a bizalom és a szabályozás még nem tart lépést a technológiai fejlődéssel - derül ki a KPMG és a Melbourne-i Egyetem 47 országra kiterjedő kutatásából. Miközben a magyar munkavállalók 67 százaléka használja tudatosan az AI-t és több mint harmaduk már nem is tudná nélküle elvégezni a munkáját, a kockázatok megítélésében a magyarok szkeptikusabbak az átlagnál. A mesterséges intelligencia munkahelyi szabályozásának szükségességével a válaszadók többsége egyetért, de csak elenyésző részük ismeri a már létező, vonatkozó előírásokat - mondta el a KPMG Magyarország sajtóeseményén Rózsai Rezső, a cég vezérigazgatója.

A KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia használata egyre elterjedtebb a munkahelyeken, azonban a technológia fejlődése bizalmi és szabályozási kérdéseket is felvet: a 47 országban, több mint 48 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a felhasználók ugyan látják az AI előnyeit, de sokan tartanak annak kockázataitól is. Emellett problémát okozhat a felhasználók óvatlansága, valamint a céges irányelvek hiánya is.

"Amíg én használom, addig egy óriási lehetőség, amikor más használja, akkor viszont veszély" – foglalta össze a kutatás eredményét Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója a vállalat sajtótájékoztatóján. A szakember szerint ez a kettősség jól mutatja az emberek hozzáállását: amikor kontrollt éreznek a mesterséges intelligencia felett, akkor biztonságban érzik magukat, de amikor nincs ráhatásuk eredményekre, fenntartásaik vannak.

A felmérés szerint globálisan a munkavállalók háromnegyede használ közvetlenül és tudatosan mesterséges intelligenciát a munkája során, sokan viszont inkább a nyilvánosan elérhető, ingyenes megoldásokat választják a vállalatok által biztosított eszközök helyett. Figyelemre méltó, hogy a munkavállalók több mint fele nem számol be egyértelműen az AI használatról, hanem az így létrehozott tartalmat sajátjaként tünteti fel.

Magyarországon a megkérdezettek 67 százaléka használja tudatosan a mesterséges intelligenciát munkájában, tanuláshoz vagy személyes célokra, ami közel áll a fejlett országok 65 százalékos átlagához. A hazai válaszadók 57 százaléka kifejezetten munkára használja az AI-t, és 38 százalékuk vallotta be, hogy sajátjaként tüntetett már fel AI által generált tartalmat.

Különösen érdekes, hogy a hazai válaszadók 36 százaléka már úgy érzi, nem tudná elvégezni a munkáját AI nélkül, 41 százalékuk pedig inkább erre támaszkodik egy feladat elvégzésénél, minthogy beleássa magát a témába. A munkavállalók közel fele tart attól, hogy lemarad, ha nem használ mesterséges intelligenciát a munkahelyén.

"Komplex kihívásokra komplex megoldások szükségesek. Az AI új lehetőségeket teremt, amelyek megkönnyíthetik az életünket, innovációt hozhatnak. A fejlődés ugyanakkor nem mindig egyenes vonalú: a vállalatok számára a gyors alkalmazkodás kihívást jelenthet" – jellemezte a helyzetet Rakó Ágnes, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.

A szakember szerint a kutatás rávilágít arra is, hogy a mesterséges intelligencia stratégiák csak akkor lehetnek sikeresek, ha összehangolják azokat a vállalati stratégiával, különös tekintettel a humánerőforrás-stratégiára: a világbank kutatása szerint a technológia fejlődése miatt 2030-ig több mint egymilliárd embert kell átképezni, mivel munkakörök tűnhetnek el, alakulhatnak át.

Nem bízunk a mesterséges intelligenciában

A magyar válaszadók 75 százaléka elfogadja vagy támogatja a mesterséges intelligenciát, azonban csak 54 százalék hajlandó megbízni benne. A kockázatok értékelésében Magyarország a kevésbé optimisták táborát gyarapítja: 34 százalék szerint az AI kockázatai felülmúlják az előnyeit, és 77 százalék aggódik a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt.

Kórász Tamás, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője szerint a bizalom kérdése ezért is kulcsfontosságú az AI kapcsán.

Az AI egyik kihívása, hogy megbízhatunk-e benne: a bizalom azonban nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás ezért kulcsfontosságú szerepet tölt be"

– összegezte.

A szabályozás terén is jelentős a bizonytalanság: a válaszadók 79 százaléka véli úgy, hogy szükség van az AI szabályozására, de mindössze 6 százalékuk ismeri az idehaza vagy EU-szinten létező szabályokat és irányelveket.

A tanulmány négy fő területet azonosít, amelyeken a szervezeteknek dolgozniuk kell az AI hatékony és biztonságos alkalmazásához: a vezetők hozzáállásának átalakítása, a technológiába vetett bizalom növelése, az AI-al kapcsolatos tudás fejlesztése, valamint a belső szabályozási keretek megerősítése.

Címlapkép forrása: Portfolio

Holdblog

Kiben bízhatunk? A bizalom földrajza

"A világot inkább a bizalom, mintsem a pénz mozgatja." - Joseph Stiglitz Kevés fogalom van, amely egyszerre hétköznapi és mégis nehezen megfogható. Tudjuk milyen, amikor... The post Kiben bízha

Portfolio Agrárszektor Konferencia 2025

Portfolio Agrárszektor Konferencia 2025

2025. december 3.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet