2035-től Szlovénia bevezetné a 67 éves nyugdíjkorhatárt: a szlovén kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely 2028-tól évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt, és 2035-től a 40 év jogosultsági idővel rendelkezőknél 62 évre, a legalább 15 év jogosultsági idővel rendelkezők esetében pedig 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – írja az MTI a szlovén közszolgálati televízió alapján.
Össztüzet zúdítanak a nyugdíjasok a törvényalkotókra: a napokban a NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) nyílt levélben követelt előrehozott nyugdíjkorrekciót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata pedig a teljes nyugdíjrendszer korszerűsítését sürgeti – írja a MASZSZ közleménye. A szervezet 10 pontba foglalta a javaslatait arra vonatkozóan, hogy miként kellene megreformálni a magyar nyugdíjrendszert. A javaslatcsomag többek között a vegyes indexálás visszavezetését, a rugalmas nyugdíjkorhatárt, valamint a kötelező munkáltatói kiegészítő nyugdíjbiztosítást is szorgalmazza.
Szándékosan növeli a kormány a jövedelmi távolságot az aktívak és az időskorúak között, de valószínűleg csak így lehet kordában tartani a nyugdíjkiadásokat – vélekedett Zsiday Viktor a Kontroll podcastműsorában. A szakember szerint nyilvánvalóan szükség lesz majd a nyugdíjkorhatár emelésére is.
Megkongatták a vészharangot a szakértők: a visegrádi országok mindegyike hasonló problémákkal küzd az időskori megélhetés biztosítása terén. A népesség elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állítja az országokat, miközben túl kevés erőfeszítés irányul az állami nyugdíjtól független jövedelemforrások kiépítésére. Nehezíti a helyzetet, hogy a közép-európaiak gyakran bizalmatlanok a nyugdíj-előtakarékossági formákkal szemben, például a lengyelek 57%-a úgy véli, az állam bármikor elveheti tőlük a megtakarításukat. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében több ország is bejelentette a korhatáremelést, Csehországban például jön a 67 éves nyugdíjkorhatár. A Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett kelet-közép-európai lakhatási- és nyugdíjkonferencián jártunk.
A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem első részében az első négy hungarikumot mutatom be.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 elején Magyarország lakosságának negyede, mintegy 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. Az öregségi nyugdíjasok közül közel 160 ezren maximum 120 ezer forintos ellátást kapnak – jelentette az Economx.
Megjelentek a kormány 2025-től nyugdíjba vonulók számára alkalmazandó valorizációs szorzószámai, amelyek biztosítják, hogy a régi keresetek igazodjanak a mai bérszínvonalhoz a nyugdíjszámítás során. A tervezet szerint a rendelet elfogadása 21 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a következő évi költségvetésnek.
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
Az amerikaiak egyre inkább átértékelik nyugdíjas terveiket: sokan a nyugdíj után is dolgoznának, vagy egyáltalán nem is terveznek nyugdíjba vonulni. A döntés hátterében nem meglepő módon gyakran a pénzügyi kényszer áll - számolt be a Bloomberg.
Az elfogadás és egyúttal az igény is megnőtt az öngondoskodásra. Az ismeret és az elszántság sajnos azonban még hiányzik - ez derül ki a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár januári 1000 fős reprezentatív felméréséből, melyben a nyugdíjról való gondoskodás fontosságáról kérdezték meg az érintetteket. A válaszok alapján sajnos emelkedett a jövőjük-nyugdíjas létük miatt szorongók aránya. Míg 2021-ben a gazdaságilag aktívak 61%-a, addig az idei válaszadóknak már 68%-a fogalmazott meg aggodalmat. Ezen belül különösen a középkorosztály (35-49 évesek) körében érezhető a félelem, ami 59%-ról 70%-ra ugrott.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a kormányzat nem látja problémásnak, így egyelőre nem tervez reformot, pedig a rendszer több strukturális gondot hordoz. A legnagyobb probléma a nyugdíjmegállapítás és a járandóság emelésének eltérő mechanizmusa, amely miatt a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése elkerülhetetlen. A valorizációs szorzók gyorsabb ütemben növelik az új nyugdíjakat, míg a meglévő nyugdíjak csak inflációkövető emelést kapnak, így a "régebbi" nyugdíjasok relatíve egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
Az első hónap tapasztalatai alapján a lakáscélú felhasználhatóság okán a nyugdíjszolgáltatások és hozamkifizetések normál szintjéhez képest duplájára is nőhetett az önkéntes nyugdíjpénztáraktól kifolyó pénzek összege. Bár ma még kevés információ áll rendelkezésre, feltételezésünk szerint reálisnak tűnik a kormány terve, hogy akár 300 milliárd forint áramoljon ki a nyugdíjpénztáraktól lakáscélokra. A legnépszerűbb cél egyelőre a hitel-előtörlesztés, de az év folyamán más célok is előtérbe kerülhetnek.
Az Egyesült Államokban a Talker Research megkérdezte az embereket 1000 fő bevonásával, hogy mit gondolnak jelenleg a nyugdíjazásról az országban – közölte a Newsweek.
Francois Bayrou francia miniszterelnök bejelentette, hogy újratárgyalná a 2023-as nyugdíjreformot, hogy biztosítsa a szocialisták támogatását. A kompromisszum érdekében a nyugdíjkorhatár emelésének leállítása is napirendre kerülhet.
Franciaország új miniszterelnöke, François Bayrou a Nemzetgyűlésben kedden elmondott programbeszédében jelezte, hogy nyitott a 2023-ban elfogadott és azóta is vitatott nyugdíjreform újratárgyalására.
Országszerte kiterjeszti magánnyugdíjprogramját Kína, miután az állami nyugdíjrendszer egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A szakértők azonba attól tartanak, hiába jár adókedvezmény a rendszerhez, csak kevesen tudják majd kihasználni azt, így a társadalom csak egy töredékének éri majd meg részt vennie benne – írja a Bloomberg.
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Az euróval szemben a forint nem tud kitörni a 402-404-es sávból.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
