Reménykeltő kutatás látott napvilágot: közel lehet a megoldás az orvostudomány egyik nagy problémájára

A Mount Sinai-i Icahn Orvostudományi Iskola kutatói a Nature Biotechnology folyóiratban megjelent kutatásukban számoltak be arról, hogy

egy mRNA-alapú terápia a ígéretesnek bizonyult egyes anitbiotikumokra rezisztens baktériumokkal szemben.

A kutatók laboratóriumi körülmények között, egereken és emberi tüdőszöveten is vizsgálták a kísérleti kezelés hatékonyságát, mindkét esetben bíztató eredményekkel. A kezelés lassította a baktériumok szaporodását, fokozta az immunsejtek aktivitását, és mérsékelte a tüdőszövet károsodását a több gyógyszerrel szemben rezisztens tüdőgyulladást modellező helyzetekben.

Az antibiotikum-rezisztens fertőzések évente több mint 1,2 millió halálesetet okoznak, és közel 5 millió halálesethez járulnak hozzá világszerte. Az Egyesült Államokban évente több mint 3 millió ilyen fertőzés fordul elő, amelyek akár 48 ezer halálesetet is okoznak, és milliárd dolláros egészségügyi kiadásokat generálnak. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy

a rezisztencia szinte minden jelentősebb baktériumfajnál erősödik, veszélyeztetve a rutinműtéteket, a daganatterápiákat és az újszülöttellátást.

Munkánk arra utal, hogy az immunrendszer közvetlen támogatásával új megközelítés kínálkozik az antibiotikum-rezisztens fertőzések kezelésére

– mondta Hszücseng Hou, a tanulmány egyik vezető szerzője, a Mount Sinai-i Icahn Orvostudományi Iskola Immunológia és Immunterápia területének adjunktusa. Bár még a szakemberek szerint korai fázisban jár ez a megközelítés, és eddig csak preklinikai modellekben került sor tesztekre, az eredmények

fontos alapot teremtenek a jövőbeli terápiákhoz, amelyek fokozhatják a hagyományos antibiotikumok hatását.

A kísérleti terápia lényege, hogy a páciens mRNS-t kap, amely arra utasítja a szervezetét, hogy egy fertőzésellenes fehérjét állítson elő. Ez a fehérjetípus a fertőzés helyén kettős feladatot lát el: közvetlenül roncsolja a kórokozó baktériumokat, és immunsejteket toboroz az eltávolításukhoz.

Az mRNS biztonságos célba juttatásának érdekében a kutatók lipid nanorészecskékbe csomagolták a molekulát. Ezek a zsíralapú apró "buborékok" védik az mRNS-t a szervezetben, és segítik a sejtekbe jutását. A nanorészecskék egy plusz összetevőt is tartalmaznak, amely a túlzott gyulladást hivatott mérsékelni azáltal, hogy semlegesíti a fertőzések idején termelődő, a szöveteket károsító reaktív oxigénfajok feleslegét.

Egérmodellekben – többek között több gyógyszerrel szemben rezisztens Staphylococcus aureus és Pseudomonas aeruginosa esetén – az ismételt adagolás jól tolerálhatónak bizonyult. Csökkent a tüdőben található baktériumok száma, mérséklődött a gyulladás, és megmaradt a tüdő normál szövetszerkezete.

A humán tüdőszövettel végzett laboratóriumi vizsgálatok hasonló eredményeket mutattak, ami arra utal, hogy a terápia az emberi immunsejtekkel együttműködve is hatásos lehet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images