Döntéstámogatásban és cégkultúraépítésben az AI korában is az embernél maradnak a kártyák

A november 26-án megrendezett HR (R)evolution 2025 – Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia második szekciójában a mesterséges intelligencia és az innováció munkaerőpiaci hatásai kerültek a fókuszba. A panel nyitóelőadását Horváth Ádám, a Prohuman Csoport fejlesztési szakmai vezetője tartotta, aki a kékgalléros dolgozók kompetenciafejlesztésének sürgető szükségességére hívta fel a figyelmet.

Horváth az európai demográfiai helyzet áttekintésével kezdte, rámutatva, hogy a születésszámok csökkenése és a munkaerőpiacra belépők számának visszaesése miatt Magyarországon tíz éven belül várhatóan mintegy félmillióval kevesebb lesz a munkaképes korú ember.

Ez a trend alapjaiban változtatja meg a növekedés feltételeit: nem a létszám bővítése, hanem a termelékenység javítása kerül előtérbe.

Szerinte ezt célzott, a jelenleg aktív 2-3 millió munkavállalót elérő képzési programokkal lehet biztosítani.

"De mit is tanítsunk nekik?" – tette fel a kérdést. Válasza szerint a munkaerőpiacon radikális átrendeződés zajlik: miközben a mechanikus, ismétlődő feladatok értéke csökken, a kreativitás és a technológiai kompetenciák felértékelődnek. A robotizáció nyomán az emberi munka szerepe átalakul: a repetitív teendők automatizálása mellett a folyamatirányítási és az algoritmikus gondolkodás válik kulcsfontosságúvá.

Ezekhez az új szerepekhez olyan részkompetenciákra van szükség, mint a kritikus gondolkodás és a szövegértés. Kialakításuk összetett feladat, amelyet már a közoktatásban el kell kezdeni. A vállalati képzési tervek átalakítása mellett kihívás az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megteremtése is. Ez nemcsak vállalati, hanem állami feladat. A HR számára mindez azt jelenti,

hogy olyan motivációs rendszereket kell építeni, amelyek segítenek a munkavállalóknak felismerni fejlesztési igényeiket és tisztán látni karrierútjukat.

A szekció második előadója, Vertán György, a Tigra vezérigazgatója a HR 2025-ös trendjeiről beszélt. Tapasztalatai szerint egy informatikai vállalat vezetése ma már rendkívül összetett: a technológiai innovációtól a humánerőforrás-menedzsmentig számos területet ölel fel.

A mesterséges intelligencia megjelenése új korszakot nyit ebben a komplexitásban: soha nem látott lehetőségeket teremt, ugyanakkor jelentős társadalmi kockázatokat is hordoz. Figyelmeztetett, hogy ha tömegek vesztik el állásukat az automatizáció miatt, az komoly társadalmi feszültségekhez vezethet – ahogyan azt korábbi ipari forradalmak idején is láttuk.

Vertán kiemelte a vállalati mikroközösségek és a szociális kapcsolatok jelentőségét, amelyek stabilitást nyújtanak a gyors átalakulás idején. Szerinte a HR-megoldásoknak diverzifikáltnak kell lenniük, és az online, valamint az offline eszközöket egyaránt ki kell használniuk. Ugyanakkor óvott attól, hogy túlértékeljük a jelenlegi MI körüli felhajtást, mert a technológia a munkaerőpiacon a mostaninál is nagyobb változásokat hozhat.

Az MI hatékonyan átveszi az ismétlődő, adminisztratív feladatokat, de nem érti a szervezeti kultúrát, nincs empátiája, és nem képes kezelni a mélyebb emberi konfliktusokat.

Éppen ezért a HR valódi értéke – az emberek támogatása, a céges kultúra építése, az etikai döntések meghozatala – továbbra is emberi feladat marad" – foglalta össze Vertán György.

Címlapkép forrása: Portfolio